Nagy er� kis csomagol�sban

A sk�t terrier

A XIX. sz�zad Sk�ci�j�ban a sk�t terrier elnevez�s m�g kor�ntsem egy fajt�ra vonatkozott, hanem k�l�nb�z� terriert�pusok eg�sz sereg�re, melyek r�k�ra �s borzra vad�sztak, vagy a patk�nyokat irtott�k a gazdas�gokban. Csak a kutyaki�ll�t�sok elterjed�s�vel, 1859-t�l pr�b�lt�k a k�l�nb�z� t�pusokat k�l�nv�lasztani. A mai sk�t terrier �se 1881-ben a kem�nysz�r� sk�t terrier (Hard-haired Scotch Terrier) elnevez�st kapta, mely k�t �vvel k�s�bb v�ltozott egyszer�en sk�t terrierre. Ennek ellen�re sok�ig az Aberdeen terrier megjel�l�s volt haszn�latos, mivel ez a v�ros akkoriban a sk�t terrier-teny�szt�s centruma volt, innen �rkeztek a fajta legismertebb �s legsikeresebb ki�ll�t�i. 1868-ban, a Yorkshire-i Craven Show-n m�r �n�ll� oszt�lyban indulhattak a sk�t terrierek. 1879-ben a Kennel Club Show-n is k�l�n oszt�lyt vezettek be a fajta r�sz�re, ez�ltal hivatalosan is elismerve a sk�t terriert. Erre a ki�ll�t�sra egy�bk�nt 15 scottie-t neveztek. 1882-ben megalakult az els� angol Sk�t terrier Klub, melynek eln�ke J. B. Morrison volt, az els� sk�t terrier standard megalkot�ja. Ez a fajtale�r�s, kisebb m�dos�t�sokkal, ma is �rv�nyes.

Az Egyes�lt �llamokban az els� bejegyzett sk�t terrier az 1884 szeptember 15-�n sz�letett Dake nev� kutya volt. A fajta amerikai meghonos�t�j�nak John Taylor-t tartj�k. N�metorsz�gban a sz�zadfordul� t�j�n kezd�d�tt a teny�szt�s, angol import egyedekkel. 1903-ban, Lipcs�ben �ll�tottak ki el�sz�r sk�t terriert n�met ki�ll�t�son. A szomsz�dos Ausztri�ban 1910-ben regisztr�lt�k az els� sk�t terriert, Valerie Auersperg gr�fn� tulajdon�ban.

Igen �ber, �l�nk, szil�rd idegrendszer�, megb�zhat� �s h�s�ges kutya, de nem tartozik a k�nnyen kezelhet� �s tan�that� fajt�k k�z�. Gazd�j�t t�z�n-vizen kereszt�l k�veti, de olykor tart�zkod�nak, z�rk�zottnak mutatkozik, �s kifejezetten �lvezi f�ggetlens�g�t. Ennek ellen�re �rz�keny j�sz�g, m�g ha sokszor heves �s szenved�lyes is. B�r az emberekkel szeretetrem�lt� �s gyeng�d, kuty�kkal szemben agressz�v lehet. Nemhi�ba „Diehard” az angol beceneve, mely sz�val a meg�talkodottan makacs �s v�gletekig harcol� egy�neket illetik. Mindezek ellen�re a sk�t terrier j� t�rsa lehet annak, aki meg�rti �s elfogadja nem mindennapi, �sszetett jellem�t. Nagyon j� jelz�kutya, nem k�nyes k�rnyezet�re �s nagyon �lvezi, a ha a szabadban csatangolhat gazd�j�val. naponta legal�bb egyszeri alapos mozgat�st ig�nyel, kuty�kkal j�tszva vagy �ppen labd�t kergetve.

A sk�t terrier kicsi, kompakt, r�vidl�b�, szil�rd fel�p�t�s�, er�s csontozat� kutya, test�hez k�pest hossz� fejjel. Sz�re kem�ny, dr�tos, ellen�ll az id�j�r�s viszontags�gainak. Z�m�k teste r�vid, er�s l�bakon nyugszik. Ezek a tulajdons�gok, a fel�ll� f�llel �s farokkal p�rosulva, szembet�n� jellegzetess�gei a fajt�nak. B�tor, magabiztos, m�lt�s�gteljes megjelen�s� kutya. Nagy, er�s, kis csomagol�sban. A fel�p�t�st �s az ar�nyokat illet�en a t�lz�sok n�lk�li szimmetria �s egyens�ly a c�l. Egyforma fontoss�got kell tulajdon�tani a m�retnek, a s�lynak, a h�t illetve a fej hossz�nak. Marmagass�ga kb. 10 inch (25,4 cm), h�t�nak hossza pedig megk�zel�t�leg 11 inch (kb. 28 cm). Az ide�lis s�ly kanokn�l 19-22 font (8,6-10 kg), szuk�kn�l 18-21 font (8,2-9,5 kg).

