Renesz�nsz k�v�let

Bemutatjuk az olasz vizsl�t

Mintha egy masztiffot kereszteztek volna egy vizsl�val – gondolhatn�nk, el�sz�r megpillantva a bracco italian�t. Pedig sz� sincs r�la: az olasz vizsla egyike a leg�sibb vad�szkuty�knak, s�t azon r�gi fajt�k egyike, melyeknek siker�lt csaknem teljesen meg�rizni�k �seik tulajdons�gait. A k�z�pkor �ta ismert fajta; akkoriban f�leg Olaszorsz�g �szaki r�sz�re volt jellemz�. A feh�r-narancs sz�nû v�ltozatot els�sorban Piemontban, m�g az arany-barna egyedeket Lombardi�ban teny�sztett�k, �gy a sz�nv�ltozatoknak megfelel�en haszn�lt�k a piemonti illetve lombard vizsla elnevez�st is.

A renesz�nsz It�li�ban a nemess�g k�reiben igen nagyra becs�lt�k a bracco italian�t; a h�res Gonzaga �s Medici csal�d is foglalkozott a fajta teny�szt�s�vel. Gyakran aj�nd�koztak teny�szp�rokat spanyol �s francia arisztokrat�knak. Az 1800-as �vekt�l a fajta n�pszerûs�ge cs�kkent, napjainkban szinte csak haz�j�ban igaz�n elterjedt. �rdekess�g, hogy az idei vil�gki�ll�t�s legszebb kuty�ja �ppen egy olasz vizsla lett. Sajnos sokat levon a dolog �rt�k�b�l, hogy a ki�ll�t�st Mil�n�ban rendezt�k - b�r term�szetesen �gy is n�veli a fajta n�pszerûs�g�t ez a Best in Show c�m. Aki egy bracco italiano-k�lyk�t szeretne otthon�ba fogadni, annak nem kell messzire mennie, ugyanis m�r haz�nkban is tal�lhat� n�h�ny p�ld�ny.

Az olasz vizsla megjelen�se egyszerre er�teljes �s harmonikus. Magatart�sa figyelmes, j�r�sa k�nnyed, �get�se k�nnyû, ny�jtott. Komoly, kedves, �rtelmes kutya, mindenf�le vad�szatra alkalmas. Igen szorgalmas seg�t�je a vad�sznak. Keres�skor fej�t ar�nylag magasan hordja. S�lya �s magass�ga viszonylag t�g hat�rok – 25–40 kilogramm �s 55–67 centim�ter – k�z�tt mozog. B�re vastag, de m�gis finom. A szem k�ls� sarka m�g�l k�nnyed r�nc indul; enyhe lebernyeg megengedett. A bracco italiano sz�ne lehet feh�r, kisebb-nagyobb, s�t�tebb-vil�gosabb narancs- vagy �mbrasz�nû foltokkal, s lehet halv�ny narancs- vagy gesztenyesz�n pontokkal sz�rt (spriccelt) is.

Feje jellegzetesen sz�gletes, igen kifejezett nyakszirtcsonttal. A stop kev�sb� hangs�lyos. A fej akkor ar�nyos, ha a tark�t�l az orrhegyig m�rt t�vols�g felez�vonala egybeesik a szem legkiemelked�bb r�sz�vel. A f�l j�l fejlett, a szem f�l�tt tûz�tt, el�reh�zva v�ge el�ri az orrt�k�r oldal�t. A szem nem m�lyen �l�, de nem is kid�lled�. A nyak ink�bb r�vid, de az eg�sz testtel ar�nyos, a torkon k�nnyed lebernyeggel. Igen �rdekes az olasz vizsla h�tvonala: a t�rzs fels� kont�rj�t k�t vonal alkotja, melyek egyike csaknem egyenesen lejt a mart�l a 11. h�tcsigoly�ig, a m�sik, �vesen, k�nnyed�n lejt a fart�l ugyaneddig a csigoly�ig, �s itt egyes�lnek az �gy�k vonal�ban. A farok egyenes, igen enyh�n elv�konyod�, v�zszintesen vagy k�nnyed�n leeresztve hordott; 15–25 centm�terre kurt�tj�k.

