F�rge vill�m a b�r�nyok h�t�n: KELPIE

A kelpie az eur�pai kutyabar�tok sz�m�ra val�sz�nûleg az ausztr�l terel�fajt�k legismeretlenebbike. Az ausztr�l p�sztorok �s marhateny�szt�k azonban nemcsak j�l ismerik, hanem igen nagyra becs�lik ezt a fajt�t intelligenci�ja �s f�radhatatlan munkakedve miatt. A kelpie kiv�l�an alkalmazkodott az ausztr�l legel�k neh�z munkak�r�lm�nyeihez: sz�v�san dolgozik az izz� ny�ri h�s�gben �s a t�li hidegben egyar�nt, nem t�r�dve az olykor rendk�v�li talajviszonyokkal sem. Figyelemrem�lt�, hogy a sz�l�haz�jukb�l elsz�rmazott kelpiek nagyon j�l alkalmazkodnak az adott orsz�g kl�m�j�hoz is. Egy sv�d farmer, majdnem a sarkk�r�n, n�gy, Ausztr�li�b�l import�lt kelpievel �rizteti h�szezres r�nszarvascsord�j�t. A kuty�k a m�sodik t�lre az otthonin�l sokkal vastagabb, „sv�d” bund�t n�vesztettek.

A kelpie val�sz�nûleg sk�t bev�ndorl�k kuty�it�l, r�vidsz�rû colleikt�l sz�rmazik. A sk�t Rutherford csal�d is mag�val vitt k�t fekete vagy fekete-cser sz�nû colliet �j haz�j�ba. A kuty�k meglep�en j�l alkalmazkodtak �j k�rnyezet�kh�z, s a farmerek hamar megkedvelt�k �ket kiv�l� terel�munk�juk miatt. A Rutherford-kuty�kat azt�n m�s eur�pai, f�leg angol �s sk�t kuty�kkal keresztezt�k; a Rutherford-vonal� kuty�k k�pezt�k a kelpie-teny�szt�s alapjait. A kelpie nevet egy Gleason nevû farmer „tal�lta ki”, aki egy l��rt cser�be tett szert egy Rutherford-kuty�ra. A kelpie sz� a sk�tok �si nyelv�n v�zi szellemet jelent. Ez a Gleason-Kelpie kiv�l� munkakutya volt, k�tszer is p�roztatt�k egy Rutherford �ltal Sk�ci�b�l import�lt, Moss nevû kannal, majd a fekete-cser sz�nû Caserral, akinek sz�lei szint�n Sk�ci�b�l �rkeztek. Ut�bbi alomb�l sz�letett egy szuka, akit szint�n Kelpienek h�vtak: � volt az els� ausztr�l juh�szkutyavizsga gy�ztese. 1872-ben, Forbesban 12 h�naposan lett els�. Tulajdonosa ut�n King’s Kelpienek nevezt�k. Ut�dait ism�t p�roztatt�k a Moss nevû kuty�val. Gy�zelmei r�v�n King’s Kelpie k�lykei kifejezetten keresett� v�ltak. K�s�bbi ut�dai, Brutus �s Jenny p�ros�t�s�b�l sz�letett egy Sally nevû szuka, akit szint�n Moss-szal fedeztettek. Ebben az alomban l�tott napvil�got a fekete kelpiek n�vad�ja, egy Barb nevû kan, akit gazd�ja, Jack Davis egy l� ut�n nevezett el, aki 1866-ban megnyerte a Melbourne Kup�t.

Ceasar �s Gleeson’s Kelpie p�ros�t�s�b�l, John Quinn teny�szet�ben sz�letett egy k�ksz�nû kan, Coil, akit Immortal Coilnak is neveztek hihetetlen munkab�r�sa miatt. Coil 1898-ban, Sydney-ben maxim�lis pontsz�mmal gy�z�tt egy munkaverseny els� napj�n. Gazd�ja t�ls�gosan is meg�nnepelhette siker�t, �s tal�n emiatt nem figyelt kell�k�ppen kuty�j�ra: a m�moros est�n Coilt el�t�tte egy szek�r, �s a ker�k elt�rte a kutya egyik mells� l�b�t. Ha esetleg a konkurencia pr�b�lta �gy hat�stalan�tani, nem j�rt sikerrel. Coil ugyanis a verseny m�snapj�n is kvalifik�lta mag�t a d�nt�be, s a b�r� beleegyez�s�vel elindulhatott a fin�l�ban, melyet rekord id� alatt, ism�t 100 pontos teljes�tm�nnyel nyert meg – t�r�tt l�bbal!

