TIBET TERRIER

     �shaz�ja a csod�latos Tibet. A „Vil�g teteje” az emberek sz�m�ra mindig is egy m�toszokkal, legend�kkal �tsz�tt helyet jelentett. Sz�mtalan utaz� j�rt m�r Tibetben �s mindannyian csod�lattal �rtak err�l a titokzatos vil�gr�l.
     Ezen az elszigetelt vid�ken az emberek m�sabbak, vall�suk is k�l�nb�zik az eur�pai vall�sokt�l. Ebb�l az elz�rts�gb�l k�vetkezik, hogy kuty�ik is sok�ig ismeretlenek maradtak, �s tal�n �gy �rizt�k meg legink�bb �si tulajdons�gaikat.
     A vall�sb�l ered�en Tibetben valamennyi �let k�l�nleges v�delemben r�szes�l. Hisznek a teljes reinkarn�ci�ban , ez�rt tiltj�k b�rmilyen �l�l�ny elpuszt�t�s�t, elad�s�t. A Tibetben kiteny�sztett kistestû kuty�kat azonban „szerencsehoz�”-k�nt aj�nd�kozt�k, illetve a b�ke jelek�nt adom�nyozt�k egym�snak a h�bor�z� felek.

     E. E. Koch „A vil�g tetej�n” c�mû k�nyv�ben olvashatjuk, hogy m�r a k�nai Tang-dinasztia idej�n is a b�kek�t�sekn�l �llatokat k�n�ltak egym�snak a felek, �gy kuty�kat is. „H�orsz�g hercegei a b�k�re esk�dtek, ehhez pedig az istenek h�v�s�ra �ldozatul b�r�nyokat, kuty�kat, majmokat k�n�ltak f�l, de �pp�gy embereket, lovakat, jakot �s szamarakat is.”
     A tibeti fajt�k eredete t�bb ezer �vre ny�lik vissza, ez�rt fejl�d�s�k teljes t�rt�nete val�sz�nûleg soha nem lesz ismeretes.
     Az apso t�pus� kuty�k kolostorokban, gazdag h�zakban �s nom�dok s�traiban egyar�nt �ltek. A kolostorok szerzetesei �s a gazdagok csak kiv�logatott p�ld�nyokat tartottak �s teny�sztettek, ez�ltal a k�l�nb�z� m�retû �s form�j� kuty�kat k�l�nv�lasztott�k.
     Ezzel szemben a nom�d p�sztorok nem szelekt�ltak m�ret szerint, nekik ink�bb a munkak�pess�g volt a fontos. �gy vid�ken igen v�ltozatos apso szerû kuty�kat lehetett l�tni, de a terel�sben ink�bb a nagyobb m�retû, hosszabb arcorr� kuty�k vettek r�szt. A hosszabb fej el�ny�sebb volt a sz�r�s �llatok lefog�s�n�l.
     Az 1934-ben megjelent standard k�l�nv�lasztotta a kis �s a nagy apsot, Tibet-terrier �s Lhasa apso n�ven jegyezt�k be �ket. Az „apso” sz�rrel bor�tottat jelent, de nev�k eredhet a kecsk�t jelent� „rapso” sz�b�l is. A terrier n�v a laikusok sz�m�ra megt�veszt� lehet, mert nem egy terrierr�l, hanem az �shaz�j�ban m�g terel�sre haszn�lt fajt�r�l van sz�, ami a vil�g t�bbi r�sz�n m�r t�rsas�gi kutyak�nt �l az emberrel szoros kapcsolatban.
     Dr. Agnes R. H. Greig angol doktorn�nek k�sz�nhetj�k, hogy a fajta eljutott Eur�p�ba. 1922-ben Cawnpore-ban egy befoly�sos tibeti f�rfi feles�g�n v�gzett sikeres mût�tet. A csal�d h�l�ja jel��l egy Tibet-terrier szuka k�ly�kkel aj�nd�kozta meg, akit Buntinak h�vtak. M�g Indi�ban sz�letett meg az els� alom, 1924. kar�csony�n. 1926-ban �rkezett meg az els� h�rom Tibet-terrier Angli�ba, Bunti �s k�t k�lyke. Dr. Agnes Greig �desanyja, Mrs. A. Renton Greig alap�totta ezzel a h�rom kuty�val a h�res Ladkok kennelt. K�s�bb m�g �rkeztek Tibet-terrierek Indi�b�l. Az els� alom Angli�ban 1927-ben sz�letett meg, a legt�bb Eur�p�ban �l� Tibet-terrier ezen kuty�k lesz�rmazottja.
     Val�sz�nûleg a nom�dokkal val� szoros egy�tt�l�s folyt�n alakultak ki a Tibet-terrier m�ig megmaradt csod�latos tulajdons�gai. Ez a fajta rendk�v�l intelligens, alkalmazkod�k�pes, kitart� �s nagyon j� t�l�l�. A legfontosabb sz�m�ra „falk�ja”, a csal�d.
