Sz�r�s olasz unikum

A spinone italian�

A spinone italiano nagyszerû vad�szkutya, kellemes a term�szete, de a ki�ll�t�si k�rben igencsak megizzaszthatja a hozz� nem �rt� b�r�t k�l�nleges fajtajegyeivel. R�ad�sul m�g sz�r�s is…

Minden t�rt�net�r� igyekszik kedvenc fajt�j�nak t�voli m�ltba ny�l� csal�df�t var�zsolni, s az �si sz�rmaz�st megfelel� bizony�t�kokkal al�t�masztani. �gy vannak ezzel a spinone italiano bar�tai is, de eset�kben tal�n val�ban �si m�ltra visszatekint� fajt�r�l besz�lhet�nk, s ezzel most nem a farkasel�d�kre c�loztam.

Senofonte egyik i.e. 500 k�r�li mûv�ben eml�t durva sz�rû vad�szkuty�kat, melyeket Petronusnak h�vtak. Az id�sz�m�t�sunk szerinti els� sz�zadban a filoz�fus Grazio Falisco, majd k�s�bb Marziale is jegyzeteiben Vertragus n�ven hasonl� kuty�kra utal, melyeket el�kel� gazd�ik a vad meg�l�s�re haszn�ltak. Ezek ut�n sz�zadokon �t nem maradt r�nk olyan mû, mely a spinone �seire vonatkozna, a renesz�nsz viszont m�r ann�l ink�bb b�velkedik vad�szkuty�kkal foglalkoz� alkot�sokban. Dante �s Bocaccio is megeml�kezik az arisztokr�cia �ltal igen kedvelt r�vidsz�rû vad�szkuty�r�l, a spinon�hoz hasonl�t� bracco italian�r�l. A spinone legkor�bbi fest�i megjelen�t�se Andrea Mantegna tizen�t�dik sz�zadi, szabadt�ri jeleneteket �br�zol� munk�in l�that�. Selincourt 1863-ban kijelenti, hogy a legjobb griffonok It�li�ban tal�lhat�k, s „A t�k�letes vad�sz” c. munk�j�ban kifejezetten megeml�ti a spinon�t. Egyesek szerint a segugio-val �s a griffon t�pus� pointerrel t�rt�nt keresztez�s alak�totta ki a spinon�t, m�g m�sok igazi �si fajt�nak tekintik, mely g�r�g keresked�kkel �rkezett It�li�ba. A XIX. sz�zad k�zep�n sz�mos sp�niel-szetter rokonteny�szt�s t�rt�nt Eur�pa szerte, f�leg Franciaorsz�gban, Olaszorsz�gban �s N�metorsz�gban. T�bb ilyen fajta, p�ld�ul a Barbet, a Griffon de Bresse, a Griffon Korthal �s a Griffon Boulet, hasonl�t a spinon�ra. A Boulet-nak, a Barbet-nek �s a Bresse-nek ugyan hosszabb, puh�bb sz�re van, de saj�tjuk a spinon�ra oly’ jellemz� bar�ts�gos arckifejez�s.

De a lehets�ges rokonok helyett l�ssuk a t�nyeket: Giuseppe Solaro 1939-ben megalkotott �s az ENCI – az olaszorsz�gi kennel klub – �ltal 1944-ben kijav�tott standard el�tt �t fajtale�r�s is sz�letett a spinone italian�r�l. 1897-ben �s 1923-ban a Societa Braccofilia, 1904-ben a kuty�s szak�r� Angelo Vecchio, 1928-ban maga az Olasz Kennel Klub, majd 1936-ban az akkori fajtaklubbal, a Societa Amici dello Spinone-val egy�ttmûk�dve a fajta hivatalos t�rt�net�r�i, Adriano Ceresoli, Manlio Matteucci �s Paolo Brianzi pr�b�lt�k min�l t�k�letesebben megfogalmazni, hogyan is fest az ide�lis spinone.

A fajta nev�ben olvashat� spinone sz� „nagyon sz�r�sat” jelent, mely egyar�nt utalhat a sz�r min�s�g�re �s arra a vad�szter�letre, melyen a spinone olyan lelkesen �s eredm�nyesen dolgozik. Ez a fajta ugyanis h�res arr�l, hogy k�pes szemben�zni a sûrû, t�sk�s, szederind�s boz�ttal is. Ezt a tulajdons�g�t mindig is nagy becsben tartott�k vad�sz gazd�i.

Sajnos a m�sodik vil�gh�bor�t alig b�rta �tv�szelni a fajta. Hogy m�gse tûnj�n el nyomtalanul, n�h�ny teny�szt� k�nytelen volt m�s fajt�kkal keresztezni a spinon�t, p�ld�ul Korthal Griffonnal, dr�tsz�rû n�met vizsl�val, bracco italian�val �s m�s kev�sb� k�zeli rokon sp�niellel �s szetterrel. Az 1950-es �vekben azonban megalakult a „La Famiglia dello Spinone” klub, mint az ENCI hivatalos fajtaklubja, s az �tgondolt teny�szt�i munka k�vetkezt�ben ism�t egyre jobb lett az �llom�ny min�s�ge, a k�llemet �s a munk�t tekintve egyar�nt, s a spinon�k sikeresen szerepeltek Eur�pa nagy ki�ll�t�sain is.

