BANDOG

A bandog nevet a k�z�pkorban az �rkutyak�nt haszn�lt nagytestû �s er�teljes fel�p�t�sû ebekre haszn�lt�k. Ezeket a f�lelmetes �llatokat nappal megk�tve tartott�k, �s csak �jszak�ra engedt�k szabadon. A n�v az �sr�gi sz�sz „Banda” (l�nc) sz�b�l sz�rmazik. A n�v jelent�se „l�ncra k�t�tt kutya”.

Az elnevez�s ekkoriban csup�n a funkci� megjel�l�s�re, �s nem a fajta meghat�roz�s�ra szolg�lt. �gy gyakran egym�st�l nagyon is elt�r� k�llemû kuty�kat illettek ezzel a n�vvel. Ami k�z�s volt benn�k, az az �tlagosn�l massz�vabb fel�p�t�s, er�sebb csontozat, �s a vad, f�lelmet nem ismer� term�szet volt.

A Bandogok �s elnevez�s�k – az �lett�r, vagyis a paraszti port�k eltûn�s�vel – az id�k folyam�n feled�sbe mer�ltek. A k�z�s n�vvel illetett nagytestû kuty�k fennmaradt k�pvisel�i az 1850-es �vekben megkezdett tipiz�l�s nyom�n m�r fajt�kba sorolva, m�s n�ven �ltek tov�bb. �gy tûnt, a kifejez�s v�gk�pp kihal�sra �t�ltetett, �m a XX. sz�zad utols� harmad�ban a tengerent�lon �jra felt�madt az �sr�gi sz�.

T�rt�nt, hogy az 1960-as �vek elej�n egy bizonyos John Swinford nevû �llatorvos meg�lmodta mag�nak a vil�g lehet� legkem�nyebb �rz�-v�d� kuty�j�t. Elk�pzel�s�nek megval�sul�s�t egy game Pit Bull kan �s egy hatalmas termetû Mastino Napoletano szuka keresztez�s�t�l rem�lte. �gy gondolta, hogy a bull and terrier f�rges�ge �s temperamentuma szerencs�sen �tv�z�dik majd a molosszus m�reteivel �s csontozat�val. Ett�l a p�ros�t�st�l rem�lte azt a kuty�t, amelyik a vil�g legt�k�letesebb �rek�nt m�lt� ut�dja lesz a k�z�pkori Bandog-oknak.

A fenti keresztez�s eredm�nyek�nt val�ban remek k�llemû �s karakterû kuty�k sz�lettek, �gy Swinford tov�bb folytatta a „r�gi-�j” fajta teny�szt�s�t. Egyesek szerint angol masztiff szuk�kat is haszn�lt, b�r ezek csak tal�lgat�sok. A l�nyeg, hogy a k�s�bbi almokb�l tov�bbi pomp�s egyedek l�ttak napvil�got kennel�ben. �m a der�k doktor sajn�latos m�don fiatalon elhunyt, �gy az �ltala elind�tott kezdem�nyez�s csaknem feled�sbe mer�lt.
Azonban megkezdett munk�ja sz�p sz�mmal tal�lt k�vet�kre. Ezek a lelkes h�vek folytatt�k az �ltala kidolgozott programot, b�r a k�s�bbiekben m�r Bullmastiff-ot �s Dogue de Bordeaux-ot is felhaszn�ltak kuty�ik t�k�letes�t�s�hez. Ennek a logik�nak az alapj�n ma is minden olyan kuty�t, amely az APBT �s valamely molosszoid fajta frigy�b�l sz�rmazik, az USA-ban Bandog-nak h�vnak. Az American Bandog Club igyekszik �sszefogni a fajta h�veit, s n�pszerûs�teni az �ltaluk tartott kuty�kat.