Coil t�rt�nete mellett t�bb legend�s kelpiet is sz�mon tart a t�rt�nelem. Egy korabeli �js�gcikk egy marhakeresked� eltûn�s�r�l sz�molt be, aki �llatait ment ellen�rizni, de leesett lov�r�l �s t�bb helyen is elt�rte a l�b�t. H�rom nap m�lva megtal�lt�k a lovat felnyergelve, a keresked� farmj�nak k�zel�ben legel�szett. A lovat azonos�tott�k, majd megindult a keres�s. Mikor a szerencs�tlen�l j�rt embert megtal�lt�k, kider�lt, hûs�ges kuty�ja tartotta �letben. A nagy v�r�s kelpie el-elszaladt a k�zeli patakhoz, bem�rtotta fej�t a v�zbe, s a farmer bund�j�r�l nyalogatta le a vizet. A kuty�nak volt annyi �rz�ke, hogy nem mer�lt el teljesen a v�zben, �gy �jszaka � meleg�tette gazd�j�t, hozz�b�jva a farmerhez. Pilbar�ban szobrot is �ll�tottak egy kelpienek, aki mindenki kuty�ja volt, f�leg a b�ny�szok�, akik sz�ml�t nyitottak etet�si �s orvosi k�lts�gei fedez�s�re. Sajnos a kutya hal�l�t egy sztrichnines csal�tek okozta. Az 1930-as �vekben Alec Ansons Judy nevû kuty�ja volt Daylesford kis v�rosk�j�nak b�szkes�ge. Az utca lak�i �r�t igaz�thattak Judy szok�saihoz. A kutya minden iskolanap elk�s�rte Alec Ansons Bob nevû fi�t az iskol�ba, majd ott v�rt r� a nap v�g�n. Judy arr�l is h�res volt, hogyha meghallotta a vonatf�tty�t, azonnal lerohant a helyi �llom�s mell�kv�g�ny�hoz, ahol a birk�kat �s marh�kat terelt�k ki a vagonokb�l, k�szen arra, hogy seg�tse be- vagy kiterelni a j�sz�got. Mindig meg tudta k�l�nb�ztetni, mikor �rkezik utassz�ll�t� vonat, �s mikor �llatsz�ll�t� szerelv�ny. Mondani sem kell, Judy term�szetesen t�bb terel�versenyt is nyert. Egy Red Hope nevû kelpiet egyszer k�lcs�n adtak Melbourne-be, a gazda egyik bar�tj�nak. A kutya azonban egyik �jjel elszak�totta l�nc�t, �s visszagyalogolt otthon�ba, Heathcote-ba, 70 m�rf�ldet megt�ve, maga ut�n h�zva l�nc�t.

Manaps�g mintegy 70–80 ezer kelpie dolgozik Ausztr�li�ban, f�leg hatalmas birkany�jak mellett, de marhacsord�k terel�s�re is haszn�lj�k a fajt�t.

�ri�si munkakedvvel rendelkezik, de nagyon �n�ll�, olykor makacs kutya, �gy v�rosi hobby-tart�sra nem kifejezetten aj�nlott, mert ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt lehetetlen munkakedv�t kiel�g�teni. A kelpie am�gy kellemes �s k�l�n�sen szoci�lis csal�di kutya: intelligens, vid�m, akt�v, kitart�, ragaszkod� – mindig k�sz arra, hogy a sz�m�ra kitûz�tt feladatot a gazda megel�ged�s�re v�grehajtsa. Mindenesetre mint juh�szkutya szereti az �n�ll�s�got. Az unalmas, egyhang� �let a h�ts� udvarban vagy az �gyon hever�szve, gyûl�lt dolog a sz�m�ra. Az akt�van dolgoz� vonalakb�l sz�rmaz� kelpiek csak juh�szok kez�be val�k, mivel olyan magas a terel�si �szt�n�k, hogy azt egy egyszerû kutyatart� nem tudja kiel�g�teni. Hat�sos „p�tl�k” az agility, de ismer�nk ment�kutyak�nt vagy ter�pi�s kutyak�nt dolgoz� kelpiet is. T�relm�k �s kitart�suk olykor v�gtelennek tûnik. A kelpie nem kedveli, s�t len�zik a kem�ny nevel�si m�dszereket, an�lk�l, hogy t�ls�gosan �rz�keny lenne. Ezek a kuty�k intelligenci�val, soksz�nû feladatokkal �s �r�mmel akarnak dolgozni, a gazda �ltal �ll�tott kreat�v feladatoknak �nfel�ldoz� m�don pr�b�lnak megfelelni. Nagyon gyors a felfog�k�pess�g�k, f�radhatatlanok, k�pesek napi 50 kil�m�ter megt�tel�re szusszan�snyi pihen�kkel. Teljesen munk�juknak szentelik magukat, eg�sz nap hajtanak, gyorsak �s f�rg�k. K�pesek a birkany�j h�t�n szaladni, hogy mihamarabb a ny�j el�be ker�ljenek. Kar�mban �s szabad ter�leten egyar�nt j�l dolgoznak. A fajta fontos tulajdons�ga a „tekintet” �s a „hang”. A szemkuty�k els�sorban a legel�n dolgoznak, bizonyos t�vols�gb�l �rzik a ny�jat. Pillant�sukkal szinte hipnotiz�lj�k az �llatokat. Az ugat�k feladata a ny�jak vagy egyes �llatok egyik kar�mb�l a m�sikba hajt�sa. Ide�lis esetben egy j� kelpie mindk�t feladatot k�pes ell�tni. A szuk�k 43–48, a kanok 46–51 cm magasak. Sz�n�k lehet fekete, fekete-cser, v�r�s, v�r�s-cser, csokol�d�, f�st�s k�k, fawn (s�rg�sbarna, fak�).