DALMATA

KEZDETEK

FRANCESCO CASTIGLIONE, vad�szk�pfest� a XVII. sz�zad v�ge fel� k�t tipikus dalmat�t �br�zol a „Vad�szkuty�k �s gazd�ik” c. festm�ny�n. Az egyik k�l�n�sen szemreval�, �rja Stebel 1905-ben, mely a mai napig meg�lln� a hely�t. STEBEL szerint „ez megd�nthetetlen�l szil�rd bizony�t�ka annak, hogy a dalmata eredetileg hajt�vad�szatokon alkalmazott falkaeb vagy vizsla volt, sz�l�f�ldje pedig It�lia.” ALFRED �s ESMERALDA TREEN az 1980-ban kiadott, egyik legsz�nvonalasabb, dalmat�kr�l sz�l� k�nyvben szint�n a F�ldk�zi tenger t�rs�g�t jel�lik meg a dalmata �shaz�j�nak. M�k�n�i �sat�sok sor�n el�ker�lt m�alkot�sok is erre utalnak (Kr. e. II. �vezred). A T�rni�ban tal�lt fresk�n, valamint Kr. e. 1660 t�j�n keletkezett terrakotta szobrocsk�n szint�n p�tty�s ebeket l�thatunk. A F�ldk�zi-tenger t�rs�g�re utal Dr. CAJUS XVI. sz�zadban �r�dott levele is, melyben besz�mol p�tty�s kuty�kr�l, melyet „GALLICAN”-nak neveztek. M�s forr�sok szerint 1556-ban „beng�li kutya” elnevez�ssel feh�r alapon fekete p�tty�s kutya �rkezett Cad�z-ba Indi�b�l. 1840-ben Hamilton SMITH ezredes a dalmata indiai sz�rmaz�s�nak elm�let�t �rta le. E te�ria hirdet�i azt mondj�k, hogy a kuty�t a korai k�z�pkorban �szak-Indi�b�l cig�nyok hozt�k magukkal Eur�p�ba. BUFFON francia term�szetfiloz�fus �r bizonyos hint�kis�r� d�n dogokr�l. De bizonyosan nem a hatalmas termet� dogokat �rti rajtuk, hanem a dalm�t ebeket, melyek akkor m�r Franciaorsz�gban �s Angli�ban t�megesen szolg�ltak mint „kocsik�s�r� kuty�k”.

VAJON DALM�CIA AZ �SHAZ�JUK?

Dr. RATIMIR ORB�N szerint az �-egyiptomi foltos kuty�kat kell kiindul� pontnak tekinteni, melyek a N�lus mell�l ker�ltek K�zel -Keletre, majd T�r�korsz�gba �s G�r�gorsz�gba �s innen az Adriai tengerpartra: Dalm�ci�ba.

Innen kapta a nev�t is: DALMATA.

Itt teny�sztett�k ki a mai nemes�tett v�ltozat�t. Dalm�ci�b�l a r�gi Raguzai K�zt�rsas�g (Dubrovnik) haj�sai vitt�k magukkal a F�ldk�zi-tenger eg�sz t�rs�g�be. Majd a velenceiek Korzika Sziget�re, Spanyolorsz�gba, Franciaorsz�gba, majd Angli�ba, ahol 1792-ben BEWICK tesz r�luk eml�t�st els� �zben. Dr. RATIMIR ORB�N sz�mtalan magyar�zattal szolg�l a fentiekben le�rtakra, annak minden pontj�t �s r�szlet�t a hajdani Dalm�t Kir�lys�ghoz �s Dalm�ci�hoz igaz�tva.

Ennek ellen�re a fajta sz�rmaz�s�ra vonatkoz�an neh�z biztos meg�llap�t�st tenni. A XX. sz�zad elej�re az akkori Jugoszl�via ter�let�r�l ez a fajta kiveszett. A II. vil�gh�bor� ut�n az ott tal�lhat� dalmat�k egyt�l-egyig Angli�b�l import�lt kuty�k lesz�rmazottjai. Dr. ORB�N prec�z, dokument�lt fejteget�sei igen meggy�z�ek, de azt hiszem �r�kk� nyitott k�rd�s marad, hogy a hajdani Balk�n-f�lszigeten �l� foltos kuty�knak van-e valami k�z�k a mai dalmat�khoz?!

