A sp�niel

A sp�niel napjaink egyik k�zkedvelt, sz�vesen tartott fajt�ja. T�rt�net�k eg�szen az i. e. V. sz-ig ny�lik vissza az �si Karthag� kor�ig ahol egyes �br�zol�sokon sp�nielszer� kuty�kat l�thatunk. A sp�niel sz� eredet�r�l k�t elk�pzel�s l�tezik. Egyesek szerint a sp�niel n�v a karthag�i „ny�l” sz�b�l alakult ki, m�g m�sok �gy gondolj�k, hogy Spanyolorsz�g latin nev�b�l – Hispania. Fejl�d�s�k sor�n mindig is vad�szatra haszn�lt�k �ket �s a fajtav�ltozatok k�l�nv�l�sa is a vad�szatban bet�lt�tt szerep szerint alakult. A sp�nielt Shakespeare �s Chaucer is megeml�ti m�veiben. A k�l�nb�z� t�pusok sz�tv�laszt�sa �s k�l�n-k�l�n teny�szt�se csak a XIX. sz elej�n kezd�d�tt. �gy napjaink sp�nieljei megjelen�s�kben j�val soksz�n�bbek mint Shakespeare kor�ban.

Az 1800-as �vek k�zep�n az Angol Kennel Klub Fajtak�nyve csak s�ly szerint k�l�nb�ztette meg a sp�nieleket.Ha a kutya s�lya 25 font (11,2 kg) alatt volt, akkor cocker sp�nielnek nevezt�k, ha pedig enn�l nehezebbnek bizonyult, akkor field sp�nielnek. Term�szetesen ezzel a m�dszerrel egy id� ut�n nem lehetett helyesen k�l�nv�lasztani az egyre mark�nsabban megjelen� fajtav�ltozatokat, ez�rt az 1885-ben megalakult Sp�niel Klub minden fajtav�ltozatra kidolgozta a standard-et, amit az Angol Kennel Klub 1893-ban bejegyzett a fajtak�nyvbe.

A sp�nielek „t�rsadalma” napjainkban igen v�ltozatos; a legelterjedtebb angol cocker sp�niel mellett megtal�lhatjuk az amerikai cocker, amerikai v�zi, az �r v�zi sp�nielt, a field, az angol springer �s a welsh springer sp�nielt, a clumber �s sussex sp�nielt; tov�bb� a King Charles, a Cavalier King Charles, a jap�n, illetve tibeti sp�nielt.

A vid�m sp�niel

B�r a sp�nielek k�lleme, megjelen�se igen v�ltozatos, viselked�s�k, temperamentumuk nagyon k�zel �ll egym�shoz.

A jellegzetes sp�niel temperamentum: a vid�m sp�niel. A sp�nielek temperamentuma vid�m, bar�ts�gos, h�s�ges �s mag�val ragad�. Ennek a viselked�snek a legszembet�n�bb megnyilv�nul�sa a szinte sz�nni nem akar� farrisz�l�s �s farokcs�v�l�s.

Rendk�v�l kedvelik a gyerekeket �s nagyon j� t�rsak. B�r a sp�nielek t�bbs�ge �ber, nem t�madnak. Mivel alapvet�en bar�ts�gos, a bet�r�t ink�bb bar�tnak mint ellens�gnek tekinti.

„Vad�szv�r�nek” k�vetkezt�ben sz�ks�ge van egy kis �n�ll�s�gra is, de a hossz� s�t�k alkalm�val sem t�volodik l�t�t�vols�gon k�v�lre. A sp�nieleknek sz�ks�g�k van az ember t�rsas�g�ra �s annak ellen�re, hogy k�pes v�gigaludni a napot m�g a gazda dolgozik, az egy�tt t�lt�tt id�ben ig�nyli a foglalkoz�st �s minden alkalmat megragad, hogy j�tszhasson �s mozoghasson.

Az angol cocker sp�niel

Az angol cocker sp�niel a sp�nielek k�z�l a legelterjedtebb �s legismertebb fajtav�ltozat. Az emberek t�bbs�ge ezt a fajt�t k�pzeli maga el�, ha a sp�nielekr�l besz�l�nk. K�zkedvelts�ge nem v�letlen: remek, tanul�kony, intelligens �s j�t�kos t�rsa az embernek, emellett kit�n� vad�szkutya: a legnehezebb terepeken is meg�llja a hely�t, munk�j�t f�ld�n �s v�zen egyar�nt kit�n�en v�gzi. Kialakul�sa a XIX. sz. k�zep�re tehet�. Kisebb sz�rnyasok vad�szat�ra haszn�lt�k. A szuk�k magass�ga 36-39 cm, a kanok� 37-40 cm. S�lyuk 11-14 kg.

Megjelen�se: A fej kiss� nagy, az arcorri r�sz hossz�k�s, f�le lel�g� d�s sz�rzet bor�tja, szeme barna. Teste er�s, kompakt, m�ly mellkassal �s r�vid h�ttal. Farka csonkolt, tart�sa a h�tvonallal egys�kba esik. V�gtagjai k�zepesen sz�gelltek, a mancs k�r alak�.

Sz�rzet: A t�rzs�n hossz�, m�g a fejen �s a v�gtagok el�ls� r�sz�n r�vid, selymes.

