Aki t�rs�ul v�laszt egy Golden Retrievert, h�s�ges, igaz bar�tra lel benne. V�gtelen emberszeretete �s vid�m term�szete a vil�g egyik legn�pszer�bb kuty�j�v� tette e fajt�t. Nem v�letlen�l!

A Retrievert 1903-ban regisztr�lta az Angol Kennel Club, ebben az id�ben a Golden �s a Flat Coated Retriever hivatalosan egy fajta volt. 1911-ig kellett v�rni ahhoz, hogy megval�suljon e k�t fajta k�l�nv�l�sa. V�g�l 1913-ban ismert�k el a Golden Retriever-t, mint �n�ll� fajt�t.

Az igaz t�rt�net szerint a Golden Retriever kialakul�sa a XIX. sz�zad k�zep�n kezd�d�tt. Lord Tweedmouth �ldozatos teny�szt�i munk�j�val egy �letm�vet alkotott, a Golden Retrievert. 1865-ben beszerzett egy s�rga retrievert, mely egy fekete Wavy Coated Retriever alomb�l sz�rmazott. 1868-ban ezt a kuty�t keresztezte egy m�jsz�n� Tweed Water Spaniel-el. Az els� alomban 4 k�ly�k sz�letett, melyek a fajta kialakul�s�nak alapjait k�pezt�k. Mivel a lord v�rbeli vad�sz volt, �gy ezeket a kuty�kat olyan fajt�kkal keresztezte, akik nagyon j� vad�szk�pess�ggel rendelkeztek.

A Golden Retriever alak�t�i egy olyan kuty�t akartak „aki” a lel�tt vadat felkutatja �s behozza a vad�sznak. Nem ismer akad�lyt, legyen az, s�r� boz�tos, vagy erd�, ak�r v�z. A mai napig ezek a k�pess�gek megmaradtak benne. Sokan hiszik, hogy ezeknek k�sz�nhet�en a Golden Retriever m�r �gy sz�letik, hogy b�rmilyen el�zetes k�pz�s n�lk�l is tudja a dolg�t.

Egy Golden Retrievert m�r 6-7 h�napos kor�t�l kezdve lehet kik�pz�sekre vinni, ahol megtanul engedelmeskedni �s ahol el�csalogatj�k bel�le rendk�v�li vad�sz k�pess�geit. A Golden Retriever akkor a legb�szk�bb, ha �tadhatja a gazd�j�nak a vadat. H�snek �rzi mag�t, mert megtal�lta �s behozta. Rendk�v�l puha fog�sa van, ak�r toj�st is k�pes apport�rozni, an�lk�l, hogy megs�rten�. Ha a vad�szat �tk�zik elveinkkel, vagy lehet�s�geinkkel, sz�mtalan m�s ter�let van, ahol kuty�nk az engedelmess�g alapjait megtanulhatja, kipr�b�lhatja az agility-t, megismerkedhet m�s kuty�kkal. Tan�tj�k �ket vakvezet�sre, k�b�t�szer-keres�sre, mozg�s- �s lelkis�r�ltek seg�t�s�re A Golden Retriever nem alkalmas �rz�-v�d� munk�ra!

Az apport�roz�sra val� hajlam m�r k�ly�kkorban megnyilv�nul: �sszegy�jti kedvenc j�t�kait �s odaviszi �ket a gazd�j�hoz, akinek addig boh�ckodik, m�g egy mosolyt ki nem csal t�le, �s ezek ut�n m�r teljes h�vvel j�tszanak. L�gy harap�s�val, m�g a j�t�kaira is rendk�v�l vigy�z, �s a labd�ja, ak�r hossz� �veken kereszt�l is megmarad.

A Golden Retriever, ak�rcsak a szetterek, sp�nielek �s m�g sok m�s fajta, csal�di kutya is. Nyugodt, figyelmes, intelligens �s tanul�kony. Kimondottan gyermekszeret�, t�relmes �s sohasem agressz�v. A gyerekek �lland� �s f�radhatatlan j�tsz�t�rsa. Nagyon ragaszkodik hozz�juk. Sz�ks�ge van a gazd�ja k�zels�g�re. Ne tartsuk kennelben.