ALKALMASS�GA

BEWICK (angol) a k�vetkez�ket �ll�tja a dalmat�kr�l: rossz a szimatuk, ez�rt ny�lvad�szatra alkalmatlanok, viszont igen sokat l�thatunk bel�le a nemesi h�zakn�l eleg�ns hint�k�s�r�k�nt szolg�lni. Sokfel� elterjedt, hogy buta kutya. Az alaptalan v�leked�s ny�lv�n abb�l fakadt, hogy a dalmata rendszerint az ist�ll�ban a lovak k�z�tt tart�zkodott, �s nem ker�lt k�zelebbi kapcsolatba a gazd�j�val. W. TALPIN (1803) �gy l�tja, hogy a dalmata �let�nek �rtelme �s c�lja mind�ssze annyi, hogy az „ist�ll� �kess�ge legyen”. H. SMITH szerint pedig: „megjelen�se a vizsl�k k�z� sorolja, csinoss�ga, eleganci�ja �s sz�ps�ges sz�rmint�zata fel�lm�lhatatlan, de mivel nincs j� szimata �s nem is igen okos, a helye az ist�ll�ban van.” Angli�ban sohasem haszn�lt�k vad�szkutyak�nt. Viszont rendk�v�li m�don vonz�dik a lovakhoz, �s nagy �gyess�get mutat a hint�k k�s�r�jek�nt. Ahhoz, hogy a kocsi tengelye alatt fusson, hozz� kellett idom�tani a kuty�t. A kik�pz�s m�r 6 h�naposan kezd�d�tt. A rossz kocsik�s�r� magatart�s lehet �ltal�nos testi gyenges�g, vagy alkalmatlans�g. „A fajtastandard k�teless�ge az, hogy ezt az alkati gyenges�get s�lyos hibak�nt r�ja f�l �s diszkvalifik�lja az ilyen kuty�kat.” 1912-ben orsz�g�ti versenyeket (road trial) rendeztek Amerik�ban a dalmat�knak. A fiatal kuty�knak 15 m�rf�ldet (24 km), a feln�tt kuty�knak 25 m�rf�ldet (40 km) kellett megtenni. Kitart�sukat pontozt�k, �s azt is, hogy mennyire kifog�stalanul szaladtak a fogatok alatt. A korabeli t�zolt�k lovaskocsival vonultak „munk�ra”. Csak egy l�p�s �s m�ris volt a t�zolt�k ist�ll�j�ban dalmata. Szolg�lat teljes�t�s k�zben hars�ny csahol�ssal v�gtatott a lovak el�tt a sz�p p�tty�s kutya, �gy bev�lt, mint korabeli szir�na. New Yorkban t�rt�nt, hogy egy t�zolt�kapit�ny maga is dalmata teny�szt�, szerencsehoz� d�szkutyak�nt dalmat�kkal l�tta el a v�ros t�zrend�szeti �llom�sait. Az egyik ilyen szuka BESSIE OF THE ENGINE COMPANY NO. 39 1910-ben Westminster ki�ll�t�son is r�szt vett, �s m�sodik helyet �rt el. 1900-t�l fokozatosan g�pes�tett�k a New York-i t�zolt�s�got, de a dalmat�k a mai napig is sok helyen az aut�kon robognak a vesz�lyes sz�nhelyekre. Mexik�ban �s �szak-Amerik�ban mostan�ban is megtal�lhat�k a t�zolt�s�gn�l.