Az Eur�p�ba vezet� �t

Miut�n a ‘70-es �vekben megindult az American Pit Bull Terrier-ek import�l�sa, az „er�s kutya” fogalma �j �rtelmet nyert Eur�p�ban. Kezdetben szinte kiz�r�lag a viadalok h�vei tartott�k �s teny�sztett�k �ket, �s az �ltaluk m�s fajt�kkal v�grehajtott keresztez�sek is ezt a c�lt szolg�lt�k. Noha az USA-ban az ilyen p�ros�t�sok ekkor m�r ink�bb a t�k�letes �rz�-v�d� eb megteremt�s�t c�lozt�k, az eur�paiak kezdetben m�g nem tudtak kil�pni az ar�n�k k�rny�k�r�l. Ennek a teny�szt�si folyamatnak a r�sztvev�i – term�szetesen a m�r eml�tett APBT mellett – els�dlegesen a rottweilerek �s a k�l�nb�z� molosszoidok voltak. Ezek valamennyien az �kori hadikuty�k lesz�rmazottai, s�t n�h�nyan m�g k�zelebbi rokonok is a k�z�pkori bulldogon kereszt�l. Kezdetben Eur�p�ban is ezen meglehet�sen szerte�gaz� kever�keket illett�k a Bandog n�vvel.

Vannak, akik r�szint Swinford, r�szint az eur�pai kutyaharc-rajong�k hat�s�ra ma is ezekre a kuty�kra haszn�lj�k a Bandog nevet. Azonban egy a ‘80-as �vekben elind�tott program r�sztvev�i leszûk�tett�k a k�rt. Rokon fajt�k egy bizonyos teny�szt�i elk�pzel�s szerinti p�ros�t�s�b�l sz�letett egyedek elnevez�s�re haszn�lt�k ezt a r�gi elnevez�st.

Ez az els�sorban Hollandi�ban �s N�metorsz�gban kidolgozott koncepci� n�gy fajt�n alapult. A teny�szt�k v�gs� eredm�nyk�nt, ak�rcsak Swinford h�sz-huszon�t �vvel kor�bban, ezen kuty�k legjobb tulajdons�gainak egyes�l�s�t v�rt�k.

Elk�pzel�s�k az volt, hogy az APBT t�k�letes anat�miai fel�p�t�s�t, robban�konys�g�t �tv�zz�k a rottweiler munkaszeretet�vel �s nyugodtabb term�szet�vel. Az ut�dokban viszsza akart�k kapni a molosszusok hihetetlen erej�t, m�reteit �s csontozat�t, �m a mai Mastiff-okra jellemz� lustas�g n�lk�l. Ezt a Bullmastiff �s a rhodesian ridgeback bevon�s�val rem�lt�k el�rni. Ez ut�bbi fajta hihetetlen�l sz�v�s �s kitart� izomzattal rendelkezik, s alkalmasnak l�tszott a molosszoid „feljav�t�s�ra”.

A felsorolt n�gy fajta k�l�nb�zik ugyan egym�st�l, megegyeznek viszont a k�vetkez�kben: mind intelligens, nagyszerû fizikum� munkakuty�k. A teny�szt�k erre az alapra �p�tkezve k�v�nt�k bel�l�k megteremteni a hib�tlan fel�p�t�sû �s temperamentum� szolg�lati ebet, meg�rizve az el�d�k legjobb tulajdons�gait. Nagy hangs�lyt kapott a haszn�lhat�s�g �s kezelhet�s�g szempontj�b�l esetleg kedvez�tlen jellemz�k kiszûr�se.

A mack�s termet �s az ebb�l ered� lass� mozg�s eltûn�s�vel olyan ebet kapunk, amely k�zel rottweiler m�retû, �m ann�l sokkal er�sebb, ugyanakkor f�rg�bb �s kitart�bb. A neh�zkess�g mellett a t�lzott �l�nks�g is az „ejtett” tulajdons�gok k�z� ker�lt, �m az intelligencia �s karakter megmaradt.

