Az orosz ag�rnak nemcsak megjelen�se, hanem m�ltja is kifejezetten arisztokratikus. Francia kr�nik�k m�r a XI. sz�zadban megeml�tik a hossz�sz�r� barzojt, I. Henrik �s B�lcs Jaroszl�v l�nya, Jarovszlavna hercegn� h�zass�ga kapcs�n. Sz�mtalan �r�sos eml�k bizony�tja, hogy az orosz arisztokr�cia �vsz�zadok �ta teny�sztette ezeket a leny�g�z� vad�szkuty�kat. 1260-ban, az els� c�r idej�ben a novgorodi nagyherceg udvar�val kapcsolatban eml�tik a ny�lvad�szatot barzojjal, mint a t�rsas�gi sz�rakoz�s egy form�j�t. 1519-ben II. Kriszti�n d�n kir�ly aj�nd�kozott barzojokat a francia kir�lynak. Rettenetes Iv�n (1533–1584) is nagy h�ve volt a fajt�nak, t�bb sz�z barzojt tartott udvar�ban. 1635-ben sz�letett az els� k�nyv a barzojr�l, mely a fajt�val val� vad�szat szab�lyair�l, mik�ntj�r�l sz�l.

A n�met szerz� Alekszej Mihajlovics c�r (1645–1676) szolg�lat�ban �llt, az � megb�z�s�b�l �rta m�v�t. 1650-ben m�r mai �rtelemben vett fajtastandard is l�tezett a barzojr�l. Az orosz ag�r teny�szt�se �s a farkasvad�szat az els� c�rok idej�t�l kezdve eg�szen a jobb�gys�g elt�rl�s�ig, 1861-ig az arisztokr�cia nemzeti sportja volt. Hatalmas birtokokon, t�bb sz�z jobb�gy alkalmaz�s�val folyt a barzoj teny�szt�s. 1861 el�tt, de m�g ut�na is, eg�szen az 1917-es orosz forradalomig, hihetetlen energi�t �s p�nzt ford�tottak a teny�szt�sre �s vad�szatra. Val�sz�n�leg egyetlen fajt�ba sem inveszt�ltak olyan hatalmas �sszegeket, mint azt az orosz arisztokr�cia tette a barzojjal.

A t�voli vid�kekre k�l�nvonatokkal �rkezett a vad�szt�rsas�g, a vagonokban t�bb sz�z l�val, kuty�val, s�trakkal, k�l�n konyh�val. Egy-egy vad�szaton t�bb sz�z barzojt is haszn�ltak, akiknek ugyanennyi foxhound �s ember seg�dkezett. Miut�n a csapat, vagy jobban mondva sereg meg�rkezett a kiszemelt terepre, ahol farkast v�ltek felfedezni, t�rk�peket tanulm�nyoztak, terveket k�sz�tettek, majd kezd�dhetett a vad�szat. A hajt�knak kellett felverni�k a vadat a kop�kkal, �s az erd�b�l ny�lt terepre �zni, ahol a vad�szok lovon v�rakoztak, mindegyik�k h�rom-h�rom orosz ag�rral (legt�bbsz�r k�t kan �s egy szuka alkotta a tri�t.) Amint megl�tt�k a vadat, elengedt�k az agarakat, melyek k�pesek voltak elfogni, megragadni �s leszor�tva tartani a farkast, m�g a vad�szok a helysz�nre nem �rkeztek. A farkasokat megk�t�zt�k, majd a vad�szat v�g�n gyakran el�fordult, hogy nem �lt�k meg, hanem ism�t szabadj�ra engedt�k �ket.

A nap�leoni h�bor�k �s a jobb�gys�g elt�rl�se k�z�tti id�szakban �j, nyugati fajt�kat is megpr�b�ltak keresztezni a barzojjal, ennek k�sz�nhet�en 1873-ban m�r nagyon kev�s igazi, r�gi t�pus� barzoj l�tezett. Ebben az �vben alakult a Birodalmi Sz�vets�g, hogy meg�rizze �s tov�bbteny�ssze az orosz ag�r klasszikus t�pus�t. E t�rsas�g tagja volt Mikl�s nagyherceg, az akkori c�r nagyb�tyja �s Artem Boldareff, egy igen vagyonos f�ldbirtokos is. E k�t f�rfi� vezet�s�vel a Sz�vets�g tagjai min�l t�bb r�gi t�pus� agarat kutattak fel, �s a teny�szt�s sor�n megpr�b�lt�k meg�rizni ezt a t�pust.

