Orosz-eur�pai lajka: a tajga kincse

Mindez term�szetesen nem a v�letlen m�ve. �vsz�zadokat, s�t �vezredeket fel�lel� t�rt�nelme sor�n az �szak �zsiai n�peket k�s�rve kem�ny k�r�lm�nyek �s neh�z feladatok k�z�tt csiszol�dott, m�g v�g�l legv�gs� �llom�sk�nt az 50-es �vek elej�n, a volt Szovjetuni� ter�let�n �nt�tte v�gleges form�ba a c�ltudatos teny�szprogram. Ennek, k�z�ppontj�ban els�sorban a vad�szatra val� haszn�lhat�s�g �s teljes�tm�ny foglalt helyet, ugyanis a lajk�k vad�szebek.

Persze nyilv�n sokak k�pzelet�ben a vad�szkutya a szoborr� merevedett pointer, vagy a f�c�nt �tad� vizsla k�p�ben �l, de nem feledj�k, hogy a lajk�k a havas-jeges tajg�r�l sz�rmaznak, ahol a vad�szat – napjainkban is - meg�lhet�si forma, nem pedig �ri szenved�ly. Ilyen sz�ls�s�ges k�r�lm�nyek k�z�tt alakult ki a lajk�k k�lleme �s saj�tos, r�juk jellemz� vad�szst�lusa is. A vadat – legyen az m�kus, coboly, medve, vaddiszn�, r�nszarvas, vagy a v�rmes rozsom�k – �n�ll�an, de hangtalanul megkeresi, majd messze sz�ll�, cseng� ugat�ssal jelzi a vad�sznak. Kiemelked� t�j�koz�d�k�pess�ge r�v�n nagy ter�leteket k�pes �tkutatni an�lk�l, hogy elt�vedne a rengetegben. Seg�ts�ge k�l�n�sen nagyvad vad�szatokon elengedhetetlen, ahol folyamatos t�mad�sokkal igyekszik a zs�km�nyt helyben tartani, vagy gazd�ja fel� csalogatni. Ez a technika nemcsak nagyfok� b�tors�got, hanem intelligenci�t, �n�ll�s�got �s vill�mgyors reflexeket k�vetel a lajk�t�l.

Term�szetesen az orosz–eur�pai lajka k�lleme mindenben megfelel az eml�tett k�v�nalmaknak.

Tiszta fel�p�t�s�, 50-58 centi magas, �sszess�g�ben kompakt megjelen�s� kutya. K�zepes m�ret�, 15-18 kil�s test�t d�s, a zord id�j�r�si k�r�lm�nyekkel dacol� gy�ny�r� sz�rzet bor�tja, mely szinte �ntisztul�, val�s�ggal tasz�tja a koszt. Sz�ne a fekete �s feh�r legk�l�nf�l�bb v�ltozatai (pl. fekete feh�r foltokkal, feh�r, fekete foltokkal, stb.…), de jellemz� a szab�lyos fekete test, feh�r mell�ny �s l�bv�gek sz�nezet is. Vil�gosabb egyedeire fut� pillant�st vetve, ak�r huskynak is n�zhetn�nk, de valamivel k�nnyedebb testfel�p�t�se �s �k alak�, „r�k�s” feje seg�t a felismer�s�ben.

Az orosz-eur�pai feszes alkat�nak h�la, kiv�l� fizikummal rendelkezik. Mozg�sa �sszeszedett, energikus, gyors �s robban�kony. �gy pattog, ak�r egy fekete feh�r gumilabda. �rdekes, hogy ezt m�r eg�szen kicsi, nyolc-t�z hetes kor�ban megfigyeltem. N�hai orosz-eur�pai lajk�m, Tamara m�r kilenc hetesen �gy festett, mint egy feln�tt kutya. Mozg�s�ban sem domin�lt a k�ly�kkuty�s kajlas�g, esetlens�g. B�szk�n �s ruganyosan �getett, ak�rcsak a nagyok.

Amellett, hogy eg�sz megjelen�se fest� ecsetj�re k�v�nkozik, a lajka jelleme is k�l�nleges. A t�bbi „�szaki” fajt�hoz hasonl�an, az orosz-eur�pai lajka egyike azon kuty�knak, mely legink�bb �rzi az ember �s kutya kapcsolat�nak �si gy�kereit, mely a tajg�k k�kem�ny vil�g�ban, a nagyfok� �s k�lcs�n�s egym�srautalts�gban kov�csol�dott sz�vets�gg�.

A lajk�kra mindig is sz�m�thatott az ember �s nincs ez m�sk�pp napjainkban sem. Gazd�j�hoz �s annak csal�dj�hoz felt�tlen ragaszkod�ssal viseltetik, �m idegenekkel meglehet�sen tart�zkod�. Alaposan megv�logatja, hogy „kivel �ll sz�ba”. �ltal�ban egy-k�t szolid farokbillent�ssel jelzi rokonszenv�t, �s nem t�r ki viharos �dv�zl�srohamban az els� kedves sz�ra.