A sz�rzet sz�ne: Az angol cocker sp�niel igen gazdag a sz�nv�ltozatokban: arany, fekete, fekete-feh�r, fekete-cserbarna, v�r�s-feh�r, fekete-feh�r-v�r�sesbarna, cobolysz�n�, blauschimmel.

Az amerikai cocker sp�niel

Mint a neve is utal r�, ez a fajta az angol cocker kistestv�re. V�gleges kialakul�sa az 1800-as �vek v�g�re tehet�. Mint eur�pai t�rs�t, szint�n vad�szatra haszn�lt�k-haszn�lj�k, de kit�n� h�zikutya is egyben.

A fajta az I. vil�gh�bor� ut�n tett szert nagy k�zkedvelts�gre az Egyes�lt �llamokban, de 1936-ig egy�tt �ll�tott�k ki �ket az angol cockerekkel, melyeket ebben az �vben ismert�k el mint �n�ll� v�ltozat. Ennek ellen�re az Amerikai Kennel Klub csak 1946-ban ismerte el az angol cocker sp�niel �n�ll� standard-j�t.

A legjelent�sebb elt�r�s a k�t fajta k�z�tt m�retben van, mivel az amerikai cocker sp�niel kisebb angol t�rs�n�l: A szuk�k magass�ga 35-36 cm, m�g a kanok� 38 cm. S�lyuk 10-14 kg k�r�l mozog.

�ltal�nos megjelen�s�ben k�nynyedebb, eleg�nsabb kontinent�lis p�rj�n�l, az arcorri r�sz r�videbb, a koponyacsont dombor�bb, a sz�rzete selymesebb.

Sokak meglepet�s�re az amerikai cocker sp�niel mint show-kutya n�pszer�s�ge jelent�sen megn�tt az 1960-as �vek Angli�j�ban, majd a ringen k�v�l is egyre kedveltebb lett. Mindezek mellett a legn�pszer�bb fajta Angli�ban �s szerte a vil�gon az angol cocker sp�niel maradt.

A kis kedvencek

A sp�nielekr�l sz�l� r�vid ismertet�nk nem lenne teljes, ha n�h�ny mondat erej�ig ne t�rn�nk ki a csak kedvtel�sb�l, �lebk�nt tartott, kis termet� sp�nielfajt�kra, melyek legismertebb k�pvisel�i a Cavalier King Charles sp�niel, valamint a King Charles sp�niel. Hasonl� nev�k nem v�letlen: �seik k�z�sek, nev�ket nagy rajong�jukr�l, II. K�rolyr�l kapt�k. A XVII-XVIII. sz. Angli�j�ban a nemess�g �s az uralkod�h�z kedvenceinek sz�m�tottak. K�s�bb megjelentek az els� „torz”-fej� kuty�k, ami a fajta kett�v�l�s�hoz vezetett. A k�t fajta k�zti legnagyobb k�l�nbs�g is a King Charles r�videbb, t�mzsibb fejform�ja �s kisebb termete. Sz�nezet�k megegyezik; egysz�n� v�r�s; fekete, s�t�tbarna-, feh�r foltokkal, barna mint�zattal; feh�r alapon barna mint�zattal. A Cavalier magass�ga 28-34 cm s�lya 4,5-8 kg m�g a King Charles magass�ga 25 cm s�lya 4-5 kg k�r�l mozog.

Eg�szs�g�gyi probl�m�k

Szinte az �sszes sp�niel fajta er�s, eg�szs�ges szervezettel rendelkezik. �letkoruk 12-13 �v k�z�l mozog. Az el�fordul� betegs�gek k�z�l a leggyakrabban el�fordulhatnak:

Cs�p��z�leti diszpl�zia: a h�ts� v�gtagok szab�lytalan illeszked�se. Ez a betegs�g a teny�sztett kuty�k legt�bbj�n�l el�forul, legink�bb a nagytermet�ekn�l. Okai f�leg �r�kl�ttek, de kialakulhat a helytelen t�pl�l�s k�vetkezm�nyek�nt is. Megel�zni a teny�szkuty�k ellen�rz�s�vel, diszpl�ziasz�r�ssel, illetve a nem mentes kuty�k teny�szt�sb�l kivon�s�val, valamint helyes, v�ltozatos, kalciumd�s t�pl�l�ssal lehet. A k�rt orvosolni csonter�s�t� tablett�kkal, illetve s�lyosabb esetekben m�t�ttel lehet.

F�lfert�z�s, -gyullad�s: Az �sszes nagy, lel�g� f�l� kutyafajta rendszeres f�l�pol�st ig�nyel. Ennek az aj�nlott rendszeress�ge: hetente. Ezt legegyszer�bben f�ltiszt�t� p�lcika seg�ts�g�vel v�gezhetj�k, de vigy�zzunk, hogy ne hatoljunk t�l m�lyre a kutya f�l�ben. Sok probl�m�t megel�zhet�nk, ha a f�lkagyl� k�r�li d�s sz�rzetet rendszeresen megny�rjuk. Ezzel elej�t vehetj�k, hogy a d�s sz�rzetben a por meg�lljon, illetve j� k�rnyezetet biztos�tson a k�l�nb�z� bakt�riumok sz�m�ra.

A f�lgyullad�sra utal� jelek: barna, gennyes v�lad�k a hall�j�ratban, �lland� f�lr�z�s, f�lvakar�s, a fej ferd�n tart�sa. Minden esetben azonnal forduljunk orvoshoz!