Az elm�lt �vekben a legt�bb teny�szt� a rhodesian ridgeback helyett egyre ink�bb a Dogo Argentino-t kezdte el haszn�lni, mivel ez a fajta is p�ratlan sz�v�ss�g�r�l �s kitart�s�r�l ismert Ugyanakkor afrikai t�rs�t�l elt�r�en � egy igaz�n k�zeli rokon a molosszoidok �s a bulldogok csal�dj�ban. �gy nem okoz „gondot” az oroszl�nkutya keskenyebb fejt�pus�nak esetleges �t�r�kl�d�se az ut�dokban.

A Bandog megalkot�s�nak receptje a k�vetkez�: egy APBT kannal fedeztetnek egy rottweiler szuk�t, m�g a m�sik oldalon ez a p�ros�t�s ridgeback (vagy argentin dog) – Bullmastiff. A megsz�letett kever�keket a m�sik �g egyedeivel p�ros�tj�k, �s ennek eredm�nyek�nt kapunk Bandogot.

Ez a fajta teh�t nem m�s, mint c�ltudatosan l�trehozott kever�kek kever�ke. Ez term�szetesen csak az els� gener�ci�, melyben egyik-m�sik �s tulajdons�gai domin�nsan jelentkezhetnek. Ennek kik�sz�b�l�s�re alkalmas a Bandogok egym�ssal val� p�ros�t�sa, amely a homogeniz�ci�t seg�ti el�. Emellett a teny�szt�k folyamatosan ny�lnak vissza az „�sfajt�khoz”, k�l�nb�z� k�v�natos tulajdons�gok feler�s�t�se c�lj�b�l.

Jellemrajz

A Bandog �seit�l csak a legjobb tulajdons�gokat �r�k�lte, ennek megfelel�en kiegyens�lyozott, nyugodt �s rendk�v�l �rtelmes kutya. Mint ilyen, t�k�letesen alkalmas nemcsak az �rz�-v�d� feladatok ell�t�s�ra, de nagyszerû t�rs is v�lik bel�le. K�vetkezetes, szigor� nevel�ssel b�rmelyik „nagy” szolg�lati fajt�val minden tekintetben egyen�rt�kû, s�t azokat – fizikailag mindenk�ppen – fel�lm�l� kutya v�lik bel�le.

�ppen ide k�v�nkozik az a gyakran hallhat� megjegyz�s, miszerint a kever�k kutya mindig eg�szs�gesebb fajtatiszta t�rsain�l. Ha a meg�llap�t�s val�s�gtartalm�t a Bandog �sei k�z�l divatkuty�nak sz�m�t� rottweiler �s Bullmastiff eset�ben vizsg�ljuk, igazat kell adnunk neki. Ezeket a fajt�kat olyan defektusok s�jtj�k, mint a cs�p�diszpl�zia, a fert�z�sekre val� fog�konys�g vagy az ut�bbin�l a r�vid �lettartam. Ezek mind a XX. sz�zad utols� harmad�ban megkezdett, egy rosszul �rtelmezett ide�lk�p el�r�s�t vagy csak a piaci ig�nyek kiel�g�t�s�t szolg�l� felel�tlen szapor�t�s k�vetkezm�nyei. A Bandog szerencs�re mentes ezekt�l a hajlamokt�l �s betegs�gekt�l, s kev�s sz�m� elk�telezett h�ve mindent elk�vet az�rt, hogy ez �gy is maradjon.

Jellem�ben legink�bb nagytestû felmen�ihez, a rottweilerhez �s a molosszerekhez hasonl�t. M�r-m�r a makacss�ggal hat�ros nagyadag �n�rzet lakozik benne, amelyet a gazda �ltal kiadott parancsok v�grehajt�s�ra ir�nyul� olthatatlan v�gy ellens�lyoz. A g�piess�get ugyanakkor oldja a terrieres �l�nks�g �s magasfok� intelligencia, mely egyben biztos�tja a hatalmas t�meg gyors �s koordin�lt mozgat�s�t.

A val�di Bandog fantasztikus �s hihetetlen�l izgalmas figura, �ppen ez�rt nem v�letlen, hogy n�pszerûs�ge vil�gszerte n�tt�n-n�.

