C� M�r na h�ireann – Az �r farkaskutya

Az �r farkaskutya teny�szt�s�hez sz�mos legenda, val�s �s olykor val�tlan t�rt�nelmi esem�ny kapcsol�dik. Az �r farkaskutya (Irish Wolfhound) elnevez�s a hossz� teny�szt�s sor�n t�bbsz�r m�dosult. Nevezt�k Irish Wolfdog-nak, Irish Greyhound-nak, Irish Deerhound-nak, valamint C� M�r-nak – �ri�s Kuty�nak. A fajta t�rt�nete szorosan �sszef�gg a kelta n�p t�rt�nelm�vel, b�r �r farkaskuty�k, m�r j�val a kelt�k letelepedte el�tt �ltek �rorsz�gban.

A kelt�k nagy termet�k, sz�ps�g�k, erej�k, b�tors�guk �s h�s�g�k miatt kezdt�k teny�szteni az �r farkast. Legink�bb vad�szatra haszn�lt�k; vad�sztak vele vadkanra, szarvasra, farkasra. De r�szt vettek az �tk�zetekben is, ahol arra voltak kik�pezve, hogy kiford�ts�k az ellenfelet a nyerg�b�l.

Azt hiszem, m�r ez is el�gs�ges ok arra, hogy ennek a fajt�nak a t�rt�net�t m�g r�szletesebben megismerj�k. S azt hiszem arra is el�gs�ges, hogy bel�ssuk teny�szt�s�nek fontoss�g�t.

M�r az �korban is sz�mos helyen voltak tal�lhat�k �r farkasok. �ltek az �kori G�r�gorsz�gban, szerte az �gei-tenger partvid�k�n, R�m�ban, ahol igen nagyra becs�lt�k e kuty�kat hatalmas m�ret�k, sz�ps�g�k �s a vad�szatok sor�n megmutatkoz� eredm�nyess�g�k miatt. Megtisztel�, nagy�rt�k� aj�nd�kk�nt ker�ltek a r�mai konzulhoz, Anglia, Sk�cia, Franciaorsz�g, Sv�dorsz�g �s D�nia kir�yi udvaraihoz, Perzsia, Spanyolorsz�g uralkod�ihoz, eur�pai �s k�zel-keleti nemesekhez.

Az �r farkas teny�szt�se szorosan �sszef�gg az �r n�p t�rt�nelm�vel. A XII. sz�zadban Nicholas Breakspare lett az els� �s egyetlen angol p�pa – IV. Hadrian n�ven. P�pai bull�t bocs�tott ki, mely mag�ban foglalta t�bbek k�zt azt is, hogy �rorsz�g t�rv�nyes kir�lya II. Angol Plantagenet Henrik. Ez �ltal t�rv�nyes�tette �rorsz�g Anglia �ltali megh�d�t�s�t �s kizs�km�nyol�s�t. 1062-ben, a kinseli vesztes �tk�zet ut�n az �r ellen�ll�s vezet� egy�nis�gei, O’Donnell �s O’Neill elhaj�ztak a Lougshwilley-i Rathmullen-�b�lb�l Franciaorsz�gba. Ez az exodus, mely az "Earl-�k kirep�l�se" n�ven vonult be a t�rt�nelembe, v�gett vetett �rorsz�g kelta t�rt�nelm�nek is. E nemeseket az �nk�nt v�llalt sz�m�zet�sbe term�szetesen k�vett�k a kuty�ik is.

A megsz�llt �rorsz�gban az �r farkasok teny�szt�se nagyon ritk�v� v�lt. Ez r�szben annak volt tulajdon�that�, hogy �rorsz�got tulajdonk�ppen kifosztott�k a megsz�ll� seregek. Visszavetette a teny�szt�st az a rendelet is, melyet Cromvell "hozatott" meg a Kilkenny �r parlamenttel 1652. �prilis 27-�n, mely megtiltotta az �r farkaskutya exportj�t. Tette azt Cromwell att�l val� f�lelm�ben, hogy a farkasok nagyon elszaporodhatnak �rorsz�gban �r farkasok n�lk�l.

A XVII. sz�zad v�g�n �s az azt k�vet� id�szakban nagy �h�ns�g tombolt �rorsz�gban. �heztek nemcsak az �rek, de a kuty�ik is.

