Spanyol masztiff

A Mast�n Espanol igazi masztiff, jellegzetes kett�s tok�val, azonban sz�re hosszabb �s d�sabb, mint a rokon fajt�k sz�rzete. Vergilius (i.e. 70–19) m�r az id�sz�m�t�sunk el�tti els� sz�zadban eml�ti az ib�r masztiffot, ak�rcsak Plinius (23–79) Naturalis Historia c. m�v�ben. Legk�zelebb csak a XIV. sz�zadb�l maradt fenn �r�sos eml�k a fajt�r�l, 1342-ben Alfonz, Kaszt�lia kir�lya eml�ti vad�szatr�l sz�l k�nyv�ben (vagy az �ltala �ratott k�nyvben) az alan�t, mely szint�n nagytest�, masztiff t�pus� kutya. A XV. sz�zadban egyenesen egy k�ltem�ny dics�ri a Mast�n Espalon kiv�l�s�g�t, Mingo Revulgo k�lt� toll�b�l. Egy 1644-es spanyol vad�szk�nyv m�r megk�l�nb�zteti az alan�t �s a mast�nt.

A spanyol masztiff els� r�szletes le�r�s�t Alonso de Herrera k�zli Agricultura General c�m�, 1740-ben megjelent k�nyv�ben. � is eml�ti a m�r Plinius �ltal is aj�nlott szelekci�s m�dszert: „Vigy�k t�volabb a k�lyk�ket az anyakuty�t�l, �s amelyik legel�bb tal�l vissza hozz�, az a legjobb.” A XIX. sz�zadban m�r angol �s n�met szak�r�k is eml�tik a fajt�t, sokuk Spanyolorsz�g leg�sibb kuty�j�nak tartja a masztiffot.

T�rt�nete egyben a spanyol v�ndorjuh�szat t�rt�nete is. A v�ndorl� juh�szokat m�r a VI. sz�zadban eml�ti Enrico nyugatg�t kir�ly. A VIII. sz�zadban, miut�n Spanyolorsz�g arab h�dolts�g lett, az arabok a helyi merin�i juhb�l a vil�g egyik legjobb gyapj�birk�j�t teny�sztett�k ki. Miut�n X. Alfonz visszafoglalta Kaszt�li�t, k�l�nleges el�jogokat adott a v�ndorl� ny�jaknak. A nagy ny�jak nemesek vagy az egyh�z (kolostorok) tulajdon�ban voltak. Pontosan meghat�rozott �tvonalakon j�rtak legel�r�l legel�re. A hatalmas, t�bb ezer birk�b�l �ll� ny�jakat nagy kuty�k k�s�rt�k, hiszen minden�tt farkasok vesz�lyeztett�k a j�sz�got.

A juh�szok a sz�ks�gesn�l nem ford�tottak nagyobb figyelmet kuty�ikra, nem folytattak mai �rtelemben vett teny�szt�st. Montesa m�rki k�s�relte meg el�sz�r, 1913-ban a k�l�nf�le spanyol p�sztorkuty�k oszt�lyoz�s�t: spanyol masztiffot, navarrai masztiffot �s le�ni masztiffot k�l�nb�ztetett meg. 1911-ben alakult meg a Kutyafajt�kat T�mogat� Spanyolorsz�gi Kir�lyi T�rsas�g, melynek els� eln�ke L�rida gr�fja volt. Az els�, t�rzsk�nyvbe bejegyzett spanyol masztiff a Machaco nev� kan volt, San Fernando gr�fn�je tulajdon�ban. Sajnos a Kir�lyi T�rsas�g nem t�mogatta k�l�n�sebben a spanyol fajt�kat, �gy a spanyol masztiff is h�tt�rbe szorult, s�t szinte teljesen feled�sbe mer�lt m�g sz�l�haz�j�ban is, mivel a fajta a fajta lassan munk�j�t is elvesztette. A farkas-popul�ci� jelent�sen lecs�kkent, a ny�jakat pedig m�r nem l�bon, hanem vonaton vagy teheraut�n sz�ll�tott�k. A k�zbiztons�g is javult, �gy a mag�nyos tany�kat sem fenyegette m�r rabl�band�k t�mad�sa, �gy �rz�-v�d� kuty�kra sem volt m�r sz�ks�g. Sanz T�mon szak�r� szerint a XX. sz�zad els� fel�ben csup�n Olivia de Plasencia gr�fja folytatott szab�lyos teny�szt�i munk�t.

Nem csoda, hogy csak 1946-ban k�sz�lt el az els� – FCI �ltal is j�v�hagyott – standard, melyet a Kir�lyi T�rsas�g meg�jult vezet�s�ge 1979-ben �talak�tott. Az els� fajtale�r�s modellj��l h�rom kuty�t haszn�ltak az orsz�g k�z�ps� r�sz�b�l; a mai p�ld�nyokhoz k�pest k�nnyebb, hosszabb l�b� egyedek voltak, az egyik feln�tt kan csup�n 50 kil�t nyomott. 1981-ben hivatalosan is megt�rt�nt a standard-v�ltoztat�s, ebben az �vben alakult meg v�gre a fajtaklub is, az Asociaci�n Espanola del Perro Mast�n Espanol (AEPME), a teny�szt�k pedig bej�rt�k Estremadur�t �s Le�nt, tipikus kuty�k ut�n kutatva. Lassan divatba j�tt a fajta, persze ennek is t�bb k�ra volt, mint haszna.

Amikor a fajta egyik elk�telezett t�mogat�ja, Maria Luisa G. Sanchez jelent�sebb �sszeg�rt vett meg egy sz�p szuk�t egy p�sztort�l, az esetnek hamar h�re ment, �s ett�l kezdve a legcs�ny�bb j�sz�g�rt is csillag�szati �sszegeket k�rtek a „v�rosi n�pekt�l”, �s nagyon gyakran a kuty�k pap�rjait is meghamis�tott�k. Egy-egy szuk�t p�ld�ul t�bb kannak is befedeztettek, majd az almot az �ppen divatos kannak tulajdon�tott�k.

A m�g n�h�ny l�tez� nagy juhny�j mellett napjainkban is haszn�lj�k a spanyol masztiffot. 100 juhra vagy kecsk�re jut �ltal�ban egy kutya. A Mast�n nagyon �n�ll�an dolgozik, amit a mindennapi �letben a kedvenck�nt tartott kutya gazd�ja esetleg makacss�gk�nt �rt�kelget. Am�gy ide�lis csal�di kutya, nyugodt �s kiegyens�lyozott, nagyon magas az ingerk�sz�be, ak�r kanokat is lehet egy�tt tartani. Kifejezetten keresi az ember k�zels�g�t, kennelben nem szabad tartani. �jszaka kifejezett h�z�rz�-�szt�ne, �bers�ge fokoz�dik. Nappal jellemz� a fajt�ra, hogy egy magasabb megfigyel�pontot v�laszt, ahonnan eg�sz ter�let�t bel�tja.