B�r eleven, �l�nk temperamentum� ebek – stabil idegrendszer�knek h�la – vibr�l� idegess�gnek, vagy kezelhetetlen hiperaktivit�snak nyoma sincs benn�k. Ha kiel�g�thetik kiad�s mozg�sig�ny�ket, nyugodtan hever�sznek otthon, szinte �szre sem venni, hogy ott vannak.

Intelligenci�juk m�r-m�r p�rj�t ritk�tja. K�l�n�sebb el�k�pz�s n�lk�l oldanak meg egyszer�bb feladatokat, vagy saj�t�tanak el viselked�sform�kat. Tamara apja, Miska p�ld�ul mag�t�l r�szokott arra, hogy ha elfogyott a vize, megfogta az itat�t�lj�t, �s t�ntet�en gazd�j�hoz vitte, pedig soha senki nem tan�totta r�.

Mindemellett, hogy nagyszer� tulajdons�gokkal rendelkezik, nem szabad megfeledkezn�nk arr�l, hogy az orosz-eur�pai lajka els�rend� vad�szkutya. Eg�szen cs�pp kor�t�l kezdve komoly �rdekl�d�st mutat a k�l�nf�le vadak �s egy�b (zs�km�ny)�llatok ir�nt. Legend�s b�tors�ga miatt haz�j�ban el�szeretettel haszn�lj�k nagyvadra, egyesek szerint az egyik legjobb vaddiszn�s kutya. Fordul�konys�g�t �s gyorsas�g�t kihaszn�lva, h�tulr�l oda-oda v�g a diszn�nak, mialatt igyekszik t�vol maradni az agyarak hal�los d�f�s�t�l. Folyamatos ugat�s�val, szinte juh�szk�nt terelgeti el� a boz�tb�l.

Ez persze csak az igazi vad�szembernek boldogs�g, ez�rt egy lajka tart�s�ba kell� felk�sz�lts�ggel aj�nlott belev�gni.

Mivel �n�ll�s�gra hajlamos �s igen hat�rozott vad�sz�szt�nnel meg�ldott fajta, ez�rt nevel�se sor�n az engedelmess�ghez val� szoktat�s hangs�lyozottan sz�ks�ges. Persze ez egy lajka eset�ben nem a legegyszer�bb, de – kell� k�vetkezetess�ggel �s sok-sok t�relemmel - elsaj�t�that� feladat, hossz� t�von pedig mind a kutya, mind gazda az �let�t jelent�sen megk�nny�ti. A c�l term�szetesen nem az, hogy hib�tlan munkakutya gyakorlatokat sajtoljunk ki bel�le. B�ven elegend�, ha azt el�rj�k, hogy kuty�nk elismerje tekint�ly�nket, �s hat�sunkra g�tat tudjon szabni saj�t akarat�nak �s felt�r� �szt�neinek.

Megfelel� szoktat�s eset�n, a vele egy fed�l alatt �l� �llatokkal is teljesen j�l kij�n. Nem akarja lem�sz�rolni a macsk�t, vagy levad�szni a zebrapintyet. S�t, olyan lajk�r�l is hallottam, melyet meg kellett v�deni a csal�d dekadens vad�szg�r�ny�nek terrort�mad�sai el�l. Nem volt gy�va, csup�n kiszolg�ltatott, mert a nevel�ssel r�gz�tett engedelmess�gnek k�sz�nhet�en, visszatartotta mag�t a „v�rmes-pr�mes” azonnali likvid�l�s�nak cs�b�t� lehet�s�g�t�l.

Emellett term�szetesen gondoskodnunk kell hat�rtalan mozg�sig�ny�nek levezet�s�r�l, valamint ki kell el�g�ten�nk szellemi kapacit�sait is, hiszen k�nnyen saj�t k�runkon tapasztalhatjuk meg lelem�nyess�g�t.

Rendk�v�l hasznos elfoglalts�g lehet lajk�nk sz�m�ra bizonyos vad�szk�pess�g-vizsg�kon (pl. vaddiszn�s munkavizsga) val� r�szv�tel. Itt kuty�nk szab�lyozott, ellen�rz�tt k�rnyezetben fizikailag �s ment�lisan is ki�lheti �r�kl�tt �szt�neit, megcsillogtathatja velesz�letett k�pess�geit.

B�r mag�t�l �rtet�d�, m�gis fontos megeml�teni, hogy mivel az orosz-eur�pai lajka hideg �ghajlatr�l sz�rmaz� fajta, r�ad�sul – javar�szt – fekete bund�ja szinte issza mag�ba a napsugarakat, ez�rt melegben, k�nikul�ban fokozottan k�m�lni kell. Erej�t �s kitart�s�t ink�bb t�len tegy�k pr�b�ra, ekkor van igaz�n elem�ben.

Mindent egybevetve nem a legk�nnyebb feladat egy orosz-eur�pai lajka tart�sa. Lehet�leg olyan ember v�lassza t�rs�ul, akit vonz a b�szke, �n�ll�, ugyanakkor m�lyen ragaszkod� „�szakiak” saj�tos var�zsa, mert ha megtal�lja a k�z�s hangot ezzel a k�l�nleges fajt�val, akkor az ember �s kutya 150 ezer �vre visszany�l�, �si kapcsolata elevenedik meg sz�m�ra.