A t�pus meghat�roz�sa igaz�b�l nem k�nny� �s egy�rtelm� feladat, ugyanis az oroszul gyorsat jelent� elnevez�st szinte ugyanolyan t�g �rtelemben is haszn�lt�k kuty�kra vonatkoz�an, mint angol nyelvter�leten a „hound” sz�t. R�ad�sul egy olyan hatalmas orsz�gban, mint az orosz ag�r sz�l�haz�ja, a k�l�nb�z� r�gi�k kuty�i valamelyest alkalmazkodtak a helyi terephez, kl�m�hoz illetve vad�szati k�vetelm�nyekhez, �gy az �llom�ny messze nem volt homog�n megjelen�s�ben. Egy-egy hatalmas kennel teny�szt�j�nek gyakran saj�t elk�pzel�se volt a fajt�r�l, melyet nem k�v�nt feladni. Ez a korabeli heterogenit�s napjainkban is �rezteti hat�s�t.

B�r m�g napjainkban is vad�sznak ny�lra �s r�k�ra orosz ag�rral, a fajta eredeti funkci�ja a farkasvad�szat. Az 1800-as �vekben azonban m�r elkezdett cs�kkenni a farkas�llom�ny, a ny�l- �s r�kasz�rme ir�nti kereslet viszont egyre n�tt, �gy term�szetesen ezekre a vadakra is haszn�lt�k a barzojt. R�ad�sul nemcsak arisztokrat�k tartottak agarat, hanem j�val szeg�nyebb emberek is, akiknek egyszer�en a mindennapi meg�lhet�shez volt sz�ks�ge a ny�lh�sra.

Peter Semcsenkov hossz� �veket t�lt�tt a fajta eredet�nek kutat�s�val, �s eg�szen a XV. sz�zadik tudta visszavezetni a barzoj(szer�) kuty�k sz�rmaz�s�t. Sajnos nem sz�m�tott politikailag korrekt teny�szt�nek, �gy kutat�sait le�ll�tott�k. Ennek ellen�re t�bb kort�rsa is egyet �rtett azzal, a barzojt els�sorban farkasvad�szatra haszn�lt�k. S�t, egy 1867-es cikk szerint az orosz ag�r m�g a medv�vel is k�pes volt felvenni a harcot!

Egy 1890-es cikk arr�l sz�mol be, hogy sok orosz erd�t szinte el�rasztott�k a vaddiszn�k �s medv�k, de e gyors �s er�s kuty�k sokat seg�tenek visszaszor�t�sukban. Newcastle hercegn�je maga is kedvelte az orosz agarakat, s�t rendszeresen publik�lt a fajt�r�l, de nem csup�n orosz szerz�k m�veit ism�telte. Az Our Dogs 1899. janu�r 14-i sz�m�ban jelent meg egy igen �rdekes cikke az egy �vvel kor�bban Oroszorsz�gban tett l�togat�s�r�l, melyet azzal a k�v�ns�ggal z�r, hogy rem�li, hamarosan visszat�rhet a fajta sz�l�haz�j�ba, �s igazi farkasvad�szatok tan�ja lehet m�g.

Napjaink orosz agara nem sokban k�l�nb�zik �seit�l; ezt korabeli felv�telek is tan�s�tj�k. K�lleme �s nemes jelleme egyar�nt szinte v�ltozatlan maradt. B�r egykoron els�sorban vad�szati k�pess�geit tartott�k fontosabbnak, sz�ps�g�re �s temperamentum�ra is figyelmet ford�tottak. B�r a barzoj �letk�r�lm�nyei rengeteget v�ltoztak, napjainkra is igazi arisztokrata maradt.