A mai divat �ldozatai:

Ma m�r sajnos t�bbs�gben vannak a Golden Retriever-ek, mint d�szkuty�k Egyre nagyobb, �ttekinthetetlenebb a kutyapiac, s �gy egyre megb�zhatatlanabb. A k�ly�kkutya v�s�rl�sa el�tt ismerj�k meg alaposan a teny�szt�t, a kiskutya sz�leit �s ne sz�gyellj�k elk�rni a sz�l�k t�rzsk�nyveit �s eg�szs�g�gyi pap�rjait. Saj�t �rdek�nkben is, �s f�leg a fajta �rdek�ben, meg kell akad�lyozni, hogy egy diszpl�zi�s, agressz�v vagy f�l�nk Golden Retriever-nek ut�dai legyenek. Egy sz�p, hossz�sz�r� s�rga kutya m�g nem biztos, hogy retriever!

Jeney Rita

Sz�jkosaras kosaras

A film elej�n megtudhatjuk, hogy az egyik f�szerepet j�tsz� golden retriever Buddy, egy boh�c kuty�ja, �s sz�linapi „bulikra” j�rnak fell�pni. Egyszer azt�n a kutya gazd�ja nagyon megharagszik Buddyra, �s kiteszi az �t sz�l�n.

Buddy hamarosan �j otthonra lel Josh-n�l (Kevin Zegers), aki m�g nem tudta feldolgozni apja hal�l�t. Josh igazi bar�tot tal�l Buddyban, �s egyik nap kider�l, hogy Buddy is nagyon j�l �rt a kos�rlabd�hoz. A kis v�ros csapata �gy kieg�sz�l egy golden retrieverrel, �s sikert sikerre halmoznak.

A filmet Amerik�ban 1997 augusztus�ban mutatt�k be, videokazett�n 1997 december�ben jelent meg.

Magyarorsz�gi bemutat�ja 1999. augusztus 18

��T�nd�ri golden”

Gondolom egy ilyen kutya m�r a kezdetekt�l fogva j� j�t�k lesz a gyereknek, kocog�s k�zben fut majd sz�pen mellettem, meg lak�sd�sz, ha j�nnek a vend�gek.

Micsoda, hogy nem tanul meg mindent mag�t�l? M�g nekem kellene k�pezni?

Na ne, a v�tel�rban az ilyesminek benne kell lennie! �p�tek neki egy j� kis kennelt �s oda teszem, am�g fel nem n�.

Mit is mondott az elad�: azt, hogy ha m�gse tetszik, csak sz�ljak neki, �s ha a kutya m�g nincs h�rom h�napos, nem gond �j vev�t szerezni r�. Azt�n k�r�ln�zek n�la megint, h�tha tal�lok valami kis aranyos k�lyk�t, de olyat, amelyik az is marad!

N�h�ny �llatorvos azt �ll�tja, hogy egyre t�bb a harap�s retriever. Ezek h�ly�k. A hirdet�sekben pont az ellenkez�je van.

Ajjaj, lehet, hogy r�pisil az �gyra? Azt nem k�ne neki, arra ott a gyerek. Egy�ltal�n mondta a teny�szt�je, hogy szobatiszta? �s mi van, ha valami olyasmit koszol �ssze, amit nem lehet mos�g�pben mosni? Vagy mi lesz, ha szabads�gra megy�nk? Egy�ltal�n biztos, hogy visszaveszik, ha nem viselkedik rendesen?

Na mindegy, egy ilyen gyerekszeret� csal�di kuty�ra �gyis mindig lehet vev�t tal�lni. Hisz a hirdet�sben is az �ll: „T�nd�ri golden retriever, pap�rok n�lk�l, szeret� gazd�nak elad�.”

�s milyen volt vajon az a r�gi szeret� gazda?