Trimmel�s-kef�z�s-k�r�mv�g�s

Trimmel�sre els�sorban a ki�ll�t�sra sz�nt kuty�knak van sz�ks�g�k, de az alapvet� sz�rzet�pol�s a kuty�r�l val� gondoskod�s r�sze, ak�rcsak a kutya t�pl�l�sa. Ezzel a folyamattal nem csak a kuty�nkat tessz�k szebb�, de megel�zhet�nk sok fert�z�st, betegs�get �s s�r�l�st is. A helyes trimmel�s id�ig�nyes �s nagy t�relmet, szaktud�st, valamint felszerel�st ig�nyel, ez�rt mindig forduljunk szakk�pzett kutyakozmetikushoz, ne pr�b�lkozzunk egyed�l otthon!

K�r�mv�g�s: a k�r�mv�g�ssal elej�t vehetj�k, hogy – ak�rcsak az emberekn�l – a t�l hossz� k�rm�k valamibe beleakadhassanak �s let�rve f�jdalmat okozzanak a kuty�nak, illetve megel�zhetj�k hogy a let�r k�r�m k�rny�ke esetleg elfert�z�dj�n.

A f�l sz�rzet�nek lev�g�sa mellett id�nk�nt le kell v�gni a l�bujjak k�z�tti sz�rzetet is, szint�n a fert�z�sek elker�l�se v�gett.

Kef�z�s: A sp�nielek �ltal�ban �vente egyszer vedlenek, ilyenkor a levedlett sz�rzetet napi kef�l�ssel k�nnyed�n elt�vol�thatjuk. E mellett a rendszeres kef�z�s �polja, csinos�tja kuty�nk sz�rzet�t.

Lieb Gy�rgy

J� tudni: Ha Angli�ban besz�l�nk a cocker sp�nielr�l, akkor mag�t�l �rtet�d�en az angol cockerre gondolnak, m�g Amerik�ban az amerikaira.

Sp�niel-var�zs

Az angol cocker sp�niel vil�gszerte, �vtizedek �ta a legn�pszer�bb fajt�k egyike. Siker�t kezelhet� m�ret�nek, v�ltozatos sz�neinek, �s nem utols� sorban tetszet�s k�llem�nek k�sz�nheti. Azok a hossz� f�lek �s az az �des sp�niel-tekintet sokunkat elvar�zsol…

Sok fajt�hoz hasonl�an, a sp�nielek pontos eredete a m�lt hom�ly�ba v�sz. Mindenesetre a sp�nielt Spanyolorsz�gb�l eredeztet� te�ria szerint az angol cocker sp�niel hasonl�t legjobban az egykori �s-sp�nielekhez. Az irodalomban m�r a XII. sz�zadban eml�tik a fajt�t: Chaucer �s a francia Gaston de Foix is egy kistermet� vad�szkuty�r�l �r, amely t�rsnak is kiv�l�an alkalmas. Mindk�t szerz� dics�ri e kuty�k munkak�pess�g�t, mely k�l�n�sen madarak vad�szat�n�l kiemelked�. 1570-ben a h�res Caius doktor k�t sp�nielr�l �r, egy kisebbfajta �lebr�l �s egy nagyobb test� madar�szkuty�r�l.

A XVII. sz�zad elej�n a sp�niel megnevez�s m�g t�bb, k�l�nb�z� sz�n� �s m�ret� kuty�ra vonatkozott, melyek lehettek ak�r hossz� vagy r�vid test�ek, gyors vagy lass� mozg�s�ak is. A m�ret k�l�nb�z�s�g�nek hangs�lyoz�sa a vad�szatra haszn�lt sp�nielekn�l jelent meg, mivel m�s-m�s r�szfeladatra haszn�lt�k a kicsi �s a nagyobb kuty�kat. A vad�szati munk�ra utalva alakult ki t�bb megk�l�nb�ztet� sp�niel-elnevez�s is, p�ld�ul a springer �s cocker vagy woodcock sp�niel. (woodcock=szalonka). A Kennel Club 1892-ben v�lasztotta sz�t hivatalosan ezt a k�t fajt�t, azonban m�g ezut�n is el�fordulhatott egyazon alomban k�t, k�l�nb�z� fajt�j� kutya. Egyed�l a m�ret k�l�nb�ztette meg a springer �s a cocker sp�nieleket egym�st�l, am�gy ugyanolyan sz�rmaz�ssal, sz�nekkel �s vad�szati st�lussal rendelkeztek, �s mint fajta, egym�s mellett fejl�dtek. A XIX. sz�zadban egy ideig egy m�sik feloszt�s is l�tezett, mely szint�n a kuty�k m�ret�n, pontosabban s�ly�n alapult: a 11 kil�grammn�l nehezebb kuty�kra a field sp�niel, m�g az enn�l k�nnyebbekre a cocker sp�niel jelz�t haszn�lt�k. Ezekb�l a vonalakb�l alakult ki k�s�bb a sussex sp�niel is. A 11 kil�n�l k�nnyebb kuty�k k�z� tartoztak a Marlborough-h�z sp�nieljei is, az �n. Marlborough cockerek.