     A Tibeti-fenns�kon embernek, �llatnak egyar�nt meg kell k�zdenie a term�szet er�ivel a t�l�l�s�rt. Ezt csak j�l �sszehangolt egy�ttmûk�d�ssel lehet el�rni. Ennek alapja a felt�tlen bizalom. A nom�dok nyugodtan a kuty�ikra b�zhatt�k m�lh�s �llataik ir�ny�t�s�t, ny�juk terel�s�t, s�traik �rz�s�t, s�t m�g gyermekeik fel�gyelet�t is. Innen maradhatott fenn rendk�v�l j� jelz�k�szs�ge. A terel� �szt�n a mai Tibetekn�l is megfigyelhet�, de ezt a tulajdons�gukat csak az �shaz�ban haszn�lj�k ki.
     Im�dja a csal�dj�t �s fontos, hogy �t is csal�dtagk�nt kezelj�k. Szeret hallgat�zni �s mindenr�l tudni akar, de nem tolakod�an k�v�ncsi.
     J�l tud alkalmazkodni a v�ratlan helyzetekhez, mindig feltal�lja mag�t.
     Er�s egy�nis�g�b�l ad�d�an mindig a Tibet-terrier a k�zpont a csal�dban, gyakran az ir�ny�t� is, de intelligenci�j�nak k�sz�nhet�en felismeri a „hat�rt”, �s tudja, mikor kell visszal�pnie.
     Term�szetesen mindezen jellemz�i csak akkor mutatkoznak meg, ha egyenrang� f�lk�nt kezelj�k. A Tibet-terrier el�g okos ahhoz, hogy az �t �rt s�relmeket kell�en megbosszulja. Legr�videbben �gy jellemezhetn�nk, hogy egy eleven gyerek �s egy zseni kever�ke kutyab�rbe b�jtatva.
     Boldog, �letvid�m, rendk�v�l nagy humor�rz�kkel meg�ldott kutya. K�pes �nmag�t sz�rakoztatni, ha egyed�l van, de legnagyobb �r�m sz�m�ra a j�t�k a gazdival. Minden pillanatban k�sz a j�t�kra, ami k�ly�kkor�t�l eg�szen �lete v�g�ig megmarad. Id�s korukban is ugyanolyan vid�mak �s sz�rakoztat�ak, mint a k�lyk�k. Term�szetesen emellett egy feln�tt Tibet-terrier tiszteletet parancsol�, mint egy kis b�lcs Buddha, de szem�ben huncuts�g csillog.
     Szeret utazni �s k�nnyed�n alkalmazkodik az idegen helyekhez. Term�szetesen mindehhez sz�ks�ges a gazdi is, mert csak a legjobb bar�tj�val �rzi igaz�n j�l mag�t.
     Nem ragaszkodik v�logat�s n�lk�l b�rkihez, rend�letlen szeretet�t ki kell �rdemelni. A idegenekkel udvarias, de vel�k szemben z�rk�zott marad, am�g jobban megismerik egym�st. Ha valakit egyszer bar�tj�ul fogad, akkor mindig sz�vesen l�tja falk�ja vend�gek�nt.
     Igazi csal�di kutya, szereti a gyerekeket. Lak�sban, kertben egyar�nt tarthat�, de a lak�sban tartott kuty�nak is biztos�tani kell a mindennapos mozg�st. A kanok v�gtelen�l kedvesek, nem veszeked�sek �s mindig szerettetik magukat. A szuk�k kicsit er�sebb egy�nis�gek, a falk�ban �ltal�ban �k a vez�rek. T�bb Tibet terrier t�k�letes harm�ni�ban tud egy�tt �lni �s nagyon szeretik egym�st.
     Bolondos, macis k�lsej�t torzonborz bund�j�nak k�sz�nheti. Ez a sz�rzet is rendszeres �pol�st ig�nyel, ugyan�gy mint b�rmely m�s hossz�sz�rû fajt�n�l. A napi bundakef�l�ssel megel�zhetj�k a filcesed�st, csom�sod�st. Ez nem hosszadalmas feladat, ha rendszeresen v�gezz�k �s k�l�n�sen fontos k�ly�kkorban �s vedl�skor.
     Ez a fajta szem�lyis�g�ben hordozza �shaz�ja misztikum�t, tal�n ez�rt ilyen vonz� �s �rdekes kutya. Aki a Tibet-terrier mellett d�nt, hamar megismerheti fantasztikus tulajdons�gait, egy csupa sz�v, csupa l�lek partnert szerez hossz� �vekre.
     Eg�szs�ges �s er�s fajta. Hossz� �letû, gyakran el�ri a 15-16 �vet is. Eg�szen id�s kor�ig meg�rzi �leterej�t �s szellemi frissess�g�t.

