Ilyen a CAIRN

Csak term�szetesen!

A cairn terrier igen r�gi sk�t fajta; �ppens�ggel az igazi hegylak�. M�gis a rokons�gb�l ezt a fajt�t ismerte el utolj�ra hivatalosan a Kennel Club. A cairn terrier kialakul�sa els�sorban Skye sziget�hez k�t�dik, �gy nem csoda, hogy 1910-ig r�vidsz�rû Skye terriernek is h�vt�k. Ma haszn�latos elnevez�se sz�l�f�ldj�nek szikl�s vid�keire utal, pontosabban a cairn sz� olyan k�rak�st, k�halmot jelent, mely s�reml�kk�nt vagy hat�rk�k�nt szolg�l. �rdekes, hogy sok�ig a brit „stone” (sz� szerint k�) m�rt�kegys�g volt a standard szerint a cairn terrier k�v�natos tests�lya, mely 14 font, r�ad�sul a fajta sz�nei k�z�tt a k�szikla minden �rnyalata megtal�lhat�. Az egyik legkor�bbi feljegyz�s 1436-b�l maradt fenn, John Lesley-t�l, aki a fajt�t rettenthetetlen, gyors, kem�ny vad�szkutyak�nt �rja le, melynek barlangokba �s kotor�kokba kellett bem�sznia, hogy ak�r a borzot is meg�lje. Az emberrel szemben viszont bar�ts�gos �s vid�m kuty�nak �br�zolja Lesley a cairn terriert. Egy ilyen kutya gazd�ja, napjainkban sem feledkezhet meg arr�l, hogy vad�szkuty�ja van, amely minden adand� alkalmat megragad, hogy szenved�ly�t ki�lhesse, hacsak nem k�tj�k le valamilyen m�s feladattal. Ha egy cairn terriert nem terhel�nk kell�k�ppen fizikailag �s szellemileg egyar�nt, k�nnyen az idegeinkre mehet. Nem alaptalanul alakult ki az a vicc, hogy a terror a terrier sz�b�l ered.

De visszat�rve a fajta t�rt�net�hez, a cairn-h�vek szerint nem k�ts�ges, hogy a westi egyszerûen csak egy kifakult cairn terrier, melyet n�h�ny sk�t kl�n kezdett el szelekt�ltan teny�szteni, mert megtetszett nekik a feh�r sz�nv�ltozat. Sk�cia terrierjeit 1873-ig egyszerûen sk�t terriereknek h�vt�k, ezen bel�l k�t csoportot k�l�nb�ztettek meg, a Dandie Dinmont �s a Skye terriereket. Ut�bbiak k�z� tartozott a sk�t, a west highland white �s a cairn terrier. 1908-ban v�g�l k�l�n r�szt nyitottak a t�rzsk�nyvben a westiknek, de 1924-ig a Skye, a cairn �s west highland white terriereket m�g mindig keresztezt�k egym�ssal, a feh�r cairn almot westik�nt, a sz�nes westi almot cairn terrierk�nt t�rzsk�nyvezt�k. Jelenleg a standard k�l�nb�z� kr�msz�neket illetve a b�za, v�r�s, sz�rke �s szinte fekete k�l�nb�z� �rnyalatait enged�lyezi, a tiszta fekete vagy feh�r �s a black and tan tilos. Ami a m�retet illeti, napjaink cairn terriere 28–31 cm illetve 7–10 kg.

A fajta atyj�nak Martin MacLoad of Drynock kapit�nyt tartj�k, Skye sziget�r�l. MacLoad nagy sportember �s szenved�lyes vidravad�sz volt a sz�zadfordul� t�j�k�n. Falk�nyi ez�st sz�nû r�vidsz�rû skye terriert tartott negyven �ven �t, m�gnem 1854-ben Kanad�ba emigr�lt. A Drynock-kuty�kat Mr. John Macdonald teny�sztette tov�bb, a Bridge of Ose kennel tulajdonosa, szint�n Skye sziget�n. Macdonald �r a kast�ly vad�re volt, a MacLeod of Macleod kl�n szolg�lat�ban, t�bb mint 40 �ven �t. 1917-b�l sz�rmaz� level�ben azt �rja, az elm�lt 70 �vben � �s testv�re Drynock-kuty�kat tartottak.

A modern cairn terrier kialakul�s�ban Alastair Campbell �s Mary Hawke j�tszott�k a legnagyobb szerepet. Az � kitart�suknak k�sz�nhet�, hogy 1910-ben a Kennel Club hivatalosan is elismerte a fajt�t �s 1912. m�jus 29-�n k�l�n regisztert nyitott a cairn terriernek.

A fajta t�rt�net�nek legjelent�sebb kuty�ja 1933-ban sz�letett: Eng. Ch. Splinters of Twobees. Ki�ll�t�si karrierje sor�n nyolc CC-t nyert, de ami m�g fontosabb, mint kiv�l� fedez� kan �ri�si szerepet j�tszott a mai t�pus megszil�rd�t�s�ban. Splinters napjaink sz�mtalan gy�ztes ki�ll�t�si �s teny�szkuty�ja t�rzsk�nyv�n megtal�lhat�.
Az Egyes�lt �llamokban Mrs. F. Price �s Mrs. Rodgers honos�tott�k meg a fajt�t, Mrs. Price import�lta az els� cairnt 1913-ban. 1917-ben a Cairn Terrier Club of America m�r elismert tagja az AKC-nek. A fajta amerikai f�szerepl�je Eng. Ch. Redletter McRuffie volt, akit a kanadai Betty Hyslop import�lt. McRuffie Splinters-unoka volt, Walter Bradshaw teny�szet�b�l. � �s lesz�rmazottjai, Ch. Cairnwoods Quince �s Ch. Cairmar Fancy Dresser �r�kre bev�st�k nev�ket a fajta �jvil�gi t�rt�net�be, hiszen alig tal�lni olyan kuty�t, melynek t�rzsk�nyv�n ne szerepeln�nek.

