|
Vgveszlyben!
Mita a mai rtelemben vett sporttenyszts elterjedt a vilgban, honi fajtink kedveli soha nem voltak knny helyzetben. Nhny ve mg a pumirt s mudirt kellett aggdjunk. Mra, hla a lelkes s hozzrt sszefogsnak, ket illeten bizakodva tekinthetnk a jvbe.
Vajh’ elmondhatnnk ugyanezt a drtszr magyar vizslrl! Sajnos nem tehetjk. Brmily’ fj, ki kell mondanunk: a fajta vgveszlyben van!
Hogyan jutottunk idig?
Nos, mr drtosaink szletse is meglehetsen kedveztlen krlmnyek kztt trtnt, hiszen a II. vilghbor vres vei adtk a htteret. S aztn a mg ppen csak els lpseinl tart tenysztst lehetett ellrl kezdeni. 1966-ban az FCI elfogadta a fajtt. Kvetkezhetett szk kt vtized mikor gy tnt: j ton haladunk.
Nzzk a szmokat! A szletsnl ngy kennel (Csabai, Selle, Haraska, Povzia) a dnt szerep. Szmuk a 80-as vekre 75-re emelkedik. Napjainkban a szm 20 alatt van (az alkalmi, egy almos szaportk nem szmtandk ide)!
1969-71 kztt 440 utdrl van tudomsunk. 1989 s 1993 kztt vi tlagban 158 a bejelentett utdok szma. ‘94-ben 133, ‘95-ben 93 a trzsknyvezett klyk. A regisztrltak jelents hnyada fellblyegzett trzsknyvet kap. A killtsokon, versenyeken felvezetett egyedek szma is aggasztan alacsony, nem ritka teljes hinyuk. Slyosbtja a helyzetet, hogy ezen pldnyok dnt rszt egy szk kr tbbszrsen bemutatott ebei adjk. Mondhatjuk-e a mintegy msfl tucatnyi kutyrl, hogy hven reprezentljk a fajtt? Avagy tudjuk-e egyltaln, hny drtos l s dolgozik haznkban? Nylt titok, hogy az llomny jelents rsze regisztrcin kvl ltezik. Persze k sincsenek sokan.
s a meglv populci?
Aki figyelemmel ksri a fajta helyzett, killtsokon, vadszatokon gyjti tapasztalatait, az albbi szomor megllaptsra juthat: kllemileg nagyfok heterogenits tapasztalhat. Jellemz hibk: knny csontozat, gyengn izmolt, laza felpts, nem elg mly mellkas, hts vgtagoknl tl nylt szgels, a magyar vizsla fajtajelleget nem megfelelen kpvisel fej, vilgos szemszn, tl rvid, finom vagy ppen griffonos szrzet. Vagyis a hibk hrom lnyeges pontban sszegezhetek: gyenge csontozat, nem megfelel fejtpus s szrzet.
s az idegrendszer? Vadszkutyrl lvn sz, ez a krds csaknem nagyobb fontossggal br, mint a kllem hibi. Szomor tapasztalat, hogy e tren is slyos gondok vannak. Jelents a tl rzkeny, ideges, flnk, olykor tlfttt egyedek elfordulsa. Joggal vethet fel, ha ennyire problms a fajta, rdemes bajldni vele? Ne tvesszen meg senkit a felsorolt sok negatvum! Ezek kiemelse csak a veszlyeztetett fajta helyzetnek igaz megismertetse okn sorjzik fentebb. Most nem a mltats, a valban meglv rtkek oly’ sokszor lert ismtlse trgyunk. Az egy pillanatra sem lehet vits, hogy megrzend, megbecslst rdeml nemzeti rtknkrl van sz, melynek hibit az rte aggd szintesggel kell feltrni.
Mire vezethet vissza a gyakori idegrendszeri problma? Aligha lehet vits, hogy a kevs egyedszm, genetikai rtelemben zrt populcibl add belterjes tenyszts (a ‘60-as vekben volt olyan kennel, amely hat tovbbi tenyszet alapt llomnyt adta!) - nlklzve a megfelel szelekcit - teremtette meg az alkalmat a hiba nagyfok elterjedshez.