Egy l�tszat-terrier Tibetb�l

A tibet terriert a nyugati vil�g nevezte el �nk�nyesen terriernek, holott e fajt�nak semmi k�ze a kotor�kban vad�sz� r�gcs�l�irt�khoz, sokkal ink�bb egy t�rsas�gi kedvenc szerep�t is bet�lt� juh�szkuty�r�l van sz�. A tibet terrier testfel�p�t�s�ben jobban hasonl�t mondjuk a magyar pulihoz, mint az igazi terrierekhez, �gy ak�r a juh�szkuty�k k�z�tt is szerepelhetne az FCI els� fajtacsoportj�ban, a Nemzetk�zi Kinol�giai Sz�vets�g azonban a t�rsas�gi kuty�k csoportj�ba sorolja. B�r a fajta t�bb ezer �ves t�rt�nete sor�n mindk�t feladatk�rt bet�lt�tte, tulajdons�gai alapj�n sem tipikus juh�szkuty�nak, sem igazi t�rsas�gi kuty�nak nem tekinthet�; napjainkban term�szetesen kedvenck�nt tartj�k.

A tibet terrier f�ggetlen l�nye, nem tipikus „j�kutya” term�szete Tibet k�l�nleges vil�g�ban gy�keredzik. Az India �szaki hat�ra mellett fekv� orsz�got a vil�g tetej�nek is nevezik. Magas hegyei, m�ly v�lgyei sz�ls�s�ges id�j�r�si- �s talajviszonyokat teremtettek ember �s �llat sz�m�ra egyar�nt. Val�sz�n�leg ennek is k�sz�nhet�, hogy a tibet terrier egyike a legeg�szs�gesebb �s leghosszabb �let� fajt�knak; ak�r 16 �vig is el�lhet.