Napjaink angol cocker sp�niel�nek el�fut�ra, a h�res Lily Obo valamikor az 1880-as �vekben sz�letett. B�r gyakran m�g field sp�nielk�nt k�nyvelt�k el, egy dolog biztos: nyolc�ves ki�ll�t�si karriere alatt nem tal�lt legy�z�re. Tulajdonosa, James Farrow 1902-ben egyik alap�t� tagja volt a Cocker Sp�niel Klubnak, ak�rcsak Mr. R. Lloyd, aki Mr. H.S. Lloyd, az „of Ware” kennel alap�t�j�nak apja volt. E vil�gh�r� kennelt jelenleg Lloyd le�nya, Mrs. Jennifer Carey �s unok�ja, Paula Carey vezeti.

De mi�rt kedvelik olyan sokan az angol cocker sp�nielt? Val�sz�n�leg m�rete is szerepet j�tszik n�pszer�s�g�ben. Nem t�l nagy kutya, marmagass�ga kb. 38–41 cm, s�lya kb. 12–15 kg. K�nnyen �lbe kaphat�, ha kell, egy gyerek is meg tudja tartani p�r�zon, de m�gsem t�ls�gosan kicsi, olyan „kutya-kutya.” Kis lak�sban is tarthat�, m�g v�gatlan farokkal sem d�nti fel a padl�v�z�t cs�v�l�s k�zben, mindenf�le k�rnyezethez alkalmazkodik. Sz�ne lehet p�ld�ul fekete, arany, barna, mint�zata tarka, nagy vagy �ppen apr� foltokkal, k�tsz�n� vagy h�romsz�n�, egysz�val mindenki megtal�lhatja a neki tetsz� sz�n� �s mint�zat� cocker sp�nielt. A „sz�r�s” kuty�k gyakran n�pszer�bbek r�vidsz�r� t�rsaikn�l, azonban rendszeres gondoz�st ig�nyl� bund�juk �pp�gy h�tr�nyt is jelenthet. Az angol cocker sp�niel k�t pozit�v tulajdons�got is egyes�t: tetszet�s sz�rzet�nek h�tk�znapi rendben tart�sa ide�lis esetben nem ig�nyel extra er�fesz�t�seket. Az igazs�ghoz azonban hozz�tartozik, hogy nem minden cocker sz�re sima �s selymes; vannak k�l�n�sen bozontos, gyapjas bund�j� egyedek, melyek trimmel�se egyetlen kozmetikus sz�m�ra sem le�ny�lom. Norm�lis esetben azonban el�g hetente egyszer-k�tszer �tkef�lni, �tf�s�lni a sz�rzetet, hogy a csom�sod�st elker�lj�k; a trimmel�st b�zzuk kozmetikusra. Ha ki�ll�t�sokon is szeretn�nk r�sztvenni sp�niel�nkkel, k�rj�k ki a teny�szt� tan�cs�t.

A cocker sp�niel nagyon sokoldal� fajta, �gy nem a ki�ll�t�s az egyetlen k�z�s program kutya �s gazda sz�m�ra. A sp�niel-popul�ci� meglep�en nagy sz�zal�k�ban kifejezetten �l�nken �l a vad�sz�szt�n. Sokuknak kiv�l� a szimata, �s minim�lis tr�ninggel el�hozhat�k vad�szati k�pess�geik. A cocker sp�nielt els�sorban a boz�tosban val� keres�sre alkalmazz�k. Legt�bbj�k �szt�n�sen j� apport�roz�, �s szereti a vizet. A vad�sz�szt�n m�rt�ke �s milyens�ge term�szetesen egyedenk�nt k�l�nb�zhet, de ritka a kem�nysz�j� vagy l�v�sf�l� sp�niel. A sp�niel klubok haz�nkban is k�n�lnak vad�sztanfolyamokat, vad�szati kik�pz�seket amat�r gazdik sz�m�ra is. Haz�nkban egy�bk�nt t�bb angol cocker sp�niel is akt�v agility-versenyz�, s�t egyik�k, egy fekete kan tagja a 2002-es nemzeti v�logatottnak is.

Term�szetesen sz�rmaz�st�l �s k�rnyezett�l is f�gg�en, de �ltal�ban a legt�bb cocker sp�niel gyeng�d, szeretetrem�lt�, gazd�j�hoz nagyon ragaszkod� j�sz�g; idegenekkel szemben ink�bb tart�zkod�ak. Egy sp�niel csak m�dj�val rendelkezik �rz�-v�d� �szt�n�kkel, h�z�rz�sre nem �ppen alkalmas, b�r n�melyik�k az �tlagosn�l jobban szeret ugatni, �gy minden szokatlan dolgot hangosan jelez. Legt�bbj�k k�nnyen tan�that�, de n�melyik�k nevel�se az �tlagosn�l t�bb r�besz�l�st �s meggy�z� er�t ig�nyel. A cockerek energikus, vid�m kuty�k. Egy angol cocker sp�niel sohasem lehet agressz�ven bar�ts�gtalan vagy t�lzottan f�l�nk.

Mint eml�tett�k, nagyon sokoldal� fajta, de els�sorban csal�di kedvenc. Egy cocker legf�bb c�lja, hogy a csal�d teljes jog� tagja legyen. Minden bizonnyal a gazda �gy�t is sajtjak�nt fogja kezelni, �s nem �rti meg, mi�rt nem lehet veled a nap 24 �r�j�ban.