A spinone szil�rd fel�p�t�sû, robusztus, er�teljes, er�s csontozat�, j�l izmolt vad�szkutya. Fel�p�t�se kvadratikus, teh�t a testhossz egyenl� a marmagass�ggal, ann�l 1–2 centim�terrel lehet hosszabb. A m�sik fontos ar�ny, hogy a fej hossza a marmagass�g 40 sz�zal�k�t teszi ki. Ez is a fajta egyik k�l�nlegess�ge: ez az ar�ny ugyanis nagyobb, mint �ltal�ban a t�bbi vizsl�n�l vagy szettern�l. Az sem minden fajt�n�l fordul el�, hogy a pofa �s a koponya vonalai sz�ttartanak, s nemcsak az oll�s, hanem a harap�fog�szerû fogz�r�d�s is szab�lyos! Sokan tal�n azt is furcs�llj�k, hogy a spinone szeme s�rga. Igen, a standard okkers�rga �riszt �r el�, mely a sz�rsz�nt�l f�gg�en lehet kiss� s�t�tebb vagy vil�gosabb. Ha m�r a sz�nn�l tartunk, a sz�rzet lehet tiszta feh�r, feh�r narancs jegyekkel, feh�r pettyezett naranccsal, feh�r barna jegyekkel (brown roan). A barna k�v�natos �rnyalat�t szerintem a kuty�s vil�gban egyed�l�ll�an fogalmazza meg a fajtale�r�s: „olyan, mint a kapucinus szerzetes csuh�ja.” Szak�rt�k szerint ez valamelyest s�t�tebb, mint a k�v�, �s valamivel s�padtabb, mint az �tcsokol�d�. Legt�bbsz�r gesztenyesz�nk�nt ford�tj�k, viszont fontos tudni, hogy az olasz nyelvnek nincs annyi szava a sz�nek le�r�s�ra, mint az angolnak vagy a magyarnak, �s ami az olasznak vil�gosabb a „bruno-n�l” vagyis a s�t�t barn�n�l, az mind „marrone” azaz gesztenyebarna. A nagyon s�t�t barna sz�n egy�bk�nt nem k�v�natos a spinon�n�l, illetve nem megengedett a tricolor, a tan jegyek �s fekete b�rmely form�ban vagy kombin�ci�ban. A spinone aljsz�rzet n�lk�li, kem�ny, ink�bb egyenes sz�re 4–6 cm a testen, r�videbb a pof�n, a fejen, a f�leken, a l�bak els� fel�n �s a mancsokon. Hossz�, kem�ny sz�r d�sz�ti a szem�ld�k�t �s az ajkakat, szempill�t, bajuszt �s szak�llt k�pezve.

De igaz�n a spinone h�tvonala az, ami egy hozz� nem �rt� b�r�t zavarba hozhat: e fajta ugyanis els� pillant�sra nyerges h�t�nak l�tszik, s�t m�g egy t�r�s is �ktelenkedik valahol a mar ut�n. Hogy is van ez? A mar nem t�l dombor�, �rja a standard, a fels� vonal k�t r�szb�l tev�dik �ssze: az els� majdnem egyenes, a mart�l lejt a 11. csigoly�ig, m�g a m�sik n�mileg dombor�, a szil�rd �s �velt �gy�ki r�szhez csatlakozik. A far sz�les, hossz�, j�l izmolt �s ferde, a v�zszintes alatt egy 30–35 fokos sz�get alkot. A fels� vonal t�r�se egyed�l�ll� a spinon�l, hajl�konys�got tesz lehet�v� a h�t sz�m�ra, mikor a spinone durva hegyvid�ki t�jon �get. Az izom t�maszt�ka n�lk�l a h�t gyenge �s a lejt�s t�lhangs�lyozott lehet. Tal�n csak a hegyi �s a mocs�ri p�nikhoz (Fells, New Forest, Exmoor, Dartmoor, Shetland stb.) lehetne hasonl�tani a spinon�t, melyeknek izmos, r�vid h�tuk van, sz�les, igen g�mb�lyû farral, ami seg�ti �ket a k�l�nleges �lett�rben – mocs�r, sûrû hang�s, erd� – val� mozg�sban. Az egyenes retriever h�t vagy a lejt� szetter h�t igencsak nemk�v�natos az �get� spinonen�l. A fajta egyik saj�toss�ga, hogy hosszantart�, gyors �get�sre k�pes.

A kanok magass�ga 60–70 cm, s�lyuk 32–37 kg, m�g a szuk�k 58–65 cm magasak �s 28–30 kg nehezek. A spinone italiano term�szett�l fogva t�rsas�gkedvel�, bar�ts�gos, tanul�kony, t�relmes. Kiv�l� vad�sz minden terepen, f�radhatatlan, boz�tosban vagy j�ghideg v�zben is sz�vesen dolgozik, s kiv�l� az apportk�szs�ge is. Haz�nkba tavaly �rkezett a fajta els� k�pvisel�je, Olaszorsz�gb�l; k�v�ncsian v�rjuk mekkora n�pszerûs�gre tesz szert, s lesz-e m�g t�bb spinone italiano Magyarorsz�gon.