Ford�totta: Apor J�lianna, F.: HundeZeitung 03/02)

RETRIEVER A BAR�TOM

Hirdet�sekben, fajtale�r�sokban, kedves elbesz�l¦ �r�sokban sokat olvashatunk arr�l, hogy a retriever – �ltal�ban golden, illetve labrador – mennyire csal�dcentrikus, gyermekszeret�.

Csupa j�indulat, sohasem rosszkedv� ha esz�nkbe jut b�rmikor simogathatjuk, paskolgathatjuk ha nem akkor gy�ny�r� d�sze kert�nknek, port�nknak m�g a kenelben is (ha nincs t�lzottan h�tul a kertben) j�l mutat. Biztosra vehetj�k ha elvissz�k s�t�lni az utc�ra, parkokba – rossz ar�ny eset�n is – minden m�sodik s�t�l� meg�ll, „jajdesz�pkutya! Meglehetsimogatni?”

Mire Mi szer�nyen, mosolyogva mondjuk „igen” �s a lelk�nkben sz�tter�l¦ boldogs�g �rzet�vel nyugt�zzuk, m�giscsak j� d�nt�s volt a csal�d r�sz�r�l, ilyen sz�p, okos, j� kuty�t venni. L�m most is milyen boldogok, hogy Benji heves risz�l�s k�zepette sz�rrel, ny�llal kenegeti rajong�it.

Az eddig le�rt gondolatsor alanyai tulajdonk�ppen a szerencs�sebb kuty�k k�z� sorolhat�k.

J�n�h�nyan felismerve e fajta egyre n�vekv� n�pszer�s�g�t, hib�s gazdas�goss�gi sz�m�t�sok alapj�n – amit feltehet�en el sem v�geztek – arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy �rdemes egy kis p�nzt befektetni valamilyen m�d�n min�s�tett vagy rosszabb esetben (ezt sokszor tapasztaltam teny�szszeml�n �s k�pess�gvizsg�n) min�s�t�s n�lk�li illetve nem min�s�thet� „teny�sz �llatok” megv�s�rl�s�val, biztos haszon rem�ny�ben a retrieverek szapor�t�s�hoz fogtak.

Ezt al�t�masztja a „retriever k�ly�kkutya elad�” kezdet� hirdet�sek elk�peszt� mennyis�ge. A havilapokban rendszeresen megjelen� 40–45 apr�hirdet�s szer�ny sz�m�t�s szerint is 350–400 db/h� kiskuty�t takar. Ezek a szerencs�tlen „teny�sz egyedek” m�g a nekik kij�r� minim�lis t�r�d�st �s szeretetet sem kapj�k meg. Nincs sem simogat�s sem s�t�ltat�s sem g�gy�g�s.

Egyetlen c�lja a „NAGYTENY�SZT�NEK” a profit.

�ld�sos tev�kenys�g�k k�vetkezt�ben ma m�r nem ritka a rossz kedv�, depresszi�s, j�nak mondhat� tart�si k�r�lm�nyek k�z�tt is mag�bafordul�, beteg idegrendszer� egyed. S�t gyerekgy�l�l�, harap�s kuty�kat is ismer�nk.

A RETRIEVER VAD�SZKUTYA!

A XIX. sz�zadban angol �riemberek nem nyeres�gv�gyb�l, hanem hobbyb�l a kuty�k �s a vad�szat ir�nti tiszteletb�l, t�bbek k�z�tt a vad meg�v�sa �s a sikeres vad�szat �rdek�ben teny�sztett�k ki ezt, a mai vad�szati m�dokban n�lunk is kiv�l�an alkalmazhat� fajt�t.

A vad ir�nti tisztelet a vad�sz r�sz�r�l a laikusok sz�m�ra n�mi magyar�zatot �rdemel.