A cocker sp�nielek �ltal�ban 12–14 �vig �lnek. Sajnos n�luk is el�fordulhat n�h�ny �r�kletes betegs�g, p�ld�ul a cs�p��z�leti diszpl�zia (HD) �s a t�rdficam (PL), illetve k�l�nb�z� szembetegs�gek. V�s�roljunk olyan teny�szt�t�l, aki minden sz�ks�ges sz�r�st elv�geztet kuty�in a fajt�ra jellemz� �r�kletes betegs�geket illet�en.

Kilenc sp�niel k�t kontinensr�l

A Nemzetk�zi Kinol�giai Sz�vets�g nyolcadik fajtacsoportj�ba kilenc sp�niel tartozik: hat brit, egy �r �s k�t amerikai fajta. Sokan csak az angol �s amerikai cocker sp�nielt ismerik, holott m�r haz�nkban is teny�sztenek springert, clumbert �s �r v�zi sp�nielt is.

Angol cocker sp�niel

Az angol cocker sp�niel �vtizedek �ta, vil�gszerte a legn�pszer�bb fajt�k egyike. Siker�t kezelhet� m�ret�nek, v�ltozatos sz�neinek, �s nem utols� sorban tetszet�s k�llem�nek k�sz�nheti. Sok fajt�hoz hasonl�an, a sp�nielek pontos eredete a m�lt hom�ly�ba v�sz. Mindenesetre a sp�nielt Spanyolorsz�gb�l eredeztet� te�ria szerint az angol cocker sp�niel hasonl�t legjobban az egykori �s-sp�nielekhez. 1570-ben a h�res Caius doktor k�t sp�nielr�l �r, egy kisebbfajta �lebr�l �s egy nagyobb test� madar�szkuty�r�l. A XVII. sz�zad elej�n a sp�niel megnevez�s m�g t�bb, k�l�nb�z� sz�n� �s m�ret� kuty�ra vonatkozott. A m�ret k�l�nb�z�s�g�nek hangs�lyoz�sa a vad�szatra haszn�lt sp�nielekn�l jelent meg, mivel m�s-m�s r�szfeladatra haszn�lt�k a kicsi �s a nagyobb kuty�kat. A vad�szati munk�ra utalva alakult ki t�bb megk�l�nb�ztet� sp�niel-elnevez�s is, p�ld�ul a springer �s cocker vagy woodcock sp�niel. (woodcock=szalonka). A Kennel Club 1892-ben v�lasztotta sz�t hivatalosan ezt a k�t fajt�t, azonban m�g ezut�n is el�fordulhatott egyazon alomban k�t, k�l�nb�z� fajt�j� kutya. A XIX. sz�zadban egy ideig egy m�sik feloszt�s is l�tezett, mely szint�n a kuty�k m�ret�n, pontosabban s�ly�n alapult: a 11 kil�grammn�l nehezebb kuty�kra a field sp�niel, m�g az enn�l k�nnyebbekre a cocker sp�niel jelz�t haszn�lt�k. Ezekb�l a vonalakb�l alakult ki k�s�bb a sussex sp�niel is. A 11 kil�n�l k�nnyebb kuty�k k�z� tartoztak a Marlborough-h�z sp�nieljei is, az �n. Marlborough cockerek.

Napjaink angol cocker sp�niel�nek el�fut�ra, a h�res Lily Obo valamikor az 1880-as �vekben sz�letett. B�r gyakran m�g field sp�nielk�nt k�nyvelt�k el, egy dolog biztos: nyolc�ves ki�ll�t�si karriere alatt nem tal�lt legy�z�re. Tulajdonosa, James Farrow 1902-ben egyik alap�t� tagja volt a Cocker Sp�niel Klubnak.

A cocker sp�niel nagyon sokoldal� fajta, �gy nem a ki�ll�t�s az egyetlen k�z�s program kutya �s gazda sz�m�ra. A sp�niel-popul�ci� meglep�en nagy sz�zal�k�ban kifejezetten �l�nken �l a vad�sz�szt�n. Magyarorsz�gon t�bb angol cocker sp�niel is akt�v agility-versenyz�, Philip, egy fekete kan egy�b sikerei mellett a nemzeti v�logatottnak is tagja volt.