��MASZTIFF a vizsl�k k�z�tt

Mindenesetre az egyik legr�gibb vad�szkutya, mely sok m�s eur�pai vizsla kialakul�s�ban szerepet j�tszott �s v�gigk�s�rte a vad�szat fejl�d�s�t, a vad h�l�s elejt�s�t�l eg�szen a k�l�nb�z� l�fegyverek kialakul�s�ig �s elterjed�s�ig. A fajta mai form�j�ban a k�z�pkor �ta l�tezik, �s igaz�n a renesz�nsz alatt terjedt el sz�les k�rben. A nemess�g igen nagy becsben tartotta az olasz vizsl�t, els�sorban sz�rnyasvad�szatra haszn�lt�k, mely az arisztokrata csal�dok kiv�lts�ga volt. A h�res Gonzaga �s Medici csal�d is teny�sztett bracco italian�kat, a n�luk sz�letett kuty�k nemesi �s kir�lyi csal�dokhoz ker�ltek, gyakran aj�nd�koztak teny�szp�rokat francia �s olasz arisztokrat�knak is.

A fajta els�sorban az olasz f�lsziget �szaki r�sz�n alakult ki, a feh�r-narancs sz�nv�ltozat sz�rmaz�si ter�let�nek Piemontot tartj�k, a barna-feh�r�nek pedig Lombardi�t. A piemonti v�ltozat k�nnyedebb fel�p�t�s� volt, mint a lombard, ez�rt alkalmasabb volt a hegyi munk�ra. Napjainkban a k�t sz�nv�ltozat k�z�tt nincs t�pusk�l�nbs�g, egyazon alomban b�rmilyen sz�n� kiskutya sz�lethet. Legfeljebb egy-egy meghat�rozott v�rvonalhoz tartoz� kuty�k rendelkezhetnek hasonl� karakterjegyekkel, ennek azonban semmi k�ze a kuty�k sz�n�hez. Hozz��rt� teny�szt� k�l�nben sem sz�nre szelekt�l, hiszen �gy m�s, sokkal �rt�kesebb tulajdons�gokat vesz�thet el.

Tal�n a t�rsadalom �talakul�sa miatt is, a tizennyolcadik sz�zadt�l kezdve az olasz vizsla n�pszer�s�ge folyamatosan cs�kkent, a huszadik sz�zad elej�re a fajt�t a kihal�s vesz�lye fenyegette. Az 1949. november�ben megalakult fajtaklub, a Sociata Amatori del Bracco Italiano (r�viden SABI) �ldozatos munk�j�nak k�sz�nhet�en azonban szerencs�re nem t�nt el ez a nagyszer� fajta, s�t most, a huszonegyedik sz�zad elej�n kijelenthetj�k, hogy a fajta n�pszer�s�ge egyre n� Eur�p�ban, haz�j�ban egyre t�bben vad�sznak is ezzel intelligens �s tanul�kony vad�szkuty�val. A bracco italiano gyors felfog�s�, tanul�kony, nagyon szorgalmas vizsla. Vad�szati st�lusa k�l�nleges, gyors �get�sben, fej�t magasan hordva, nemes benyom�st keltve dolgozik, emellett nagyon ellen�ll�, eg�szs�ges kutya.

Kiv�l� a szagl�sa, megb�zhat�an �llja a vadat, apport�roz�sban is kiemelked�. Az az elk�pzel�s, mely szerint az olasz vizsl�nak olyan m�ly a pof�ja �s annyira lel�g a sz�jsz�le, hogy apport�roz�s k�zben beharapja �s ez f�jdalmat okoz neki, teljesen t�ves.

A bracc�t sz�zadokon �t megb�zhat� mindenes vad�szkutyak�nt, ezen bel�l is kiv�l� apport�roz�k�nt haszn�lj�k. J� �sz�, a sz�razon is f�radhatatlan, nagyon gazdas�gosan mozog. Vad�szatra sz�letett, de kiv�l� t�rsas�gi kutya is. B�r nagyon intelligens �s gyorsan tanul, kik�pz�se t�relmet �s nyugodt term�szetet k�v�n. Olykor k�pes megmakacsolni mag�t, de m�gsem szabad k�nyszert alkalmazni, mert az ak�r h�napokra visszavetheti a kik�pz�st. Csal�di kutyak�nt nyugodt, j� term�szet� j�sz�g, de a k�retlen idegeneket am�gy ritk�n haszn�lt m�ly ugat�s�val jelzi. Az �ltala kedvelt emberekre k�l�n�sen j�l eml�kszik. Olyan gazd�ra van sz�ks�ge, mely kiel�g�ti a t�rsas�g �s feladat ir�nti v�gy�t: �leb, mely munk�ra termett.

Forr�s: www.kutya.hu