Nagy szemek, megkap� tekintet, hossz� f�lek �s csod�latos sz�rzet: az amerikai cocker sp�niel vil�gszerte kedvelt, csal�di kedvenck�nt �s leny�g�z� ki�ll�t�si szt�rk�nt egyar�nt. A cocker sp�nielek – nev�ket minden bizonnyal az erdei szalonka nev� mad�rr�l kapt�k (angolul woodcock) – a XIX. sz�zad v�g�n kezdtek elterjedni Amerik�ban. F.F. Pitcher New England-i teny�szt� 1882-ben import�lt az Egyes�lt �llamokba egy Cloe II. nev� szuk�t. T�le sz�letett a h�res Obo II., akit az Amerik�ban nyilv�ntartott �sszes cocker sp�niel �s�nek tartanak. (Obo I. vagyis Obo, az angliai cockerek �se; 1879 j�nius�ban sz�letett.) 1920-ra m�r alig akadt olyan cocker Amerik�ban, melynek �sei k�z�tt ne szerepelt volna Obo II., azonban ezek a kuty�k m�r jelent�sen k�l�nb�ztek a brit teny�szt�k �ltal l�trehozott cocker-t�pust�l: �j fajta volt sz�let�ben. 1930-ban az Amerikai Kennel Club m�g mindk�t v�ltozatot egys�gesen cocker sp�nielk�nt regisztr�lta, azonban a k�l�nbs�gek m�r igen szembet�n�ek voltak, k�l�n�sen a fejform�ban mutatkozott jelent�s elt�r�s. Az angol t�pust kedvel�k 1936-ban k�l�n klubot alak�tottak, �s deklar�lt�k, hogy a k�t v�ltozatot nem keresztezik egym�ssal. 1946 szeptember�ben az AKC v�g�l k�l�n fajtak�nt ismerte el az angol �s az amerikai cocker sp�nielt.

Angli�ba 1960-ban „t�rt vissza” a fajta, egy Hollandi�b�l import�lt szuka szem�ly�ben. Az Egyes�lt �llamokb�l �rkez� tov�bbi egyedek r�v�n a „jenki” �llom�nya gyorsan n�vekedett, s a fajta n�pszer�s�ge megk�zel�tette az angol cocker�t. 1968-ra a regisztr�lt p�ld�nyok sz�ma el�rte azt a k�sz�b�t, hogy a fajta k�l�n Challenge Certifikate-t kaphatott a ki�ll�t�sokon �s ez�ltal �n�ll� fajtabesorol�st nyert. Az Egyes�lt �llamokban az amerikai cocker sp�niel rendszeresen a t�z legn�pszer�bb fajta k�z�tt szerepel.
B�r az amerikai cocker sp�niel kialak�t�sa t�bb �vtizedet vett ig�nybe, a legfontosabb korszak m�gis az 1940-es �vek v�ge �s az ’50-es �vek eleje volt, az „aranykor”, ekkor t�rt�ntek a legnagyobb v�ltoz�sok, pontosabban ekkor v�ltak val�ra a kor�bbi �vtizedek elk�pzel�sei. Viszonylag �jkelet� fajt�r�l l�v�n sz�, az AKC m�g 1973-ban is m�dos�totta a fajtastandardet.