FAJTATISZTA KUTYA

1890-ben megalakult az els� dalmata club. Fajtastandardj�t is akkor sz�vegezt�k meg, melyet azut�n a Kennel Club j�v� hagyott. Az�ta az eg�sz vil�gon egys�gesen az apr�ra kidolgozott standard alapj�n folyik a teny�szt�s. B�r ki�ll�t�sokon m�r 1865-t�l szerepeltek a dalmat�k, m�g a clubalak�t�s el�tt, azonban az automobilok t�rh�d�t�s�val a hint�k�s�r� kuty�k szolg�lati ideje �hatatlanul lej�rt, �s a dalmat�k �llom�nya kicsire cs�kkent. 1920-ban Londonban a Krist�lypalot�ban rendezett ki�ll�t�son jelent meg egy dalmata T�z �v m�lva a Southern Dalmatian Club ki�ll�t�s�n m�r 458 dalmata szerepelt. 1969-ben m�r 2916 sz�let�st t�rzsk�nyveztek. A dalmat�k teny�szt�s�ben �gy elm�letileg, mint gyakorlatilag nagyon sokat k�sz�nhet�nk Angli�nak! Hogy a fajta fennmaradt, az angol teny�szt�k �rdeme. Jelenlegi form�j�t is �k r�gz�tett�k. Ezzel egy id�ben fokozatosan beindult a teny�szt�s a Benelux �llamokban, Skandin�vi�ban, N�metorsz�gban �s Sv�jcban. Mindenhol angol import egyedekkel. 1979-ben Bernben Dr. Ratimir Orb�n �ltal �sszegy�jt�tt dokumentumok �s �r�sos bizony�t�kok alapj�n az F.C. I. (Nemzetk�zi Kynol�giai Sz�vets�g) �gy d�nt�tt, hogy az akkori Jugoszl�via ig�nyt tarthat a fajtagazdas�gra. Azt meg is kapta, mint sz�rmaz�si orsz�g, azzal a kik�t�ssel, hogy az angol standard marad �rv�nyben. Napjainkban az orsz�ghat�rok v�ltoz�s�val a dalmata is horv�t fajt�v� m�dosult, az angol standard v�ltozatlanul hagy�s�val.

1948-ban ker�lt az els� teny�szp�r Magyarorsz�gra, olimpiai bajnokn�nk Elek Ilona tulajdon�ban. � nem sok�ig foglalkozott a fajta teny�szt�s�vel, �s ezut�n sok-sok �vet kellett v�rni m�g Ausztri�b�l meg�rkezett az els� import szuka (AFRA vom KAROLUSKREUZ), majd 3 �v m�lva az els� import kan Angli�b�l (Mr. GOLLYWOOG OF HOLMBURYHILL). Vel�k kezd�d�tt meg igaz�n a min�s�gi hazai teny�szt�s. Walt Disney „101 kiskutya” c. rajzfilmje egy csap�sra vil�gszerte �ri�si divatt�, h�bortt�, gyerekek kedvenc�v� tette ezt a fajt�t. Sajnos ez nagyon h�tr�nyosan �rintette a fajt�t, az �llom�ny er�sen felh�gult. Hossz� �vek komoly teny�szt�i munk�ja kellene ahhoz, hogy �jra min�s�gr�l tudjunk besz�lni Magyarorsz�gon.

A dalmata el�g szapora fajta. Nem ritka a 10 feletti k�ly�k sz�let�se, ez val�sz�n�leg az�rt van, mert nagyon sok a hibalehet�s�g. A k�lyk�knek h�feh�ren kell sz�letni�k. Amelyik nem h�feh�r: hib�s!

Mire sz�m�that, aki hazavisz egy dalmata k�lyk�t?

�ber, intelligens, �gyes, j�t�kos kedv�, �r�kk� k�v�ncsi, b�rmennyi mozg�sra, fut�sra azonnal k�sz, okos, k�nnyen alkalmazkod�, de hajlamos az �nfej�s�gre, ha �szreveszi, hogy a gazdi nem el�g hat�rozott. Minden enged�kenys�get azonnal kihaszn�l �s megjegyez. Jelzi az idegen j�vetel�t, de j�indulat�, bar�ts�gos. A gyerekeket szereti, gazd�j�hoz ragaszkod�, n�ha m�r t�lzott is a kedvess�ge. Mozg�sig�nye hatalmas, de ha lak�sban tartj�k sz�vesen lust�lkodik a melegben. Nagyon szereti a meleget, de a rideg, kinti, t�len 5-12 fok k�z�tti tart�st is megszokja. Nagyon szeret a gazd�ja k�r�l lenni, tulajdonk�ppen ha tehetn�, k�vetn� szabad mozg�sban eg�sz nap. Rendk�v�l �tkes, hihetetlen dolgokra k�pes, ha egym�s ut�n 2-3 -szor kap vacsor�t, nyugodtan elfogyasztja. Ez�rt h�z�sra hajlamos. Feh�r alapsz�ne miatt a sz�re �s a b�re kicsit k�nyes, figyelni kell a t�pl�l�k �ssze�ll�t�s�ra, a bolha allergi�ra �s egy�b b�rb�ntalmakra, valamint arra, hogy ne fek�dj�n a kutya t�l kem�ny �rdes fel�leten, mert a v�gtagokon egy�bk�nt is r�videbb sz�re s�r�l�keny.