��Persona non Grata vagy farkasb�rbe b�jt b�r�ny?

1960-ban t�rt�nt, hogy egy az USA-beli Pennsylvania �llamban �l� �llatorvos, bizonyos John Swinford meg�lmodta mag�nak a t�k�letes �rz�kuty�t. Elk�pzel�se szerint erre a feladatra egy k�z�pnagy m�ret�, sz�les fej�, vill�mgyors mozg�s� �s mindenekel�tt rettenthetetlen eb felelt volna meg. T�rt�nelmi ismeretei �s olvasm�ny�lm�nyei alapj�n fel k�v�nta t�masztani a k�z�pkor legend�s �s f�lelmetes h�z�rz�j�t, a rettegett Bandog-ot. Ezen c�lj�t egy meghat�rozott keresztez�ssel k�v�nta el�rni: egy Mastino Napoletano szuk�t p�ros�tott egy Pit Bull Terrier kannal. Az �gy sz�letett remek kuty�k teljes�tett�k a doktor elv�r�sait, �m Swinford alig egy �vvel k�s�bb aut�balesetben elhunyt, �gy az �ltala megkezdett program is elveszni l�tszott.

Szerencs�re az els� k�lyk�k gazd�i k�z�tt akadtak olyanok, akik folytatt�k a megkezdett munk�t. A ’80-as �vekre m�r komoly t�bora lett ezeknek a kuty�knak, s a h�veket egy fajtaklubban �sszefogva megkezdt�k a t�rzsk�nyvez�st. Kezdetben csak az �sp�ros�t�snak megfelel� almok eredm�nyeit, illetve ezen els�gener�ci�s Bandog-ok egym�ssal val� keresztez�s�b�l sz�letett k�lyk�ket regisztr�lt�k. Vannak, akik ma is csak a Pit Bull-Mastino kever�keket fogadj�k el, �k ma az Original Bandogge Club-ban t�m�r�lnek.

A fajta jobb�t�s�nak �rdek�ben k�s�bb m�r b�rmilyen molosszoid szuka (Bullmasztiff, Masztiff, bord�i dog) felhaszn�lhat�v� v�lt, s�t a munkak�szs�g jav�t�s�ra elkezdt�k a rottweiler bevon�s�t is a k�vetkez� m�don: egy Pit Bull ap�t�l �s rottweiler any�t�l sz�letett kannnal fedeztett�k a molosszoid szuk�t. Fontos kiemelni, hogy a folyamat mindegyik l�pcs�j�ben a szuka a nagyobb test� f�l. Azonban m�g enn�l is l�nyegesebb, hogy csak a saj�t fajt�jukban kifog�stalannak sz�m�t� p�ld�nyokat szabad teny�szt�sbe venni.

K�s�bb, a homogeniz�ci� �rdek�ben egym�ssal p�ros�tott�k a teny�szt�i folyamat eredm�nyeit. Ezt k�vet�en m�g vissza-vissza ny�ltak az �sfajt�khoz egy esetlegesen nem k�v�natos tulajdons�g elnyom�sa, illetve egy k�v�natos jellemz� feler�s�t�se �rdek�ben.

A legfontosabb teny�szt�i elv azonban az egyed alkalmass�ga az eredetileg kit�z�tt feladatokra. A Bandoggal val� foglalkoz�s nem �nc�l� tev�kenys�g. Id�pocs�kol�s lenne �jabb �s �jabb kever�keket szapor�tani, ha azok puh�nyok, lust�k, vagy �ppen agresszivit�suk miatt kezelhetetlen, �ppen ez�rt alkalmatlan �rkuty�k lenn�nek. Az ilyen p�ld�nyokat ki kell z�rni a teny�szt�si folyamatb�l.

Az alkot� folyamatban a Pit Bull-hoz sem ragaszkodtak: sz�mos amerikai staffordshire terriert is felhaszn�ltak helyette. Az USA-ban m�g mindig el�g nagy az �tj�r�s a k�t fajta – vagyis a fajtaszervezetek, az UKC �s AKC, ADBA �s UKC – k�z�tt. Ennek jogoss�g�t mutatja, hogy a v�lt�s semmilyen v�ltoz�st nem jelentett a v�geredm�ny, vagyis a Bandog szempontj�b�l.