Az angol �s amerikai cocker sp�niel k�z�tti k�l�nbs�get tal�n legjobban a kuty�k fejform�ja �s sz�rzete t�kr�zi. Az amerikai cocker kopony�ja g�mb�ly�, a szembolt�v hat�rozott, a stop kifejezett. Az arcorri r�sz sz�les �s m�ly; az arcorri r�sz �s a koponya ar�nya egy a kett�h�z. A laikusokat legink�bb a fajta egyik jellegzetess�ge, a szerint�k „norm�lis” sp�niel�hez k�pest t�ls�gosan „nyomott” orr zavarja. Pedig az amerikai teny�szt�k �ppen ezeket a „csecsem�szer�” von�sokat k�v�nt�k hangs�lyozni: a boltozatos homlokot, a r�vid orrh�tat �s hatalmas szemeket. �rdekess�g, hogy a fajta egyik hazai teny�szt�je is el�sz�r kifejezetten rond�nak tal�lta az amerikai cockereket, ma m�r azonban nem tudna meglenni n�lk�l�k. A fajta m�sik specialit�sa, a csod�latosan d�s �s hossz� sz�rzet azonban mindenkit elb�v�l. Nincs ann�l eleg�nsabb, mikor egy profin felk�sz�tett amerikai cocker megindul a ki�ll�t�si ringben �s szinte �szik a leveg�ben. A k�nnyed, eleg�ns mozg�s el�felt�tele az el�ls� �s h�tuls� testr�sz egyens�lya. Az amerikai cocker alkata lehet�v� teszi, hogy a lapocka �s az el�ls� v�gtagok akad�ly n�lk�l kiny�lhassanak �s felhaszn�lhass�k az er�s �s izmos h�tuls� v�gtagok ny�jtotta hajt�er�t. Ami a sz�rzetet illeti, a fejen r�vid �s finom, a testen k�zepesen hossz�, annyi aljsz�rrel, amennyi a v�delemhez sz�ks�ges. A f�ln�l, a mellkasn�l, a hasn�l �s a v�gtagokn�l a sz�rzet rojtozott, de csak annyira, hogy a test vonalait ne takarja el �s a mozg�st ne v�ltoztassa meg. A sz�rzet szerkezete selymes, sima vagy enyh�n hull�mos, �s lehet�leg olyan min�s�g�, hogy k�nnyen kezelhet� legyen. Tal�n furcs�nak t�nik, de a t�lzottan d�s sz�rzet sem k�v�natos, hiszen akad�lyozza a mozg�st �s neh�z rendben tartani. Mint minden hossz�sz�r� fajt�n�l, az amerikai cocker sp�nieln�l is rendszeres sz�rzet�pol�sra van sz�ks�g, ezzel mindenk�ppen sz�moljunk, miel�tt megvessz�k. A rendszeres kef�l�s �s f�s�l�s, �s a gyakori f�rdet�s mellett az amerikai cocker sz�re 3–6 havonta ny�r�st �s trimmel�st is ig�nyel. Erre most nem t�r�nk ki b�vebben, a t�m�ban a szakirodalom vagy a kutya teny�szt�je ny�jthat r�szletes felvil�gos�t�st. A sz�rzet mellett a szem �s a szemk�rny�k is rendszeres �pol�st ig�nyel. Nem ki�ll�t�si kutya eset�n �rdemes a has �s a v�gtagok sz�rzet�t megritk�tani. Ezzel nem v�sz el a fajta karaktere, de l�nyegesen k�nnyebb a kutya tiszt�ntart�sa.
Az amerikai cocker sp�niel – eredetileg vad�szkutya l�v�n – igen �l�nk, vid�m, b�tor �s tettrek�sz kutya. Megnyer�, kedves viselked�s�vel �s �l�nk, �rtelmes, megkap� tekintet�vel az egyik legelb�v�l�bb kutyafajta. Mindig k�sz gazd�ja kedv�re tenni, a gyerekek elv�laszthatatlan bar�tja. Kiv�l� k�pess�geit napjainkban is meg�rizte, �gy vad�szkutyak�nt vagy csal�di kedvenck�nt is egyar�nt kiv�l� t�rs. Az amerikai cocker mindenkit szeret �s sz�ks�ge van az emberre, hogy boldog legyen. K�nnyen k�pezhet�, m�s �llatokkal is j�l kij�n, azonban nagy hangs�lyt kell fektetni a megfelel� korai szocializ�ci�ra, hogy bar�ts�gos t�rsas�gi kuty�nk legyen. Az amerikai cocker lak�sban is tarthat�, b�r ott is igen akt�v, nem �rt, ha kell�k�ppen foglalkozunk is vele. Olykor hajlamos a sz�ks�gtelen csahol�sra; de t�ny, hogy kiv�l� jelz�kutya. Ha vad�szkutyak�nt nem is tudjuk foglalkoztatni, az agility testileg �s szellemileg egyar�nt kiv�l�an lek�ti ezt az igen �letvid�m �s �ll�k�pes kuty�t.
Az amerikai cocker sp�niel v�rhat� �lettartama 12–15 �v. (Amerikai statisztik�k szerint; n�lunk tal�n valamivel r�videbb.) A szuk�k marmagass�ga �ltal�ban 34–36 centim�ter, a kanok 37–39 cm magasak. Az amerikai standard valamivel nagyobb m�reteket enged�lyez, mint az eur�pai FCI fajtale�r�s.