A dog

Szinte mindenkit leny�g�z egy dog l�tv�nya, ak�r akt�v kuty�sr�l vagy csak az utca ember�r�l, ak�r feln�ttr�l vagy gyerekr�l legyen sz�. Ez a hatalmas termet� kutya, melyet szem�nk m�r csak m�retei miatt sem tud kiker�lni, rendk�v�l j�mbor, bar�ts�gos, a szeret� gazda igazi t�rsa. T�rt�nelme �si �s gazdag, mai form�j�t t�bb sz�z �v munk�ja alak�totta ki. T�k�letesen ar�nyos fel�p�t�se, nemes megjelen�se miatt gyakran a kuty�k Apoll�j�nak is nevezik �ket.

A legt�bb, a t�m�val foglalkoz� szerz� egyet�rt abban, hogy a dogok masztiff-t�pus� kuty�kb�l fejl�dtek ki. A legkor�bbi, dogokra utal� leleteket az egyiptomi f�ra�s�rokban tal�lt festm�nyeken l�thatjuk. A K�zel-Keletr�l a kuty�k val�sz�n�leg a R�mai Birodalom k�zvet�t�s�vel ker�ltek, majd terjedtek el Eur�pa-szerte. A r�maiak – megl�tva a kuty�ban megl�v� fizikai adotts�gokat – vad�szatra, illetve gladi�tor viadalokon val� r�szv�telre haszn�lt�k �ket. A birodalom sz�thull�sa ut�n – mint oly sok egy�b dologra – a dogra is az elhanyagolts�g �vei v�rtak.

A dogok v�gleges, mai form�j�nak kialakul�sa a k�z�pkorban kezd�d�tt. Ebben az id�ben keresztezt�k a m�r megl�v� t�pust az ag�rral. Az �gy l�trej�tt, hatalmas t�meg�, er�s, de m�gis mozg�kony, rettenthetetlen kuty�t medve, illetve vaddiszn� vad�szatra haszn�lt�k. K�s�bb k�lleme �s adotts�gai miatt kedvelt lett a nemesi k�r�kben, ahol m�r ink�bb a birtok �rz�se volt a feladatuk.

Leg�jabb kori t�rt�nelme vitatott, a d�nok �s a n�metek is maguk�nak mondj�k a fajt�t. A vit�t az FCI a n�metek jav�ra d�nt�tte el �s v�g�l �k lettek a standard ad� orsz�g. Ez a kett�ss�g az oka, hogy a magyar k�znyelvben is k�t n�vvel illetik a fajt�t: d�n dog, illetve n�met dog.

A dogok megjelen�s�kben �tv�zik az erej�ket �s eleganci�jukat a gy�ny�r�en kialak�tott, harmonikusan izmolt testtel. A fajta egyike a leghatalmasabb termet� munkakuty�knak. Jelleme mindig b�tor, sohasem ijed�keny, bar�ts�gos �s megb�zhat�. A fajt�t a fizikai �s jellembeli adotts�gok egy�ttese teszi egyed�l�ll�v�.

A magass�g �s a t�rzshossz tekintet�ben a kuty�nak "n�gyzetesnek" kell lennie. A marmagass�g a kanokn�l 80-85 cm szuk�kn�l 72-75 cm. S�ly 61-82 kg.

A fej hossz�k�s, kifejez�, finoman kidolgozott, f�leg a szemek k�rny�k�n, amelyek m�rete k�zepes, sz�ne s�t�tbarna. A stop hat�rozott. A f�lek magasan t�z�ttek �s kup�rozottak. Ezzel kapcsolatban az �llatv�delmi t�rv�nyek �s a tart�si szok�sok v�ltoz�s�val egyre t�bb v�gatlan f�l� kuty�t lehet l�tni. A fogazat er�s, j�l kifejlett, a harap�s oll�s.

A nyak j�l izmolt, hossz�. A mellkas m�ly, sz�les �s er�s, de a szegycsont nem lehet hangs�lyos.

A v�gtagok er�s csontozat�ak, massz�vak. A mancsok er�sek, kerekek, az ujjak �veltek. A k�rm�k r�videk, feket�k.

A sz�rzet r�vid �s t�m�r, sima �s f�nyes. A sz�nezet lehet fekete, s�rga, s�rga alapon fekete cs�kos, ac�lk�k, illetve feh�r alapon fekete foltos.

Mozg�sa kiegyens�lyozott, er�t sug�rz�, l�p�sei hossz�ak, k�nnyedek.