Sz�rzete kem�ny, dr�tos fed�sz�rb�l �s puha, s�r� aljsz�rb�l �ll. Ezt a sz�rzetet rendszeresen trimmelni kell, a kedvenck�nt tartott sk�tokat g�ppel is ny�rhatjuk ugyan, de ez a sz�rzet elpuhul�s�hoz vezet. Ki�ll�t�son kuty�nkat megfelel� sz�rben kell felvezetni, hiszen annak szerkezete �s s�r�s�ge d�nt� szempont lehet a b�r�latn�l. A szak�ll illetve a l�bak �s a test als� hossz� sz�rzete valamivel puh�bb lehet ugyan, mint a testen, de nem pelyhes, vattaszer�.

Sz�ne nemcsak tiszta fekete lehet, hanem b�zasz�n� is, vagy b�rmely sz�n brindle (cs�kos) v�ltozata. Feh�r sz�r azonban csak a mellkason vagy az �llon megengedett, ott is csak igen csek�ly fel�leten.

A XX. sz�zad v�g�re az egykori r�kavad�sz terrier sok orsz�gban kifejezetten divatkuty�v� v�lt. Sz�mtalan h�res k�z�leti szem�lyis�gnek, sz�n�sznek vagy sportol�nak volt vagy van sk�t terriere, most csak n�h�nyat eml�tve k�z�l�k: Humphrey Bogart, G�bor Zsa Zsa, Eisenhower, Jackie Kennedy, Ronald Reagen, Shirley Temple, Liza Minelli. A legh�resebb sk�t terrier minden bizonnyal Fala volt, Franklin D. Roosevelt amerikai eln�k kuty�ja. Fala 1940. �prilis 7-�n sz�letett, s Margaret Stuckley, az eln�k unokan�v�re aj�nd�kozta FDR-nek. De nem Fala volt az els� scottie a feh�r H�zban: Franklin Rooseveltnek t�bbek k�z�tt m�r volt egy Duffey �s egy Mr. Duffey nev� sk�t terriere, de Fal�t szerette a legjobban, szinte mindenhova mag�val vitte. Fal�nak m�g most, �vtizedekkel hal�la ut�n is saj�t honlapja van.

Eln�k�k kedvence

A Black & White sk�t whiskey rekl�mja vil�gszerte ismertt� tette a b�jos kutyap�ros fekete tagj�t, a sk�t terriert. Hab�r n�lunk nem tartozik a legn�pszer�bb fajt�k k�z�, Amerik�ban p�ld�ul a First Dog is sk�t terrier: az amerikai eln�k�t fontos t�rgyal�sokra is elk�s�ri Barney, a kis fekete terrier.

A sk�t terrier szerelmesei szerint ez a fajta a leg�sibb felf�ldi terrier, �s a t�bbi hasonl� fajta a sk�t-angol hat�rvid�kr�l csup�n a „Scottie” lesz�rmazottja. Val�ban, a korabeli kr�nik�kban p�ld�ul Skye terrierk�nt megnevezett kuty�k nem a ma is ismert hossz� t�rzs�, hossz� sz�r� fajt�ra eml�keztettek, hanem ink�bb a mai sk�t terrierre. Az �si sz�rmaz�selm�letet t�maszthatja al� h�rom XVI. sz�zadi k�nyv is (Jacques du Fouilloux: La venerie, 1561; dr. Stevens: The Maison Rustique, 1572; Turberville: The Noble Art of Venerie, 1575), melyek szerz�i egybehangz�an �rnak le egy olyan r�k�ra �s borzra haszn�latos terriert, mely megfelelhet a mai sk�t terrier �s�nek. A XVII. sz�zadban VI. Jakab, Sk�cia kir�lya is megeml�ti a sk�t terriereket. Amikor I. Jakab n�ven Anglia kir�lya lett, azt �rta egyik level�ben Laird of Caldwellnek, hogy egy tucat terriert k�ld�tt Franciaorsz�gba aj�nd�kk�nt.

Az Our Dogs angol kinol�giai foly��rat egyik alap�t�ja, Rawdon B. Lee szerint a sk�t terrier a legr�gibb �shonos kutyafajta Nagy-Britanni�ban. Gener�ci�k �ta n�pszer� fajta volt a Felf�ld�n, ahol Skye terrierk�nt ismert�k, pedig kimondottan k�l�nb�z�tt att�l a hossz� sz�r�, vad�szatra m�r nem kimondottan alkalmas testfel�p�t�s� kuty�t�l, mint amilyen napjaink Skye terriere.