Teh�t nyugodtan kijelenthetj�k, hogy ide�lis csal�dtagot kap, aki dalmat�t vesz. Mozg�konys�ga �s �gyess�ge miatt manaps�g egyre t�bbsz�r l�tni agility (�gyess�gi-gyorsas�gi) versenyek r�sztvev�jek�nt.

Sz�ps�ge, eleganci�ja pedig mindenhol felt�nik.

��A DALM�T JUH�SZKUTYA

Nem eg�szen olyan, mint a filmen…

1961: bemutatj�k a rajzfilmet, a 101 kiskuty�t. Pong�, Perdy �s a k�ly�k kavalk�d elbûv�l mindenkit, kicsit �s nagyot egyar�nt. A nagy �rdekl�d�s val�s�gos demogr�fiai robban�st id�zett el�. M�g Franciaorsz�gban p�ld�ul 1961-ben 49 ilyen kiskutya sz�letett, alig 10 �v elm�lt�val, 1971-ben m�r 1165 sz�let�st regisztr�ltak. Az �rvendetes �llom�nyn�veked�snek azonban megvoltak a maga h�tul�t�i. Sokan nem val�di szeretetb�l avagy k�r�ltekint� j�zan megfontol�sb�l vettek maguk mell� dalmat�t, hanem az�rt, mert divatba j�tt, st�tuszszimb�lumm� v�lt.

A divathull�mot sok lelkiismeretlen teny�szt� meg is lovagolta, az eredm�ny pedig: az eredetileg j�t�kos, sportos, kedves kutya mellett sok rosszindulat�, s�t harap�s, „cs�k�tt” egyed is megjelent.

Szerencs�re manaps�g m�r az is megfigyelhet�, hogy a hivat�sos teny�szt�k el�sz�r meg akarj�k ismerni a j�vend� tulajdonos �letvitel�t, �letm�dj�t, azt meg�llap�tand�, hogy megfelelnek-e a fajta ig�nyeinek, �sszhangban vannak-e a kutya mentalit�s�val, teh�t az �llat j� kezekbe ker�l-e. Egy�bk�nt ink�bb el se adj�k a k�lyk�t, mintsem hogy idegroncs v�ljon bel�le.

Rusztikus arisztokrata

Ahhoz, hogy a fajta a maga teljess�g�ben bontakoztathassa ki j� tulajdons�gait, k�pess�geit, igen odaad�, s�t „r��r�” gazd�ra van sz�ks�g, olyanra, aki mindig „rendelkez�sre �ll”. A dalmatiner helyes nevel�se a gazda csaknem mindenkori jelenl�t�t, hossz� s�t�kat �s – szel�d szigort k�vetel meg. Az a v�roslak�, aki reggelt�l estig a hivatalban �l s csup�n vas�rnapi kocog�shoz keres mag�nak n�gyl�b� t�rsat, jobban teszi, ha v�laszt�si k�r�b�l kihagyja a dalmat�t, hacsak nem akar lak�s�ban egy fekete-feh�r, mindent (el)puszt�t� torn�d�t.

Az unatkoz� dalmatiner ugyanis rendk�v�l „kreat�v”.

A fajta sz�rmaz�sa – a szok�sos k�zhellyel �lve – az id�k hom�ly�ba v�sz. Ez t�rt�net�nek egyik rejt�lye. Egyesek szerint m�r a piramisok fresk�in is �br�zoltak ilyen pettyes kuty�kat.

A XVII. sz�zadban a dalmata a Vatik�nban tûnik f�l. A f�papok kedvence lett, s m�r akkoriban is gyakran jelentett�k meg lovak t�rsas�g�ban. A XVIII. sz�zadban folytat�dott a fajta lovakkal val� asszoci�l�sa, t�rs�t�sa. A legt�bb szakember egy�bk�nt egyet�rt abban, hogy a fajt�t els�k�nt az angolok „r�gz�tett�k”, adt�k meg v�gs� form�j�t.