Tibet t�rt�nelme 639-ben kezd�d�tt, amikor Szrong-brcan szgam-po kir�ly elhelyezte Lhasa v�ros alapk�v�t �s egyetlen hatalmas birodalomm� egyes�tette a tibeti n�pt�rzseket. Tibetben a buddhizmus egy saj�tos v�ltozata alakult ki, mely l�maizmus n�ven v�lt ismertt�. A tibetiek �sid�k �ta folytattak �llatteny�szt�st �s f�ldm�vel�st. F�bb h�zi�llataik a jak, a kecske, a birka, a kutya �s a macska volt. Mint minden p�sztorn�p, a tibetiek is olyan kuty�kat tartottak, amelyek hat�konyan �rizt�k ing� �s ingatlan vagyont�rgyaikat, azaz �llataikat �s h�zaikat egyar�nt.

A hasonl� kult�r�kb�l kiindulva, a tibetieknek is kellett rendelkezni�k egy kisebb test� terel�kuty�val, mely a hatalmas m�ret� tibeti dogok (ma tibeti masztiffok) mellett dolgozott. Marco Polo t�vol-kelet utaz�saib�l hazat�rve a „szam�r nagys�g� szelindekek” mellett kicsi, aranysz�n� „oroszl�nkuty�kr�l” is besz�molt.

Az eddig le�rtak szinte b�rmelyik juh�szkutya fajtat�rt�net�re vonatkozhatn�nak, a tibet terrier azonban nemcsak egyszer� munkakutya volt. A legt�bb tibeti csal�d els�sorban szerencsehoz� t�rsk�nt tartotta kuty�it, melyek �gymond mell�kesen munk�t is v�llaltak a h�ztart�sban. A tibeti „kutyat�rt�nelemben”, kuty�kr�l sz�l� �r�sokban gyakran haszn�lj�k az „oroszl�nkutya” megjel�l�st, mely azonban nem egy adott fajt�ra, hanem a kuty�k d�s �s bozontos, s�r�nyszer� sz�rzet�re illetve az apr�cska kuty�k keleti kult�r�kban bet�lt�tt szerep�re vonatkozik. Marco Polo is besz�mol egy legend�r�l, mely szerint Buddh�t mindig apr� oroszl�nok vett�k k�r�l, melyek vesz�ly eset�n �ri�sira n�ttek, hogy megv�delmezz�k urukat. Az oroszl�n sz�mtalan kult�r�ban a h�s�g, a b�tors�g �s az er� jelk�pe, de m�ret�k miatt val�s�gos �llatokat el�g neh�z lett volna tartani, �gy, mik�nt az �kori egyiptomi papok macsk�i, a dalai l�ma �s a k�nai cs�sz�r udvar�ban apr� oroszl�nkuty�k jelk�pezt�k a hatalmas eredet�ket. Nem csoda, hogy ezeket a kuty�kat soha nem adt�k el, csup�n szerencsehoz� vagy a b�k�t jelk�pez� aj�nd�kk�nt ker�lhettek �j gazd�hoz. A tibetiek szerencsehoz� vagy szent kuty�nak nevezt�k a tibet terriert, ami persze a nyugati vil�g sz�m�ra nem volt megfelel� fajtamegjel�l�s, �gy a kuty�k m�rete �s sz�rmaz�sa alapj�n tibet terriernek nevezt�k el a n�gyzetes fel�p�t�s�, bozontos sz�r� ebeket.

A m�sik tibeti t�rsas�gi kutya, a lhasa apso kor�bban a jelenlegin�l is jobban hasonl�tott a tibet terrierhez, a k�t fajta k�z�tti v�laszt�vonalat nehezen lehetett volna megh�zni, hiszen a kicsi, jobb�ra hossz�k�s test� (lhasa apso) �s a nagyobb, n�gyzetesebb fel�p�t�s� t�pus (tibet terrier) k�z�tt el�fordult minden elk�pzelhet�, k�ztes m�retv�ltozat. A k�t fajta kialakul�sa, korabeli t�pusai valamelyest p�rhuzamba �ll�that�k a korabeli tibeti t�rsadalom tagoz�d�s�val.