M�g nagy sz�mban �ltek farkasok az �r szigeten, sok �r farkas is vad�szta �ket. De az �h�ns�g s�lytotta a farkasokat is. R�szben az �r farkasok "m�k�d�se", r�szben a nagy n�lk�l�z�s k�vetkezt�ben a farkasok kipusztultak az �r szigeten. �gy a tov�bbiakban nem volt sz�ks�g nagy sz�mban �r farkaskuty�ra. A kuty�k sz�ma er�sen lecs�kkent, szinte csak st�tusszimb�lumk�nt maradt meg egyes �r nemesek mellett.

1695-ben sz�mos, az �r nyelvet h�tr�nyosan h�tt�rbe szor�t� (gyakorlatilag betilt�sra ker�lt az �r nyelv haszn�lata) t�rv�ny l�tott napvil�got. Ezzel egy�tt tiltott�k a katolicizmus gyakorl�s�t is. Az angolok �nk�nye nem ismert hat�rokat... R�ad�sul 1845 �s 1850 k�z�tt nagy �h�ns�g s�lytotta az �r szigetet. Ezt az �h�ns�get krumplibog�r-inv�zi� v�ltotta ki. A f�ldbirtokosok kegyetlens�ge csak s�lyosb�totta a helyzetet. A 8 milli� emberb�l, mely azt �r szigeteket lakta az �h�ns�g el�tt, 1850-re csak 2,5 milli� maradt �letben. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem meglep�, hogy az �r farkasok is szinte teljesen elt�ntek.

A britek �nk�nye az �r farkasokra is kiterjedt. Egy 1798 el�tt hozott rendelet kimondja, hogy minden, nem l�ncon tartott kutya elpuszt�tand�. Az ebben az �vben lezajlott �r felkel�s ut�n pedig egy kutya fej��rt �pp annyit fizettek, mint egy �r felkel� vagy katolikus pap fej��rt.

Rossz id� j�rt a kuty�kra. A farkasok v�gk�pp kipusztultak, �gy nem maradt feladat, amelyet ell�thattak volna, nem volt r�juk sz�ks�g. Egyes csal�dokn�l megmaradtak, de csak mint kedvencek. Korabeli besz�mol�k szerint a fajta hanyatl�snak indult. M�ret�k cs�kkent, temperamentumuk is h�tr�nyukra v�ltozott. Azon �r csal�dokn�l is, akik a fajta megment�s�t szem el�tt tartva tov�bb teny�sztett�k �ket, a kuty�k egyre kisebbek lettek, mivel sem anyagi, sem teny�szt�si lehet�s�geik nem voltak megfelel�ek.

Az �r t�rt�nelemre a XIX. sz�zadban a nemzeti �ntudat meger�s�d�se volt jellemz�. �jj��ledt a kelta �s�k tisztelete is. A mozgalom jelv�ny�n az �r n�p lelk�let�hez legk�zelebb �ll� t�rgyak �s �llatok szerepeltek: kerek torony, h�rfa, l�here �s persze az �r farkaskutya – �ltal�ban Erin vagy Hiberia�r nemzeti h�s�k t�rsas�g�ban.

Az 1841-es �v fordul�pontot jelentett a fajta teny�szt�s�ben. H. D. Richardson kapit�ny az Irish Penny Journal c. lapban 1841 m�jus�ban megjelentetett egy cikket az �r farkasr�l. A cikket Oscar �s Brenda nev� kuty�k k�peivel illusztr�lta. �gy �rt: "...kijelenthetem, hogy az �r farkas �s a sk�t szarvasag�r nem k�l�n�ll� fajt�k. Ezt b�zv�st �ll�thatom, hisz mindk�t t�pus� kuty�t teny�sztettem". Bizony�t�kokkal is szolg�l. Elm�lete szerint az "�rek Sk�ci�ban is letelepedtek �s term�szetesen magukkal vitt�k hatalmas kuty�ikat is. A k�t teny�szet elk�l�n�lt ugyan egym�st�l, �m m�gsem tekinthetj�k e teny�szeteket k�l�n fajt�knak, mivel igen neh�z, ha nem lehetetlen megk�zel�teni �ket". Richardson �gy �r: "E kuty�k sz�ma ma nagyon csek�ly, s kev�s az olyan �ri- vagy sportember, aki teny�szt�s�kre adja a fej�t. Vagy tal�n e fajta kipusztul�sra �t�ltetett az �r f�ld�n?". Richardson munk�ss�ga kev�ss� ismert, mindazon�ltal Graham kapit�ny mellett �t is �gy kell sz�mon tartanunk, mint a fajta egyik megment�j�t.