A kllemi hibkrt rszben szintn a megfelel szelekci -, a tenyszts irnyts hinya okolhat, s a szr minsgnek a bevitt r szetter s pudelpointer sem tett jt. Taln korainak mondhat az FCI elismers egy olyan fajta esetben, melynek llomnya mg megfelelen nem konszolidldott. Remlhetjk-e a fajta helyzetnek javulst akkor, ha vizsls krkben az llomny homogenizlst jabb drtos nmet vizsla bevitellel kvnjk egyesek elsegteni, figyelmen kvl hagyva ugyanakkor a rvidszreknl idnknt felbukkan ersebb, drtos jelleget mutat (visszats, mutci?) egyedeket? Homogenizlst valsznleg. m - a fajta kitenysztje is vott ettl -, mi nem srga nmet vizslt akarunk, s ez az t legalbb fejtpusban s Wesenben egszen biztosan ide vezet.
Merre tovbb?
Nyilvnval, ers fajtagazda szervezetre van szksg, mely rendelkezik a megfelel szakmai- s anyagi httrrel. Ez a jelen helyzetben a 64/1998/XII.31./FVM sz. rendelet alapjn ll, megjult, nll fajtagazda szakosztly keretben ltszik megvalsthatnak. (Termszetesen ennek semmi akadlya, amint a rendelet rtelmben cgbrsg ltal bejegyzett nll egyeslett vlik a szakosztly. a szerk.)
Magyar vizsla kialakulsa
A vadszebek kialakulsa az sember fejldsvel egyttjr jelensg volt. A vadszati eszkzk fejlesztsvel, j s j vadszati mdok, ezzel prhuzamosan j vadszkutya fajtk alakultak ki, elssorban a szelekcis tevkenysg hatsra.
A lfegyver vadszatban trtn alkalmazsa dnten hatott olyan ebek kitenysztsre, amelyek messzirl kpesek jelezni a vad jelenltt. Teszi ezt „vadmeglls”-sal, a vadat nem ûzik, hanem bevrjk a vadszt, aki felrebbenti vagy kiugrasztja a rejtz szrnyas vagy szrms llatokat. Ezeket a vadszebeket illetjk a vizsla gyûjtnvvel.
A vizslk a kzpkor vgn alakultak ki. A nyugat-eurpai vizslk tbbsge spanyol eredetû. A magyar vizsla ettl eltren rszben a trk srga vadszebre, rszben a mr nem ltez srga pannon kop skre vezethet vissza. Kt szrvltozatban tenysztik. A rgebbi a rvidszr a kzelmltban tenysztett s elfogadsra kerl fajta a drtszrû magyar vizsla.
A rvidszrû magyar vizsla cltudatos tenysztsvel Zay fnemesi csald a Felvidken Trencsn megyei birtokn kezdett foglalkozni az 1700-as vek elejn.
A XIX. szzad vgn az si srga vizsla llomny nhny pldnyra szûklt, ksznheten elssorban a divat ltal felkapott fajtk irnti keresletnek.
Ekkor kerlt – szinte trvnyszerûen – a tenysztsbe az idegen vr, amit az angol pointer s a nmet rvidszrû vizsla kpviselt. 1917-ben kezdtk meg az ideiglenes trzsknyvezst, 1928-ban ksztettk el a fajtalerst s 1935-ben ismerte el a Nemzetkzi Szvetsg (FCI) nll fajtaknt.
A drtszrû magyar vizsla tenysztsnek gondolata az 1920-as vekre tehet. A fajta kialaktshoz a drtszrû nmet vizslt s a spontn szletett hosszabb szrû (rvidszrû alombl) magyar vizsla egyedeket hasznltk. Hosszas, viszontagsgos tenyszti munka eredmnyeknt a fajta 1965–66-ban stabilizldott, az FCI nll fajtaknt, nemzetkzileg is elismerte. Azta nem tl nagy populcija a gyakorlati vadszatokon eredmnyesen hasznlhat. Npszerû a klhoni vadszok kztt is.