Mivel a fajta termet�vel �s tulajdons�gaival szinte egyed�l�ll� a t�bbi fajta k�z�tt, ez�rt nem �rt �ttekinteni n�h�ny olyan szempontot, amely befoly�solhatja hogy dogot tartsunk-e vagy esetleg egy m�s fajt�t. Ennek a k�rd�snek a legnyilv�nval�bb szempontjai a kutya "fogyaszt�sa", helyig�nye �s egy�b k�lts�gei.

Ha arra gondolunk,hogy egy 8-10 kg-os k�ly�k a k�vetkez� 12-14 h�napban kb. 60 kg-ot fog gyarapodni, akkor a v�lasz mag�t�l �rtet�d�. Term�szetesen az elfogyasztott t�pl�l�k mennyis�ge jelent�sen f�gg a t�pl�l�k t�panyagmennyis�g�t�l �s a kutya pillanatnyi sz�ks�glet�t�l. �ltal�nos m�dszer, hogy a k�lyk�knek 4-5 h�napos korukig napi 4-5 alkalommal adnak �telt, majd 3-szor s v�g�l k�tszer. A dogok viszonylag hajlamosabbak a gyomorbetegs�gekre, ez�rt c�lszer� ha – a m�s kuty�kn�l �ltal�nos – napi egyszeri etet�s helyett k�t kisebb adaggal pr�b�lkozunk, �gy kevesebb megterhel�s �ri az em�szt�rendszert. A t�pl�l�st mint �ltal�ban a soksz�n�s�g �s a c�lszer�s�g jellemezze. K�l�n�sen fontos ez a k�lyk�kn�l, ahol a n�veked�s napr�l napra tapasztalhat�. Ebben a korban a f� hangs�ly a feh�rj�k �s a kalcium bevitel�n van.

Amint arr�l m�r sz�t ejtett�nk, a dogok magass�ga 72-85 cm, s�lyuk pedig 61-82 kg k�z� esik, amit a kutya neme �s egy�ni alkata befoly�sol. A dogok – sok m�s nagytest� kuty�hoz hasonl�an – viszonylag k�s�n �rnek, szellemileg �s ment�lisan egyar�nt. A dogok a v�gleges nagys�gukat m�sf�l �s k�t�ves koruk k�zt �rik el, azonban a teljes kifejl�d�s – az izomzat v�gleges form�j�nak elnyer�se, a fejforma v�gleges kialakul�sa, stb. – 3 �ves korukig is eltarthat. Az id�szak hossz�t befoly�solja az �r�kl�tt genetikai program, a t�pl�lkoz�s, a kutya tr�ningez�se �s persze a kutya egyedi mivolta. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szuk�k valamivel el�bb �rik el v�gleges fejletts�g�ket. A k�ly�k-, illetve serd�l�kor kb. 18 h�napig tart. Ezen bel�l a t�gabb �rtelembe vett k�ly�kkor 9-12 h�napos korban �r v�get �s a ment�lis fejl�d�s kb. 18-24 h�napos korban fejez�dik be.

A legk�zenfekv�bb v�lasznak az t�nik, hogy kint a szabad �g alatt, kertes h�zban. A tapasztalatok azonban azt sugallj�k, hogy a dog nem kifejezetten kerti kutya t�pus. Ennek oka egyr�szt maga a kutya "szem�lyis�ge", m�sr�szt a sz�rzet. Egy j�l meg�p�tett, nagy alapter�let� �s gondozott kennelben a kutya j�l elvan, de ekkor is kell figyeln�nk arra, hogy mindennap foglalkozzunk a kuty�val (�pol�s, s�ta, j�t�k, stb.). Nem javasolt, hogy a dogokat egyed�l, minden foglalkoz�s n�lk�l, a kertben tartsuk, mert ez neurotikuss� teheti �ket. Term�szetesen ez nem azt jelenti, hogy egy-egy napszakra nem lehet �ket egyed�l hagyni a kertben.

A dogok a lak�sban rendk�v�l elem�kben vannak, ami val�sz�n�leg arra vezethet� vissza, hogy ilym�don teljesen egy�tt �lnek a szeretett csal�ddal vagy gazdival. Persze ha egy dogot akarunk tartani, nem �rt figyelembe venni lak�sunk m�reteit, legink�bb a saj�t k�nyelm�nk �rdek�ben.