Graham kapit�ny, tagadhatatlan �rdemei mellett, val�sz�n�leg igen �nfej� ember volt. Fogott n�h�ny szarvasagarat, melyek k�ts�gk�v�l nagyobbak �s robosztusabbak voltak a kor szarvasagarain�l, vagy ahogy � mondta, "hasonlatosabbak a r�gi �s�kh�z", �s kialak�totta "saj�t t�pus� �r farkas�t". Graham kapit�ny teny�szt�si st�lus�t legink�bb �llhatatoss�g jellemezte. Pontosan dokument�lta az egyes keresztez�seket �s pap�rra vetette alapelv�t is, miszerint "rend�thetetlen�l t�rekszem olyan kuty�kat keresztezni, melyek magukon hordozz�k az �si �r farkas b�lyegeket, nem pedig v�letlenszer�en hozom �ssze az egyes teny�szkuty�kat". K�t kuty�j�t kiv�ve, melyeknek ereiben csak szarvasag�r-v�r cs�rgedezett, szinte minden kuty�ja lesz�rmazottja volt Old Donagh Ballytobinnak, mely nagy val�sz�n�s�ggel a kor egyetlen tisztess�ges �r farkas szuk�ja volt. Graham kapit�ny egy�b h�res kuty�i voltak m�g Ch. Sheelagh, Ch. Dhulart, Ch. Oleary.

Ch. Sheelagh-ot a kor "kutya-kritikusai" – ez kb. 20 �vvel Old Donagh "�r�ja" ut�n lehetett – �gy jellemezt�k, mint "olyan impoz�ns, nemes megjelen�s� kutya, mely teny�szet�nek, s�t az eg�sz kutyateny�szt�s d�sz�re v�lik". E kuty�t, fi�t �s k�zvetlen lesz�rmazottaikat a k�s�bbiekben gyakorta keresztezt�k egym�s k�zt a c�lb�l, hogy Ch. Sheelagh egyed�l�ll� fejform�j�t megtarts�k az ut�dpopul�ci�kban.

Ch. Oleary, melyet m�g tiszt�n Graham teny�sztette kuty�nak tekinthet�nk, m�r egy �j korszak kezdet�t jelenti az �r farkas teny�szt�s�ben. E kutya ugyanis m�r meghaladta a 32 h�velyket, igaz ugyan, hogy ez a 32 h�velyk a Graham f�le "egy�ni" 32 h�velyk volt, �gy a kuty�k val�bani magass�ga el�gg� k�ts�ges (ford. megj.: 1 h�velyk = 2.54 cm, �gy a 32 h�velyk, a gy.k. 81.28 cm volt).

Ch. Olearynak ma is sz�mos lesz�rmazottja van, csak�gy, mint Old Donaghnak.

1879-ben a politikai helyzet m�r lehet�v� tette, hogy az �r Kennel Club megrendezte ki�ll�t�son Dublinban m�r �r farkasok is szerepeljenek. Ez a ki�ll�t�s pontosan megszabta a teny�szr�s tov�bbi ir�nyvonal�t, mivel a k�z�ns�g bizonyos kuty�k l�tt�n hangos r�h�g�ssel adott hangot lebecsm�rl� v�lem�ny�nek.

1885-ben Graham kapit�ny megalap�totta az Irish Wolfhound Club-ot. Eg�szen 1909-ben bek�vetkezett hal�l�ig tev�kenyen r�szt vett a fajta tov�bbnemes�t�s�ben �s n�pszer�s�t�s�ben. Utols� cikk�ben figyelmeztette az �r farkas teny�szt�ket a felel�ss�gre, melyet a fajta j�v�j�vel szemben viselni�k kell. Azt hiszem, hogy ha m�lt�ak akarunk lenni Graham kapit�ny eml�k�hez, nek�nk is meg kell fogadnunk az � intelmeit.