Amerikai cocker sp�niel

Nagy szemek, megkap� tekintet, hossz� f�lek �s csod�latos sz�rzet: az amerikai cocker sp�niel is vil�gszerte kedvelt, csal�di kedvenck�nt �s leny�g�z� ki�ll�t�si szt�rk�nt egyar�nt. A cocker sp�nielek a XIX. sz�zad v�g�n kezdtek elterjedni Amerik�ban. F.F. Pitcher New England-i teny�szt� 1882-ben import�lt az Egyes�lt �llamokba egy Cloe II. nev� szuk�t. T�le sz�letett a h�res Obo II., akit az Amerik�ban nyilv�ntartott �sszes cocker sp�niel �s�nek tartanak. 1920-ra m�r alig akadt olyan cocker Amerik�ban, melynek �sei k�z�tt ne szerepelt volna Obo II., azonban ezek a kuty�k m�r jelent�sen k�l�nb�ztek a brit teny�szt�k �ltal l�trehozott cocker-t�pust�l: �j fajta volt sz�let�ben. 1930-ban az Amerikai Kennel Club m�g mindk�t v�ltozatot egys�gesen cocker sp�nielk�nt regisztr�lta, azonban a k�l�nbs�gek m�r igen szembet�n�ek voltak, k�l�n�sen a fejform�ban mutatkozott jelent�s elt�r�s. Az angol t�pust kedvel�k 1936-ban k�l�n klubot alak�tottak, �s deklar�lt�k, hogy a k�t v�ltozatot nem keresztezik egym�ssal. 1946 szeptember�ben az AKC v�g�l k�l�n fajtak�nt ismerte el az angol �s az amerikai cocker sp�nielt. Angli�ba 1960-ban „t�rt vissza” a fajta, egy Hollandi�b�l import�lt szuka szem�ly�ben. Az Egyes�lt �llamokb�l �rkez� tov�bbi egyedek r�v�n a „jenki” �llom�nya gyorsan n�vekedett, s a fajta n�pszer�s�ge megk�zel�tette az angol cocker�t. 1968-ra a regisztr�lt p�ld�nyok sz�ma el�rte azt a k�sz�b�t, hogy a fajta k�l�n Challenge Certificate-t kaphatott a ki�ll�t�sokon �s ez�ltal �n�ll� fajtabesorol�st nyert. Az Egyes�lt �llamokban az amerikai cocker sp�niel rendszeresen a t�z legn�pszer�bb fajta k�z�tt szerepel.

B�r az amerikai cocker sp�niel kialak�t�sa t�bb �vtizedet vett ig�nybe, a legfontosabb korszak m�gis az 1940-es �vek v�ge �s az ’50-es �vek eleje volt, az „aranykor”, ekkor t�rt�ntek a legnagyobb v�ltoz�sok, pontosabban ekkor v�ltak val�ra a kor�bbi �vtizedek elk�pzel�sei. Viszonylag �jkelet� fajt�r�l l�v�n sz�, az AKC m�g 1973-ban is m�dos�totta a fajtastandardet. Az angol �s amerikai cocker sp�niel k�z�tti k�l�nbs�get tal�n legjobban a kuty�k fejform�ja �s sz�rzete t�kr�zi. Az amerikai cocker kopony�ja g�mb�ly�, a szembolt�v hat�rozott, a stop kifejezett. Az arcorri r�sz sz�les �s m�ly; az arcorri r�sz �s a koponya ar�nya egy a kett�h�z. A laikusokat legink�bb a fajta egyik jellegzetess�ge, a szerint�k „norm�lis” sp�niel�hez k�pest t�ls�gosan „nyomott” orr zavarja. Pedig az amerikai teny�szt�k �ppen ezeket a „csecsem�szer�” von�sokat k�v�nt�k hangs�lyozni: a boltozatos homlokot, a r�vid orrh�tat �s hatalmas szemeket.

Angol springer sp�niel

A nem v�zi sp�niel fajt�k csal�dj�ban az angol springer a legnagyobb, leghosszabb l�b�, �s a standard szerint a „legsp�nielesebb” fel�p�t�s� rokon. Haz�nkban tal�n t�rsaihoz k�pest nagyobb, 51 cm k�r�li marmagass�ga miatt nem olyan n�pszer� m�g ez a fajta, �shaz�j�ban �s a skandin�v orsz�gokban azonban sokan v�lasztj�k t�rsuknak ezt a vid�m, s�rmos, attrakt�v vad�szkuty�t.

A springer sp�niel a cockerhez hasonl�an munk�j�r�l kapta nev�t, hiszen az angol „spring” ige a vad felver�s�t, felriaszt�s�t is jelenti. A springert m�r kezdett�l fogva sz�rnyas �s apr� vadra egyar�nt haszn�lt�k, m�g falk�ban is vagy agarak mellett. �rdekes m�dja volt a vad�szatnak, mikor a sp�niel �ltal felriasztott sz�rnyast a s�lyom fogta meg. K�s�bb a l�fegyverek elterjed�s�vel a springert l�v�s el�tti �s l�v�s ut�ni munk�ra is haszn�lt�k, ak�rcsak napjainkban, hiszen a springer sp�niel feladata a vad felver�se majd a l�tt vad megkeres�se �s apport�roz�sa. A springer sp�niel a vad�szok k�r�ben is kedvelt, hiszen k�nnyen tan�that� �s ir�ny�that�, j� szimat�, sokoldal�an alkalmazhat� kutya. M�rete ide�lis a l�v�s ut�ni munk�hoz, a vizet is kedveli. Konzekvens �s szeretetteljes nevel�s mellett kellemesen tarthat� lak�sban is. S�ta k�zben vagy �ppen vad�szaton temperamentumos �s szenved�lyes, de otthon nyugodt, bar�ts�gos, k�nnyen kezelhet� t�rs.