Az el�kel� csal�dok els�sorban szerencsehoz� kedvenck�nt tartott�k kuty�ikat, m�g a nom�d �llattart�st �z� t�rzseknek els�sorban megb�zhat� munkakuty�kra volt sz�ks�g�k. Bizonyos t�pusok csak ott r�gz�lhettek, ahol f�lrees� kolostorokban nemzed�keken kereszt�l er�s belteny�szt�st folytattak a szerzetesek.

A Tibet terrier eur�pai – �s tulajdonk�ppen amerikai – t�rh�d�t�sa �gnes R.H. Greig asszonynak k�sz�nhet�, aki az 1920-as �vekben egy k�rh�zat vezetett Indi�ban. A doktorn� 1922-ben egy befoly�sos tibeti f�rfi feles�g�n hajtott v�gre sikeres m�t�tet, �s a csal�d h�l�ja jel��l egy Bunti nev� tibet terrier l�nyt aj�nd�kozott Agnes Greig-nek. Bunti els� alma m�g Indi�ban, 1924 kar�csony�n sz�letett, Angli�ba az els� h�rom tibet terrier – Bunti �s k�t k�lyke – 1926-ban �rkezett. Az 1930-as �vekben a doktorn� �desanyja alap�totta Eur�pa els� tibet terrier teny�szet�t, a Ladkok kennelt e n�st�nnyel, �s tov�bbi, Tibetb�l �rkezett kuty�kkal. A Greig csal�dnak maga a dalai l�ma is aj�nd�kozott tibet terrier k�lyk�ket, a fajta ir�nti �rdekl�d�s�ket �s er�fesz�t�seiket honor�lva. A tibet terriert Indi�ban a 20-as �vekben, Angli�ban 1937-ben regisztr�lt�k hivatalos fajtak�nt. A Ladkok nevet Greig asszony k�s�bb Lamleh-re v�ltoztatta. Sok m�s eur�pai orsz�ghoz hasonl�an, a n�met tibet terrier �llom�ny els� k�t alap�t� szuk�ja is a Lamleh kennelb�l �rkezett 1939-ben a Tiergartenbr�ck teny�szetbe, mely k�s�bb Olaszorsz�gb�l szerzett egy Tibetb�l import�lt kant. Az Egyes�lt �llamok els� hivatalos tibet terriere is a Lamleh kennelb�l �rkezett, 1956-ban import�lta a Virginia �llambeli Henry S. Murphy �s feles�ge. Az amerikai kennel klub egy�bk�nt 1973-ban ismerte el hivatalosan a fajt�t.

A tibet terrier �l�nk, intelligens, figyelmes, alkalmazkod� kutya, a csal�dj�t im�dja, de idegenekkel szemben ink�bb visszah�z�d�; nem vad, de nem is t�ls�gosan bar�ts�gos. �letvid�m, hat�rozott, nem �ppen katon�s fegyelemre k�nyszer�thet� eb. Id�s kor�ban is meg�rzi j�t�koss�g�t, fajt�rsaival nem ellens�ges, t�bb tibet terrier is b�k�sen tarthat� egy�tt. Igazi csal�di kutya, lak�sban kiv�l�an tarthat�, de sz�ks�ge van a mindennapi kiad�s mozg�sra, k�z�s j�t�kra a gazd�val. Sz�rzete rendszeres �pol�st ig�nyel, hogy megel�zz�k a csom�sod�st, elfilcesed�st.

A tibet terrier szinte mindenf�le sz�nben el�fordul, hiszen a tibetiek fontosabbnak tartott�k a kuty�k eg�szs�g�t, mintsem hogy valamilyen sz�nre/sz�nekre szelekt�ljanak. A fekete, sz�rke, kr�m, arany stb. mindenf�le �rnyalata el�fordul a fajt�n�l, s�t a tibet terrier nemcsak egysz�n� lehet. M�rete sem t�l kicsi, sem t�l nagy, kb. 35–45 cm. A standard �ltal el��rt marmagass�got sok egyed t�ll�pi.