Vadszat magyar vizslval
A II. vilghbor eltti idszakban a vadszati szakaszok tbbsge az egyni vadszatra alapozdott. Ennek megfelelen alaktottk, tenysztettk a magyar vizsla llomnyt is. A vilghbort kveten gykeres trsadalmi rendszervlts eredmnyeknt a vadszat is tszervezsre kerlt. Az aprvad vadszatra szinte kizrlag trsas vadszati mdokkal vadszhat, mg napjaikban is.
E vltozst a vadszkutysok nem kvettk. A vadszati alkalmassg elbrlsa tovbbra is az egyni vadszatra pl vadszati kikpzsre alapozdott. Ennek kvetkezmnye, hogy gyakran hallhatjuk azon megfogalmazst, hogy a trsas vadszat rontja a vadszkutyk munkjt, nem val oda a vizsla. Ez termszetesen nem gy van. Az j kvetelmnyekhez kell alaktani a vadszkutyk munkjt, rtelemszerûen felksztsket is, mint ahogy tettk ezt hossz idn keresztl. Korai seink is!
Vizsls vadszat a gyakorlatban
Vegyk sorra milyen vadszati mdok s vadfajok vadszatnl alkalmazhat a magyar vizsla, ez a ragyog mindenes vizsla.
Egyni vadszatok:
regi nyl egyni vadszata trtnhet lesbl, cserkelve s ugrasztva (vadszgrnnyel). Cserkelsnl van jelentsge a j vizslnak. J szlben keres vizsla „llssal” felhvja a vadsz figyelmt a vad jelenltre. A kell tvolsgbl jelz vizsla eltereli a vadszrl a vad figyelmt. gy mdja van a vadsznak a lvsre felkszlni: ezzel vadszata eredmnyesebb lehet.
Nem ritka, hogy a megltt regi nyl gy be tudja magt „rgni” a sûrûbe, hogy az elejt soha nem talln meg j vizsla nlkl.
Balkni gerle, rvs galamb vadszata napkzben cserkelve a vzpartok mentn lv napraforg tblk szlein, vagy a tarlk mentn, fasorokban lehet sikeres.
A les vadszatra reggel s ks dlutn van lehetsg, amikor megindul a „hzs”. Megfelel takarsban – a hvs irnyban – komoly tertkre szmthat a vadsz. Itt a vizsla feladata a ltt szrnyasok sszeszedse. Nlkle a ltt vad tizede sem kerl tertkre.
Erdei szalonka vadszata csak „hzson” engedlyezett, ami a hajnali derengskor s az esti alkonyatkor, igen rvid ideig tart.
A leshelynkn a vizsla mozdulatlan lsre vagy fekvsre van krhoztatva. A lvilg hatrn leadott lvskor, a lees szalonka megtallsa nem ritkn – vizsla nlkl – szinte remnytelen. A j magyar vizsla „egytt l” a vadsszal s megfesztett figyelemmel kmleli az erdszli fk feletti gboltot. Sokszor elbb veszi szre a kzeled madarakat mint gazdja, amire viselkedsvel felhvja a vadsz figyelmt. A ltt vad keressre csak parancsra indulhat. Ilyenkor nagy szolglatot tesz a vad felszedsvel s elhozsval.
Vzi vad vadszata: Egyni formban. Rceflkre s ldra vadsznak lesbl, les gdrbl, hzson, taposssal s csnakbl.
A ltt, illetve sebzett vzi vad zme vzbe vagy a vz szlt vez ndas, ssos parti rszre esik. Ezek megtallsa vizsla nlkl remnytelen. Hvson s lesen a vizslnak mozdulatlanul a vadsz mellett, helyben kell maradnia. A lvst kveten csak parancsra mehet a vad felkutatsra s elhozsra. Ellenkez esetben elronthatja a vadszat htralev rszt. A sebzett vadat – vzen vagy szrazon – a htrahagyott nyomon kvetnie kell. Amennyiben megfogni nem tudja, kitartan ldzze mindaddig, amg az lvsre nem kerl, illetve ms parancsot nem kap.