Graham �gy �r: "A test�let ne javasolja teny�szt�sre a t�r�keny vagy gyenge kuty�kat. Az ide�lis kutya gyors, hat�rozott, ugyanakkor hangtalan mozg�s�. A mellkas legyen nagy, hogy a t�d� �s a sz�v szabadon dolgozhasson. Javaslom a b�r�knak tov�bb�, hogy a r�vid vagy hi�nyos sz�rzet�, illetve a hat�rozatlan, nem el�gg� temperamentumos vagy �r�kletes betegs�geket hordoz� kuty�knak d�jat ki ne adjon semelyik oszt�lyban".

A m�sodik vil�gh�bor� alatt a teny�szetek nagy r�sze sajn�latos m�don elt�nt. A h�bor� alatt nagy volt az �lelmiszerhi�ny, �gy a teny�szt�k nagy �s szerencs�s r�sze is arra k�nyszer�lt, hogy kuty�inak sz�m�t a minimumra reduk�lja. Mivel �rorsz�g az eg�sz h�bor� alatt semleges maradt, itt nem okozott ilyen m�rt� puszt�t�st a h�bor�s helyzet. Sok neves angol kutya "emigr�l" ezid�t�jt �rorsz�gba. �gy �rorsz�gba ker�lt az eg�sz Cooalfin �s Ballykelly kennel, az Eileen Lait tulajdon�ban l�v� of the Fianna kennel, a Mrs. Wagner tulajdon�ban l�v� Devlin kennel �s Elsie Lachford of Tralee kennele. Ez ut�bbi kennel megmaradt egyedeib�l alap�totta meg Mrs. James a vil�gh�r� Boroughbury kennelt.

A h�bor� ut�n elengedhetetlenn� v�lt a v�rfriss�t�s. Amerik�ba sok j� kutya ker�lt ki, melyekb�l eredm�nyes kennelek alakultak, mint p�ld�ul a Cragswood, Ambleside, Kyllibracken �s Kihone kennelek. Miss McGregor aj�nd�kk�ppen k�ldte el az �haz�ba Rory of Kihone nev� szuk�j�t, amely mag�n viselte a fent eml�tett kennelek legjobb fajtajegyeit. �gy ez a v�rvonal beker�lt a Sulhamstead, Eaglescrag �s Sanctuary kennelekbe Angli�ban �s a Ballykelly, Nendrum, Ballytobin, �s Killykeen kennelekbe �rorsz�gban.

A teny�szt�s nagy lend�letet vett. Sok remek fel�p�t�s�, �ri�si m�ret�, eleg�ns mozg�s�, j� harap�s� �s sz�rzet� kutya l�tta meg a napvil�got az �r farkasok t�rt�nelme szerinti harmadik aranykor elej�n.

Most, harminc �v m�lt�n az �r farkas teny�szt�s �jabb fordul�pontj�hoz �rkezett. Sajnos a "gy�zni minden�ron" szeml�let v�lt uralkod�v�, ami a fajta leroml�s�hoz �s az eredeti �si �r farkas h�tt�rbeszorul�s�hoz vezetett. A teny�szetek java r�sze olyan emberek kez�ben van, akik nem tartj�k tiszteletben az �r farkas teny�szt�s �si hagyom�nyait.

A fajta j�v�je a mi kez�nkben van. �gy kell folytatnunk az �r farkas teny�szt�s�t, ahogyan azt a nagy �s�k k�pzelt�k �s tett�k. Mi nem alap�t�i vagyunk egy �gynek, nevezetesen az �r farkas teny�szt�s�nek, hanem puszt�n folytat�i e nemes, t�rt�nelem el�tti id�kbe visszany�l� hagyom�nynak.

A XXI. sz�zad teny�szt�inek is arra kell t�rekedni�k, mint �r el�deinknek, akik kialak�tott�k e nemes fajt�t. Legszentebb�l szem el�tt kell tartani, hogy az elj�vend� �r farkasa, csak�gy mint a m�lt� volt, legyen nagy m�ret�, nemes �s tiszteletet parancsol�, vagyis rendelkezz�k azokkal a tulajdons�gokkal, melyek a kuty�k kir�ly�v� teszik az �r farkast.