Mindezek azonban csak tal�lgat�sok; ami viszont biztos, hogy kutyaki�ll�t�son el�sz�r 1860-ban ind�tottak �n�ll� oszt�lyt a sk�t terriereknek. Ezek az ebek azonban val�j�ban Skye, Dandie Dinmont �s Yorkshire terrierek voltak. Sok sk�t meglehet�sen felh�borodottan figyelte ezeknek a kuty�knak a gy�zelm�t a ki�ll�t�sokon. Az el�gedetlens�g 1877-ben a Live Stock Journalban hossz� vit�ban �lt�tt form�t, sz�mos cikk �s olvas�i lev�l taglalta, hogy milyen is az igazi sk�t terrier. A vita olyan hevess� v�lt, hogy a f�szerkeszt� felsz�l�totta a feleket, hogy csak akkor engedi folytatni, ha mindegyik f�l pontosan le�rja, szerinte milyennek kell lennia az igazi sk�t terriernek. Gordon Murray kapit�ny eleget is tett a kih�v�snak, �s a Stock Keeper c. lapnak �rt level�ben r�szletesen kifejtette elk�pzel�s�t az ide�lis sk�t terrierr�l. Ez lecsillap�totta a ked�lyeket, �s 1880-ban J. B. Morrison m�r a hivatalos fajtale�r�st fogalmazta, melyet mindegyik f�l elfogadott. A standard l�nyegi pontjait a k�s�bbi v�ltoztat�sok is meg�rizt�k. 1882-ben megalakult a k�z�s angol-sk�t fajtaklub, melynek eln�ke J. B. Morrison volt, de ahogyan a sk�t terrier ir�nti �rdekl�d�s n�tt, mindk�t orsz�g �n�ll� klubot szervezett, melyek azonban harmonikusan tudtak egy�ttm�k�dni.

A fajt�ra vonatkoz�an sok�ig az Aberdeen terrier megjel�l�s is haszn�latos volt, mivel ez a v�ros akkoriban a sk�t terrier-teny�szt�s centruma volt, innen �rkeztek a fajta legismertebb �s legsikeresebb ki�ll�t�i. 1868-ban, a Yorkshire-i Craven Show-n m�r �n�ll� oszt�lyban indulhattak a sk�t terrierek; �s ekkor m�r ez a megnevez�s nem t�bb terrierfajt�ra vonatkoz� �ltal�nos megjel�l�s volt. 1879-ben a Kennel Club Show-n is k�l�n oszt�lyt vezettek be a fajta r�sz�re, ez�ltal hivatalosan is elismerve a sk�t terriert.

Az Egyes�lt �llamokkal John Naylor ismertette meg a faj�t. 1883-ban egy teny�szp�rt import�lt, Tam Glent �s Bonnie Belle-t. Az AKC t�rzsk�nyv�ben az els� regisztr�lt sk�t terrier egy Dake nev� cs�kos kan volt, melyet 1884. szeptember 15-�n sz�letett, apja Naylor Glenlyon nev� kuty�ja volt. N�metorsz�gban a sz�zadfordul� t�j�n kezd�d�tt a teny�szt�s, angol import egyedekkel. 1903-ban, Lipcs�ben �ll�tottak ki el�sz�r sk�t terriert n�met ki�ll�t�son. A szomsz�dos Ausztri�ban 1910-ben regisztr�lt�k az els� sk�t terriert, Valerie Auersperg gr�fn� tulajdon�ban. Finnorsz�gba 1928-ban �rkezett az els� egyed, Anna Eklund „Highland” kennel�be. A Scotch Lassie nev� szuk�t a h�lgy egy �llatkeresked�sben vette. Egy �vvel k�s�bb m�r egy igazi teny�szszuk�t import�lt Angli�b�l: Heather Jean volt a finn �llom�ny „�sanyja”. Anna Eklund egy�bk�nt nem csak a sk�t terrier teny�szt�sben volt �tt�r�, hanem � volt az els� n�i b�r� Finnorsz�gban.

A XX. sz�zad v�g�re az egykori r�kavad�sz terrier sok orsz�gban a legn�pszer�bb fajt�k k�z� tartozott. Sz�mtalan h�res k�z�leti szem�lyis�gnek, sz�n�sznek vagy sportol�nak volt sk�t terriere, p�ld�ul G�bor Zsa Zs�nak, Ronald Reagennek �s Liza Minellinek is. A legh�resebb sk�t terrier minden bizonnyal Fala volt, Franklin D. Roosevelt amerikai eln�k kuty�ja. Fala 1940. �prilis 7-�n sz�letett, Margaret Stuckley, az eln�k unokan�v�re aj�nd�kozta Rooseveltnek. Hab�r nem Fala volt az els� Scottie a feh�r H�zban – Franklin Rooseveltnek t�bbek k�z�tt m�r volt egy Duffey �s egy Mr. Duffey nev� sk�t terriere – de �t szerette a legjobban, szinte mindenhova mag�val vitte. Fal�nak m�g most, �vtizedekkel hal�la ut�n is saj�t honlapja van. (http://www.fala-fdr.com) �rdekess�g, hogy a jelenlegi amerikai eln�knek, George W. Bushnak is van egy sk�t terriere, akit Barney-nak h�vnak. Az eln�k szinte mindenhova mag�val viszi a kis fekete kedvenc�t. (http://bushybarney.tripod.com/index.htm)