Egy kék hazafi Írországból

A Kerry-blue terrier egyike annak a három közeli rokonságban lévő ír hosszúlábú, univerzális használatú terriereknek, melyeket Írország különböző területein szőrzetszínűk és jellemük,de legfőképpen munkakészségük alapján szelektáltak már a XIX. század elején. A másik két „unokatestvér” az ír – és a soft-coated wheaten terrier. Akkoriban még ír kék terrier néven „futott”, a Kerry nevet Írország egyik megyéjéről – akkor még grófságáról – kapta, ugyanis Kerry grófnő lelkes tisztelője volt e fajtának. 1920-ban alakult meg az ír kennel klub és Angliában is még ebben az évben regisztrálták a fajtát, 1922-ben a Cruft’s Show-n már 4 kerry szerepelt. Két évvel később, 1924-ben pedig az Amerikai Kennel Klub (AKC) is regisztrálta.

Az ír parasztok, bérlők nem tarthattak háziállataik védelmére vagy vadászatra ír farkaskutyát, mert ez csak az arisztokrácia kizárólagos joga volt, akárcsak maga a vadászat. Nekik tehát a farmokon lévő kutyákból kellett kiválogatni a marhák és birkák őrzésére, terelésére, rágcsálók irtására és (orv)vadászatra alkalmas példányokat. Ezek a kutyák ugyanakkor teljesjogú családtagként a szobában aludtak, játszottak a gyerekekkel illetve felügyelték is őket. E sokoldalú követelményeknek megfelelő egyedek leszármazottjaiból alakították ki a Kerryt. Ezek után érthető, hogy tettrekészségben, apportírozási hajlamban, játékosságban és intelligenciában nem szenved hiányt ez a fajta. Patay László, a Búvár zsebkönyvek sorozat Kutyák című kötetében így ír a kerry-blue terrierről: „Élénk, játékos, bohóckodó természetű. Gazdájához a kellemetlenkedésig ragaszkodó, igen intelligens, tanulékony fajta. Jó elhozó, és kiváló őrző.” Dr. Sárkány Pál szintén dicséri a kerryt „A kutya tenyésztése, tartása, kiképzése” című könyvében: „Eredetileg nyájőrző és hajtó szerepe volt, ma inkább mint jelzőt, kísérőt, vagy csupán kedvtelésből tartják. Aktív, bátor, rendíthetetlen vadász. A nyúl és vidra, valamint a borz esküdt ellensége. Van egy – a többi terrierrel nem közös – természetéből eredő alapvető tulajdonsága: a jóság. Híres intelligenciájáról, ragaszkodásáról és nagyfokú érzékenységéről. Ideális társ városban és vidéken egyaránt.” Ilyen „ajánlólevelek” mellett valóban érthetetlen, hogy bár Magyarországon bár már kb. 20 éve tenyésztik, még kutyatartók körében is szinte ismeretlen fajta. Mint a fenti sorokból is kiderül, kifejezetten egygazdás kutya, de azért még ideális családi kutya, bár csak a gazdának engedelmeskedik feltétel nélkül.

Azért tudni kell, hogy a keménység és küzdőképesség fajtajelleg, hiszen a borzzal és a vidrával szemben erre nagy szükség volt, ezért ez a fajta csak határozott és következetes kezekbe kerülhet. Főleg a kan kutyát választóknak kell figyelni a megfelelő kölyökkori szocializációra és nevelésre . A kerry kölykök fekete színnel születnek és később barnás árnyalatból váltanak a szürke különböző, általában világosabb árnyalataiba.

Ez igazolja, hogy a Bedlington terrier is részt vett a fajta végső alakításában. Ez a színváltozási folyamat egész életükön át tart, így az öregedés szőrszínükön egyáltalán nem jelentkezik. Egy temperamentumos 10 éves kutya külsőre alig különbözik egy 3 évestől. Gyönyörű, kifejletten szürkéskék színű, göndör bundájuk rendszeres gondozást és nyírást igényel, viszont szőrük nem hullik, csak keféléskor jönnek ki a már elhalt szálak, a soft-coatedhoz, a Bedlington terrerierhez és az uszkárhoz hasonlóan.

Sokoldalúságát bizonyítja, hogy a II. világháborúban mind az angolok, mind az amerikaiak használták hadikutyaként illetve az angol rendőrség állományában is akadtak kerryk. Írországban a nemzet szimbólumaként tartják számon, mint nálunk a pulikat. Ennek oka, hogy az egyik legnagyobb ír szabadságharcos, Michael Collins, kerry blue terriert tartott, szemben az elnyomó angolok illetve a kollaboráns ír arisztokrácia angol típusú kutyáival szemben. Így vált a kerry az ellenállás jelképévé, az ellenállók kutyáinak nevei is politikai értelműek voltak. Gyakran életük kockáztatásával kutyakiállításokon gyűltek össze és ott is szervezkedtek. Ezek után minden származására büszke Amerikába kivándorolt ír hazafi kerryt tartott az Újhazában. A kerryt tartó hírességek közé tartozik Michael Collinson kívül Samuel Beckett, Perry Como, Henry Cooper, Bill Cosby, Jack Rose és természetesen Alfred Hitchock, aki még még filmsorozatot is készített „The Kerry Blue” címmel, melynek Annie nevű szukája volt a főszereplője.

A kerry az agility sportban is tisztességgel helyt áll. Amerikában, létszámukból adódóan külön agility versenyük van minden évben. Bár terrier sajátságából adódó kötött hátsó lábai miatt korántsem olyan fordulékony, mint egy border collie vagy a belga juhász illetve sok terelő fajta, de egy magasabb termetű, jó ugrókészségű egyed kitűnő teljesítményekre képes, mivel nagyon gyorsak és mozgékonyak. Marmagassága 45–50 cm körüli, (testsúlya 14–17 kg közötti), tehát maxi kategóriába tartozik (ez 55–65 cm-es akadálymagasságot jelent), ami megterhelő lehet a kis marmagasságú példányoknál. Az eredeti 1921-es, ír standard csak a felső határt kötötte ki, a kutyák nem lehettek 21 inchnél, azaz 53,3 cm-nél magasabbak.

Jó szívvel ajánlom ezt a fajtát azoknak, akik egy temperamentumos és könnyen tanuló játszótársra vágynak.