Welsh springer sp�niel

A legt�bb r�gi kuty�s k�nyv eml�t sp�nieleket Wales-ben: legt�bbsz�r m�jbarna vagy v�r�s, k�s�bb v�r�s-feh�r egyedeket. Az 1859-ben kiadott „Stonehenge on the Dog” c�m� k�nyvben egy ilusztr�ci� is szerepel egy angol �s egy welsh cocker sp�nielr�l. 1902-ben m�r welsh springer sp�niel n�ven regisztr�lta a Kennel Club az ezekb�l az egyedekb�l kialak�tott fajt�t. A h�res Corrin, aki 1893. j�nius 25-�n sz�letett, m�g a cocker-regiszterben szerepelt, m�g fi�t, Corrin of Gerwnt m�r welsh springerk�nt tartott�k nyilv�n. A Gerwn �s a Longmynd kennelnek k�sz�nhet� a napjainkban is ismert t�pus megszil�rd�t�sa. Sajnos az els� vil�gh�bor� ut�n, 1914-ben egyetlen welsh springert sem regisztr�ltak, �s az 1920-as �vekben ismeretlen sz�rmaz�s�, v�r�s-feh�r egyedekb�l kellett �jrateremteni a fajt�t.

Clumber sp�niel

Els� pillant�sra a clumber tal�n nem is t�nik sp�nielnek. Mivel olyannira k�l�nb�zik t�rsait�l, sz�rmaz�sa val�sz�n�leg �r�kre rejt�ly marad, �s sok fajt�hoz hasonl�an csak tal�lgatni lehet, honnan sz�rmazik ez a neh�zs�ly� sp�niel. Egyes szak�rt�k a fajt�t Franciaorsz�gb�l eredeztetik. A te�ria szerint a francia forradalom idej�n Noailles herceg Angli�ba menek�tette sp�nieljeit, melyeket gener�ci�kon �t gondosan teny�sztett. Kuty�i mened�khely��l Newcastle herceg�nek kennel�t v�lasztotta, a nottighamshire-i Clumber Parkban. A legkor�bbi k�pi eml�k a fajt�r�l Frances Wheatley 1788-ban k�sz�lt festm�nye, mely Newcastle m�sodik herceg�t �br�zolja, vad�szatb�l hazat�rve, h�rom clumber sp�niel�vel. Angli�ban 1859-ben szerepeltek el�sz�r clumber sp�nielek ki�ll�t�son. Az els� fajtaklub viszonylag k�s�bb, 1904-ben alakult meg. Az �jvil�gba azonban igen kor�n jutott el a fajta Venables f�hadhagy r�v�n, mikor �fels�ge 97. ezrede Halifaxban, Kanad�ban �llom�sozott. Az els� clumber sp�nieleket az AKC 1878-ban regisztr�lta, a klub megalakul�sa el�tt hat �vvel. Ez a l�tsz�lag ellentmond�sos k�r�lm�ny �gy lehets�ges, hogy Amerik�ban m�r j�val az AKC megalakul�sa el�tt regisztr�ltak �s t�rzsk�nyveztek kuty�kat. Az AKC ezekb�l a korai t�rzsk�nyvekb�l h�rom k�tetet fogadott el, melyek az 1887 �ta folyamatosan vezetett Stud Book Register alapj�t k�pezt�k.

A clumber sp�niel nagyon j� vad�szkutya. Viszonylag lassan dolgozik, de jellegzetes, g�rd�l� j�r�sa k�nyelmes, szil�rd �get�st tesz lehet�v� eg�sz nap, an�lk�l, hogy a kutya kif�radna. �ltal�ban n�m�n dolgozik, �gy nagyon k�zel tud ker�lni a vadhoz. Biztos vadkeres�, �s m�g a retrievereket is megsz�gyen�t�en kiv�l� apport�roz�, ha erre tr�ningezik. B�r nem �ppen kistest� kuty�r�l van sz� – s�lya 30-36 kg –, a clumber sp�niel mozg�kony, temperamentumos fajta. Haz�nkba t�bb j�min�s�g� import kutya is �rkezett, b�r m�g egyel�re kicsi a magyar popul�ci�.

Sussex sp�niel

Ez a neh�zs�ly� sp�niel Sussex megy�r�l kapta nev�t, ahol a fajta „atyja”, Mr. Fuller �lt Rosehill birtok�n, �s foglalkozott vad�szkuty�ival �tven �ven kereszt�l. Mr. Fuller volt az els�, aki a fajta ma is ismert sz�n�re, a telt, aranyos-m�jbarn�ra kezdte szelekt�lni sp�nieljeit. Hab�r a fajta k�s�bb m�s teny�szt�k �rdekl�d�s�t is felkeltette, a m�sodik vil�gh�bor� v�gezt�vel, 1945-re csup�n �t nyilv�ntartott egyed maradt. Szerencs�re Mrs. Joy Freer k�sz�nhet�en fennmaadt a fajta, � hatvan�ven kereszt�l foglalkozott sussex sp�nielekkel. A fajta g�n�llom�nya napjainkban is nagyon kicsi, 2003-ban az Angol Kennel Klub csup�n 68 k�lyk�t regisztr�lt. A Sussex Spaniel Association 1924-ben alakult, jelenleg 200 tagja van.

