A legkisebb japn
A shiba inu a maga 37–40 centimteres marmagassgval az shonos japn fajtk legkisebbike. Nagaro tartomny tjszlsban neve annyit tesz, „kicsiny kutya”. Rgszeti leletek szerint ltezett egy n. si japn fajta, a nippon inu, melybl ksbb az sszes japn fajta kialakult. Szinte egyazon fajta klnbz mretvltozatairl van sz, termszetesen kisebb-nagyobb klnbsgekkel.
Az FCI pillanatnyilag ngy si japn fajtt fogad el hivatalosan, ezek kzl az akita a legnagyobb, a shiba a legkisebb, s kztk helyezkedik el a kishu s a shikoku. A nippon inu eldei az els bevndorlk, az ainuk ltal a szigetre hozott tzegspiccek lehettek, ezt rgszeti leletek is altmasztani ltszanak. Hogy a shiba pontosan mirl kapta nevt, nem tudni, de az biztos, hogy elszr a hszas vekben kezdtk el hasznlni a shiba megnevezst. A harmincas vekben bemutatott pldnyok Yamanashi vagy San In tartomnyokbl szrmaztak. Ezek a kutyk mg nem voltak olyan harmonikus megjelensû llatok, mint a mai shibk. A shiba inu termszetes lettere a tenger melletti hegyvidk, az itt elfordul helyi, hegyi vltozatokbl alakult ki a fajta.
A msodik vilghbor utn hrom vrvonal maradt meg a szan in shiba, a mino shiba s a sinsu shiba. Utbbi volt egybknt a legnpszerûbb vltozat. A hbor egybknt risi krokat okozott a shiba-llomnyban is, 1949-ben alig hsz pldnyt tudtak sszegyûjteni. A fajtatiszta tenysztst az is neheztette, hogy a sportvadszat elterjedsekor szetterekkel s pointerekkel is kereszteztk a shibkat. 1928-ban hatroztk el a shiba clirnyos, fajtatiszta tenysztst, 1934-ben hatroztk meg a standarot, s 1936 decemberben nyilvntottk nemzeti kinccs a fajtt; sajnos aztn kzbeszlt a hbor. Azta viszont vilgszerte npszerû fajta a shiba inu, mr Magyarorszgon is tenysztik, shazjban pedig vrosokban s vidken egyarnt kedvelt kutya. Mg napjainkban is hasznljk aprvadra, korbban mg vaddisznra is vadsztak vele, a shiba falka hajtotta fel az llatot, majd addig krztek ugatva az llat krl, mg a vadsz oda nem rt.
Az Egyeslt llamokba az els, de legalbbis elsknt dokumentlt shiba 1954-ben rkezett. Egy katonacsald vette Japnban. Igazi tenyszegyedeket a hetvenes vekben kezdtek importlni, 1979-ben szletett az els alom, egy Julia Cadwell tulajdonban lv import prtl. Az AKC trzsknyvbe viszonylag ksn, 1992-ben vettk fel a fajtt.
A shiba inu elfogadott sznvltozatai a kvetkezk: rtsrga vagy vrs; rtsrga vagy vrs s szezm; fekete-cser; fekete-szezm. Minden szn urajiro, vagyis a szn kivilgosodik a kutya fangjn a hasn. A kanok 40, a szukk 37 cm magasak, ettl plusz-mnusz msfl centi eltrs megengedett. Mrete szempontjbl idelis csaldi s vrosi kutynak tûnik a shiba, azonban egyltaln nem knnyen kezelhet fajta, hanem igencsak nll s ers vadszsztnnel rendelkezik. Ers, izmos, mozgkony, lnk, j jelzkutya. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