A dogok h�resek gyermekszeretet�kr�l, im�dj�k �ket. Azonban a mi felel�ss�g�nk vigy�zni a kuty�val j�tsz� gyermekeinkre, mivel ha egy kisebb gyermeket arcon nyal egy dog, az a gyerek r�sz�re fel�rhet egy le�t�ssel is. Persze vannak gyerekek, akik ezt k�l�n �lvezik. A j�t�k k�zben a dog megfontolt, �vatos a gyerekekkel �s szinte minden "k�nz�st" kib�r, azonban a gyerekekkel nek�nk kell meg�rtetni, hogy a csal�d kuty�ja nem egy j�t�k�llat.

A fajta – m�r csak megjelen�s�n�l fogva is – alkalmas h�z�rz�sre, hiszen egy vagy f�leg t�bb dogot megl�tva az ember mag�t�l elgondolkozik azon, hogy egy dogok �ltal lakott kertbe vagy h�zba bemenjen-e vagy sem. A v�lasz �ltal�ban az ut�bbi. Kicsit komolyabban: kis tr�ningez�s ut�n a dog t�k�letes �rz�kuty�v� v�lhat, erre ment�lis �s fizikai k�pess�gei egyar�nt alkalmass� teszik. Hamar megtanulja megk�l�nb�ztetni az ismer�st az ismeretlent�l �s �ltal�ban az ismer�s �dv�zl�se ut�n nyugodtan lefekszik – lehet�leg min�l k�zelebb a gazdihoz.

Az igaz�n nagytest� kuty�khoz hasonl�an a dogok is viszonylag r�vid ideig; �tlagosan 8-10 �vig �lnek. Emellett j� p�r dog meg�lte a 12. �v�t is, de a 8-10 �v egy j� �tlagnak tekinthet�. A viszonylag r�vid �letkor miatt fokozott figyelmet kell szenteln�nk a kutya nevel�s�nek, t�pl�l�s�nak, illetve orvosi ell�t�s�nak is.

A dogokra k�t f� probl�ma a jellemz�:
– cs�p�iz�leti diszpl�zia
– gyomor-, belek felcsavarod�sa, felf�j�d�sa.

A diszpl�zia okainak megt�rgyal�sa k�teteket t�lthetne meg, �gy most csak a legl�nyegesebb j�tan�csok: a kutya v�rvonal�nak ellen�rz�se diszpl�zia szempontj�b�l, helyes t�pl�l�s (v�ltozatos �s kalcium gazdag �telek, f�leg k�ly�kkorban) �s megfelel� mennyis�g� mozgat�s (a t�lterhel�st mindenk�ppen el kell ker�lni).

Az em�szt�ssel �s b�lrendszerrel kapcsolatban szint�n fontos szem el�tt tartani a t�pl�l�s milyens�g�t �s a b�l-, illetve gyomorcsavarod�s kiv�d�s�re mindig hagyjunk sz�netet az etet�s, illetve a mozg�s, j�t�k k�z�tt. Mindig v�gezz�k el a f�regirt�st!

Ezek mellett persze nem szabad elhanyagolnunk az "�ltal�nos" teend�inket sem: olt�sok rendszeres beadat�sa, id�nk�nti orvosi ellen�rz�s, stb.

Szerencs�re a dogok r�vid sz�rzete miatt nincs sz�ks�g�nk napi mos�sra, v�g�sra, f�s�l�sre. Az �sszes gondoz�s a sz�ks�ges id�ben t�rt�n� f�rdet�sre, mos�sra, a k�rm�k lev�g�s�ra �s a fogak j� �llapot�nak meg�rz�s�re korl�toz�dik.

A fajta hatalmas termet�b�l ad�d�an igen c�lszer�, ha kuty�nkat legal�bb alapfokon kik�pezz�k. A kik�pz�st-tan�t�st c�lszer� a szocializ�ci�val kezdeni, �gy emberek mint kuty�k ir�nt. A kik�pz�st 5-6 h�napos korban a legc�lszer�bb elkezdeni, mivel ebben a korban a kutya igen fog�kony �s m�retei is k�nnyebb� teszik sz�munkra a tan�t�st. A saj�t �s k�rnyezet�nk biztons�g�nak �rdek�ben c�lszer� a kuty�t megtan�tani arra, hogy ne harapd�ljon, illetve ne ugr�ljon. (Ez el�g logikusnak hangzik, ha egy 80 kg-os rohan� kuty�ra �s egy 50 kg-os �ll� emberre gondolunk.) Ezent�l �rdemes �s aj�nlott az engedelmess�gi gyakorlatok oktat�sa is (p�r�zon vezet�s l�b mellett, szabadon k�vet�s, �ltet�s, fektet�s, helyben marad�s, beh�v�s, stb...)