�ppen a fentiek, vagyis a Pit Bull Terrier „r�szv�tel” miatt v�lt a Bandog is c�lpontj�v� azoknak a figur�knak, akik a „kem�ny kutya=kem�ny gazda” elv megtestes�l�s�t v�lt�k felfedezni benne. Az ilyen alakokat term�szetesen nem a t�k�letes �rz�kutya kiteny�szt�s�nek nemes feladata vonzotta. Ezt bizony�tja, hogy mindenf�le kever�keket Bandog-k�nt igyekeztek eladni. Ami m�g szomor�bb, ez a remek fajta miattuk v�lt �ldozat�v� a „gyilkos kuty�k” elleni h�bor�nak. Noha ilyen kutya elv�tve harapott csak meg embert (szemben pl. a n�metjuh�sszal), a k�d�s fej� aktivist�k �s t�rv�nyhoz�k m�gis a kiirtand� fajt�k k�z� sorolt�k.

�gy t�rt�nt ez Magyarorsz�gon is. A ’97-es �n. Pit Bull-t�rv�ny tiltja a „Bandog fajt�j� kuty�k” tart�s�t, illetve teljes�thetetlen felt�telekhez k�ti az egyedek tart�s�t. Ezen krit�riumok k�z�l most csak egyet emeln�k ki, amely m�gis a maga teljess�g�ben t�kr�zi a rendelet �sszer�tlens�g�t: tilos az ilyen kuty�k kutyaiskol�ban val� kik�pz�se (?!). Vagyis t�rv�nyileg eltiltj�k ezeket az ebeket a kultur�lt �s kontroll�lt viselked�s elsaj�t�t�s�t�l. A kik�pz�s egy Bandog, vagy b�rmilyen m�s �rz�-v�d� fajta eset�ben nem egy lehet�s�g, hanem elker�lhetetlen, s�t k�telez� feladat!

Ezzel egy�tt vannak, akik idehaza is „tov�bb viszik a l�ngot”, azaz nemes c�lt�l vez�relve folytatj�k a t�k�letes �rz�-v�d� kutya kiteny�szt�s�nek feladat�t. B�r haz�nkban tilos a fajta teny�szt�se, semmi sem tiltja pl. amstaff-rottweiler-bullmasztiff kever�kek „l�trehoz�s�t”. M�r csak egy tal�l� nevet kell tal�lni a sz�letend� �j fajt�nak, hogy azonos�that�, k�r�lhat�rolhat� legyen. Erre a c�lra alkalmas a „szelindek” sz�, amely a k�z�pnagy test�vadelfog�, marhalefog� kuty�kat jel�lte a k�z�pkori Magyarorsz�gon.

M�r esett sz� azokr�l, akik minden alapot n�lk�l�zve vesz�lyesnek tartj�k az �j fajt�t. Most azokhoz sz�lok, akik feleslegesnek tartj�k az ezir�ny� teny�szt�si munk�t. Minek �jabb �rz�-v�d� fajta, amikor m�r �gyis annyian vannak? – k�rdik. Nos, mi lett volna a legkedveltebb kutyafajt�kkal, ha sz�z-sz�z�tven �ve ugyan�gy megk�rd�jelezt�k volna kiteny�szt�ik tev�kenys�g�t? Ha Dobermann, Robert �s m�sok vajon hallgattak volna a k�tked�kre, vagy saj�t igazukba vetett hit�k tov�bbi munk�ra k�sztette volna �ket? Meggy�z�d�sem szerint igen. Elt�k�lts�g�ket, szil�rd jellem�ket ma is �rzik a nagyszer� kuty�k.

Ez a szellem vez�rli azokat, akik folytatj�k a cikk f�szerepl�inek nemes�t�s�t.

Forr�s: www.kutya.hu