Ami Eur�p�t illeti, N�metorsz�gba p�ld�ul a huszas �vek v�g�n �rkezett az els� cairn terrier. 1928-ban l�tott napvil�got az els� alom, az�ta a fajta n�pszerûs�ge �s popul�ci�ja egyre n�, 1997-ben 239 alomban 948 k�ly�k sz�letett. A fajta olyannyira kedvelt, hogy m�g egy kuty�s krimi f�szerepl�jek�nt is tal�lkozhatunk a cairn terrierrel. Heike Westermann „Futterneid” c�mû k�nyv�nek f�szerepl�je Simone Lorenz �s Weezle nevû cairn terriere.

A cairn terrierek egyik legnagyobb fegyvere a kedvess�g�k, mellyel igen sikeresen k�pesek ellen�llni gazd�juk nevel�si pr�b�lkoz�sainak. Ez�rt m�r k�ly�kkorban tudatos�tani kell a k�v�natos �s a nem k�v�natos magatart�st. Mivel m�ret�hez k�pest a fajta mozg�sig�nye igen nagy, m�r csak a s�t�k miatt is nagy hangs�lyt kell fektetni a gondos nevel�sre. Mint vad�szkutya, k�nnyen r�szokhat a ny�l- vagy mad�rhajt�sra, mely ak�r bicikli- vagy moped�ld�z�sbe is �tcsaphat, �gy p�ld�ul a beh�v�s parancsot minden szitu�ci�ban teljes�tenie kell kuty�nknak, k�l�nben a s�t�ltat�s �letvesz�lyes szerencsej�t�kk� v�lhat. De nem csak fizikailag, szellemileg is kih�v�sok el� kell �ll�tani egy cairn terriert, ez gazd�nak �s kuty�nak egyar�nt sz�rakoz�st jelent. Nyomk�vet�s, apport�roz�s, agility – rengeteg a lehet�s�g. Aki egy cairn terrier mellett d�nt, vid�m, mindig tettre k�sz t�rsat v�laszt. Ez a fajta t�rt�nete sor�n szinte alig v�ltozott, nemcsak term�szetes megjelen�s�t, igazi terrieres temperamentum�t is meg�rizte. Toto, a legismertebb cairn terrier – Dorothy kuty�ja az „�z, a nagy var�zsl�” c�mû mesefilmben – hûs�ges t�rsa kis gazdasszony�nak, akit rettenthetetlen�l v�delmez minden vesz�lyt�l; tipikus cairn-magatart�s.

A cairn terriernek nincs �ppen magas ingerk�sz�be idegen kuty�kkal szemben, teh�t ha ivar�rett� v�lik, fenn�ll a vesz�ly, hogy fajt�rsaival szembeni toleranci�ja a null�val lesz egyenl�, f�leg hasonl� nemû egyedek eset�n. Ez�rt egy cairnt nagyon j�l kell szocializ�lni, a legjobb, ha olyan kutyaiskol�ba vissz�k, ahol vannak k�l�n k�ly�kcsoportok, k�ly�kfoglalkoz�sok Nem �ppen kellemes, ha minden kutyas�t�ltat�s csak idegesked�ssel telik, hogy morg� kis sz�rcsom�nk mikor botlik egy olyan nagytestû kuty�ba, aki komolyan veszi vereked�sre val� felh�v�s�t. Ha a cairn terriert m�s �llatokkal akarjuk egy�tt tartani, azokkal is kell feln�nie. Mivel vad�szkutya, haboz�s n�lk�l �l meg ty�kot, nyulat vagy egy�b kis�llatot. Meg lehet pr�b�lkozni a b�k�s egy�tt�l�ssel, de az�rt teljesen nyugodtak sohasem lehet�nk. Macsk�kkal viszont �ltal�ban el�g j�l kij�nnek, ha k�ly�kkort�l hozz� vannak szoktatva. Emberekkel szemben norm�lis esetben igen bar�ts�gosak, s�t tolakod�ak tudnak lenni.

A cairn terrier azokhoz a dr�tsz�rû kuty�khoz tartozik, melyek a sz�ks�ges minim�lis �pol�s mellett nem vedlenek. Sûrû, puha aljsz�re van �s durva, hosszabb fed�sz�re. N�h�ny havonta, a sz�rzet �llapot�t�l f�gg�en, ki kell trimmelni az elhalt sz�r�ket. M�r k�ly�kkort�l szoktassuk ehhez a kuty�t. Ha elhanyagoljuk a trimmel�st, szeg�ny j�sz�g elhanyagoltt� v�lik, s emiatt id�vel kis csom�kban elvesztheti a sz�r�t. A kuty�t ny�rni nem szabad, mert a sz�r t�l puh�n n� ki �jra. Oll�t csak a mancsokn�l haszn�ljunk. A mancs k�r�li �s a talpp�rn�k k�z�tti gyorsan n�v� sz�rt gyakran kell leny�rni Egy cairn terriert f�s�lni maximum hetente egyszer kell. H�zi haszn�latra mindenki k�pes megtanulni a trimmel�st, de ha ki�ll�tani is akarunk, kezdetben b�zzuk profira kuty�nk felk�sz�t�s�t. A cairnt �gy kell bemutatni, hogy a kutya megjelen�se term�szetes maradjon, h�ven t�kr�zve igazi l�ny�t.

Forr�s: www.kutya.hu