Field sp�niel

Mai ismereteink szerint az angol Phineas Bullock volt az els�, aki az akkoriban l�tez� sp�niel vari�ci�kn�l alacsonyabb, r�videbb l�b�, de hosszabb test� egyedeket pr�b�lt kiteny�szteni. Els�sorban egysz�n�, fekete egyedeket haszn�lt, melyeket a vad�szok akkoriban nem kedveltek. A feh�rfoltos sp�nieleket vad�szat k�zben ugyanis k�nnyebben meg lehetett k�l�nb�ztetni a vadt�l, nagyobb t�vols�gr�l is. Val�sz�n�leg cockereket �s sussexeket keresztezett, �s az 1880-as �vekben basset hound t�pus� ebeket is felhaszn�lt. Az �ltala kialak�tott t�pust, melyet rossznyelvek sp�niel-karikat�r�nak neveztek, Mortimer Smith fejlesztette tov�bb. Vad�szati szempontb�l a r�videbb l�b�, hosszabb sp�nieleknek az volt a k�zenfekv� el�nye, hogy a gyalogos vad�sz is k�vetni tudta. A mai modern field sp�nielek szinte kiz�r�lag k�t kant�l �s k�t szuk�t�l sz�rmaznak:a fekete sz�n� alomtestv�rek, Ronayne Regal �s Gormac teal 1962-ben sz�letett, a fekete sz�n� szuka, Columbina of Teffont 1957-ben, a barna sz�n� szuka, Elmbury Morwenna of Rhiwlas pedig 1963-ben.

�r v�zi sp�niel

A sp�nielek legnagyobbika, az �r v�zi sp�niel sz�rmaz�sa igen messzire ny�lik vissza. T�bbek k�z�tt megeml�ti a Harvard Egyetem 1934-36 k�z�tti r�g�szeti kutat�sai �rorsz�gban, melynek sor�n egy�b kutyamaradv�nyok k�z�tt egy olyan kopony�t is tal�ltak Dunshaughlin k�zel�ben, mely kifejezetten az �r v�zi sp�niel�re eml�keztet: k�zepes m�ret�, tiszt�n defini�lt stoppal, �s m�g jobban hangs�lyozott bolt�vvel. Ezek a maradv�nyok a VII-VIII. sz�zadban �lt kuty�kt�l maradtak fenn. Hasonl� t�pus� kopony�kat tal�ltak K�z�p-Eur�p�ban is, melyek a k�- �s bronzkorszakb�l sz�rmaznak. R�mai kori leletek k�z�tt is tal�ltak olyan csontv�zakat, melyek a mai �r v�zi sp�niel�hez roppant m�don hasonl�tanak. Mindez persze nem azt jelenti, hogy az �r v�zi sp�niel a k�korszak �ta mai form�j�ban l�tez� fajta, hanem azt, hogy ez a t�pus� kutya nagyon r�g�ta l�tezik, �s sok m�s fajt�val ellent�tben nem csup�n az ember leg�jabb kori teny�szt�i munk�j�nak eredm�nye.

A XII. sz�zad m�sodik fel�ben, II. McCarthy kir�ly uralkod�s�t megel�z�en, �rorsz�g d�li r�sz�n, a Shannon foly� alatt �l� sp�nieleket t�bb n�vvel is illett�k: Shannon sp�niel, �r v�zi sp�niel, patk�ny- vagy ostorfark� sp�niel. Az �r Sir Robert Cecil is megeml�ti, hogy 1598-ban egy �r v�zi sp�nielt k�ld�tt a francia kir�lynak. Thomas Brown kapit�ny az 1700-as �vek k�zep�n megjegyz�st tesz az �r v�zi sp�niel hossz� f�leire �s g�nd�r sz�rzet�re. Ezek a t�nyek azt t�masztj�k al�, hogy a „Southern Irish water Spaniel” n�ven ismert kutya m�r sz�zadokkal a legend�s Boatswain nev� egyed (1834-52) el�tt kialakult. Ez a kan sz�mos h�res ki�ll�t�si �s vad�szkutya apja volt. Sajnos t�rzsk�nyve nem maradt fenn, csak teny�szt�je, Justin McCarthy neve. Az 1850-es �vek el�tt m�g k�t t�pus l�tezett az �r v�zi sp�nielek k�z�tt, a d�li �s az �szaki, melyek sz�nben �s m�retben is k�l�nb�ztek. A fajta mai k�lleme ink�bb a d�li t�pusra eml�keztet. A m�r eml�tett McCarthynak tulajdon�tj�k a modern �r v�zi sp�niel l�trej�tt�t, val�sz�n�leg � volt az, aki a k�l�nb�z� v�ltozatokb�l egys�ges t�pust alak�tott ki.

Amerikai v�zi sp�niel

E fajta pontos sz�rmaz�sa nem tiszt�zott, mindenesetre modern form�ja az USA k�z�p-keleti ter�let�n alakult ki, mondhatni, Wisconsin hivatalos �llami kuty�ja. Sokan az �r v�zi sp�niel �s a curly coated retriever lesz�rmazottj�nak tartj�k, amit vastag, s�r�, hull�mos sz�rzete is al�t�maszt, mely a v�z �s az id�j�r�s viszontags�gai ellen kiv�l� v�delmet ny�jt. Kiv�l� tulajdons�gait, mint gyorsan, hat�konyan �s sz�vesen apport�roz� vad�szkutya, m�r r�g�ta m�lt�nyolj�k az �llamokban. Val�sz�n�leg m�r az 1870-es �vekben is a maihoz hasonl� k�llem� egyedeket teny�sztettek. Nagyon sok tulajdonost�l hallani, hogy m�r a nagyapj�nak is volt egy ilyen kuty�ja, �s � nagyon el�gedett kedvenc�vel. Ezt a kedves �s k�nnyen tan�that� vad�szkuty�t 1940-ben ismerte el az AKC �s sorolta a Sporting csoportba.