A sportszer�, vadnak gondj�t visel� vad�sz (t�pl�lja, sz�ks�g szerint gy�gyszerekkel kezeli, megv�di, stb.) nem sz�vesen hagyja h�tra elveszett, s�r�lt, esetleg szenved� vadat. Ez�rt van nagy sz�ks�ge olyan kiv�l� kuty�ra mint a retriever, aki sz�razon �s vizen, a n�dasban, s�r� aljn�v�nyzetben, t�sk�s, sz�r�s csipke �s k�k�nybokrokban a j� orr�nak seg�ts�g�vel szenved�lyesen kutatva megtal�lja az am�gy ember sz�m�ra megk�zel�thetetlen vagy �szrev�tlen megl�tt vadat.

E tev�kenys�g�vel a kutya t�nylegesen hozz�j�rul a vad�szat siker�hez, ezzel igazi �r�m�t �s b�szkes�get okozva gazd�j�nak.

Nem utols� sorban nagyban n�veli a vad�szat gazdas�goss�g�t.

Term�szetesen a vad�szatokon r�sztvev� retrieverek sz�ma a hazai �llom�ny t�red�k�t k�pezik. E r�vidke elkalandoz�s ez ir�nyban nem azt jelenti, hogy retrievert csak vad�sz vagy vad�szatokon r�sztvev� (hajt�, apr�vadszed�) v�s�roljon, k�pezzen.

Ellenkez�leg! A retriever amennyiben meg�rizte a fajtanemes�t�k eredeti sz�nd�k�nak megfelel� kiv�l� bels� tulajdons�gait, stabil idegrendszer�t, sz�p k�llem�t, harmonikus t�rt�lel� mozg�s�t, val�ban alkalmas gyermekszeret� csal�di kuty�nak, feln�tt emberek megb�zhat� bar�tj�nak, t�rs�nak.

Aki egy retriever v�s�rl�sa mellett d�nt vagy ez m�r meg is t�rt�nt, biztos�tania kell kuty�j�nak a lehet�s�get a mozg�sra, fizikai �s szellemi fejl�d�sre, ahogy ezt embergyerekeinkkel is tessz�k. Ehhez term�szetesen sok szabadid�re, elsz�nts�gra �s n�mi hobby c�lokra elk�l�n�thet� p�nzeszk�zre is sz�ks�g van, csak �gy mint egy�b m�s hobby eset�ben (horg�szat, s�el�s, tenisz, utaz�s, stb.) Ez�rt e soha meg nem t�r�l� befektet�s�rt p�nzben nem m�rhet� �lm�nyt, sz�rakoz�st, �rtelmes szabadid� elt�lt�st kapunk cser�be.

Ma m�r a retrieverek vad�szaton t�rt�n� alkalmaz�sa mellett mindenki �ltal el�rhet� lehet�s�g k�n�lkozik kuty�jukkal k�z�s sz�rakoz�sra, j�t�kra, k�pz�sre. Az elsz�ntabbak k�l�nb�z� szint� versenyeken, vad�szatokon m�rhetik fel kuty�juk k�pess�geit annak fejl�d�s�t.

Az Orsz�gos Magyar Vad�szkamara �s a Pilisi Parkerd� Rt. egy�ttm�k�d�si meg�llapod�st k�t�tt Pestmegye ter�let�n kynol�giai k�zpont l�trehoz�s�ra. Ezeket a ter�leteket az OMVK pestmegyei szervezete a megyei kynol�giai bizotts�g, a Retriever Vad�szkutya Egyes�let kezel�s�re b�zta. A ter�leten tal�lhat� vaddiszn�skert tacsk�k, terrierek, lajk�k, r�sz�re, m�kotor�kp�lya tacsk�k �s terrierek r�sz�re, mez� �s k�pz�sre alkalmas t� vizsl�k �s retrieverek r�sz�re.

Ami ezen �r�s szerepl�it a RETRIEVER-t �rinti az a k�vetkez�: �prilist�l okt�berig vas�rnaponk�nt 8.00-t�l (ny�ron, nagy melegben az id�pont v�ltozhat) kik�pz�st tartunk. Koroszt�lyonk�nt (k�ly�k, fiatal �s feln�tt) �s k�pzetts�gi fok szerint, csoportokra osztva.