Elnevez�se ellen�re teh�t a fajta nem a horv�torsz�gi Dalm�cia sz�l�tte, neve minden val�sz�nûs�g szerint a balk�ni h�bor�ra vezethet� vissza, ahol is ordon�nck�nt, h�rviv�k�nt szolg�lt az angol csapatok mellett.

Ugyancsak bizarrnak tekinthet� „hivatalos besorol�sa” is. Vannak p�ld�ul orsz�gok, melyek t�rsas�gi (csal�di) kuty�khoz tartoz�nak v�lik – az uszk�rral, mopsszal egy kateg�ri�ban. M�sok atl�tikus f�l�p�t�s�re, sz�les sz�gy�re val� tekintettel a kop�k csoportj�ba sorolj�k, (val�sz�nûleg joggal), ugyanakkor az „ex katedra” kinyilatkoz�sair�l h�res a 6. oszt�lyba, a „kisvad vad�szhajt� ebek” csoportj�ba sorolja. A legt�bb dalmatabar�t k�l�nben nevetve azt mondja: „ezt a kuty�t nem lehet hova tenni!”

Dendik kedvence

Ez az �si kocsik�s�r� eb, mely �temet tartva �getett a lovak l�bai k�z�tt, sz�d�letes gyorsas�ggal megh�d�totta az angol arisztokr�ci�t. A XIX. sz�zad angol eleg�ns arany ifjai sz�m�ra a dalmata olyan „f�ggel�knek” sz�m�tott, ami n�lk�l „igazi �riember” ki se dughatja az orr�t az utc�ra.

�m ne feledj�k el, hogy az arisztokrat�k eme arisztokratikus megjelen�sû kedvence kor�ntsem holmi elk�nyeztetett �leb, hanem igenis rusztikus j�sz�g, mely a maga idej�ben az utasok poggy�sz�t v�delmezte, s patk�nyokra vad�szott az ist�ll�k t�j�k�n. Nem egyszer napi 40–60 kilom�tert is megtett a fogatok mellett, �gy azt�n manaps�g ne csod�lkozz�k senki, ha kuty�ja val�s�ggal meg�r�l, amikor �lland�an lak�sban tartj�k. Persze, ha m�r j�l kirohang�lta mag�t, sz�vesen letelepszik a d�v�nyra, pl�ssp�rn�k k�z�, a puffokra, szereti a k�nyelmet is! Nagy �nyenc, olykor m�g arra is r�vetemedik, hogy elcsenjen egy-egy jobb falatot.

V�g�l – b�r m�r mindenki ismeri, pontosabban sz�lva f�lismeri –, hadd sz�ljunk p�r sz�t k�ls� megjelen�s�r�l.

Teh�t: K�zepes termetû, eleg�ns, j� fel�p�t�sû, izmos eb.

F�le meglehet�sen magas tûz�sû, lel�g.

Sz�re r�vid, kem�ny tapint�s�, sima.

Sz�ne feh�r alapon fekete vagy gesztenyebarna pettyes, a pettyek egym�st�l elhat�rol�dnak, kerekek. Minden egyes p�ld�ny sz�re egyedi!

A szem kerek, ragyog�, sz�ne (a pettyek sz�n�t�l f�gg�en) fekete vagy barna, illetve arany s�rga.

Az orr – ugyancsak a pettyek sz�n�nek megfelel�en – fekete vagy barna.

Eml�ts�nk meg m�g egy �rdekes jellembeli tulajdons�g�t is: A dalmata gyakorta „s�ket f�leket ford�t” gazd�ja szav�nak. Teszi pedig az�rt, mert olykor bizony – s�ket! Nemcsak jellembelileg, hanem fiziol�giailag. Ez a hatvanas �vek er�szakolt t�lteny�szt�s�nek tulajdon�that� (mint m�r eml�tett�k, a Disney-film megjelen�se ut�n). Szerencs�re ez a g�nhiba ma m�r egyre ritk�bban fordul el�.