„Taposst”, vagy keresvadszatot tocsogs, vizenys rszeken, patakok mentn clszerû vgezni. Itt a keresssel tûnik ki a vizslnk. Kvnatos a puska alatti kajtats, a vzen tallt vad felrebbentse anlkl, hogy stabilan lln a rct, szrcst, vagy egyb vzi vadat. A lvs utn parancsra megkeresse s apportrozza a ltt vadat, ha sebzett kvetni a nyomt. A csnakos vadszatnl gy kell helyet biztostani a kutynak, hogy ne veszlyeztesse az esetleges mozgsval a vadszt s a lvs biztonsgt. Ugyanakkor a csnakbl parancsra trtn kiugrsban a vizsla ne legyen gtolva, ugyanis a ltt vadat gy mdon kell begyûjtenie. A vzben irnythatnak kell lennie. Sebzett vzi vad esetn feladata a „spron” (vzen hagyott szagnyomon) val kvets, majd utolrve a vad megfogsa s elhozsa.
Hideg idben a munka vgeztvel a gazda ktelessge a vizsla szrazra trlse s vdett helyre ttele.
Krtkony vadfajok vadszata
A mindenes vizsla feladatai kr tartozik minden olyan munka, amivel a vadszat sorn tallkozhat. Elssorban a hivatsos vadszok kezben lv vizslktl elvrhat a krtkony vad apasztshoz szksges kemny, j vizslamunka. Termszetesen erre kln oktatni szksges az ebet s lland gyakorlsra van szksge.
Trsas vadszatok
Elssorban a fcn keres- s hajtvadszati mdokat kell kiemelni.
A keresvadszat (4–5 vadsszal) kzelti meg legjobban a klasszikus vizslzst. A kis ltszm vadsz eltt dolgozik egy, vagy nhny kutya, j szllel. A vizslk egymst nem zavarhatjk s mindenkor „puska alatt” keressenek. A vadat ll vizsla lttn a mellette dolgoz kutya „szekundl” neki. A ltt, illetve sebzett vadat fel kell kutatni, s tertkre kell hozni.
Ma a vadszatok jelents rsze hajtvadszat, ahol a vizsltl a kapats s a lvs utni munka vrhat el, a hajtsban. A lllsban dolgoz vizsla a gazda mellett fekszik vagy l. Onnan csak parancsra kelhet fel! Az es fcn irnt ltszlagos kzmbssget kell tanstania. Parancsra a vadszat kzben, illetve vgeztvel a llls krnykrl a ltt fcn keresse s sszeszedse a feladata.
A vizsla munkja jelentsen nveli a vadszat gazdasgossgt. Azonban egy fegyelmezetlen kutya a vadszat sikert gy erklcsileg, mint gazdasgilag tnkreteheti.
Nyl vadszat
Legjellemzbb vadszati mdok az „U”-hajts, krvadszat s a rhajts, ritkbban a keresvadszat.
A vizslval szemben tmasztott kvetelmny szinte azonos a fcnvadszatnl emltettekkel. Hangslyozottan kell kezelni a fegyelmet, klns tekintettel a „nyltisztasgra”. Csak teljesen ksz, rett vizslt vigynk nylvadszatra! Csak parancsra mehet a sebzett vad utn is!
Nagyvad vadszat
A magyar vizsla mindenes vadszkutya lvn itt is segt trsa a vadsznak.
– Les vadszaton kvetelmny a fegyelmezett, kitart helyben marads. Lehet a vizsla a vadsz mellett a magaslesen, vagy a les alatt. Feladata az esetleges rlvsi hely megkeresse, avagy sebzs esetn az utn keress.
– Cserkelskor a vizsltl megkvetelhet, hogy kvesse mindenben gazdjt.
Ilyenkor nem ll mdjban a vadsznak a parancsok osztogatsa, teht a vizsla a mozdulatokbl kvetkezteti ki, mit is kell csinlnia. E vadszati mdnl az eredmnyessg rdekben csak j szllel lehet haladni, gy a vizsla jval elbb rzi s jelzi a vadat, mint ahogy azt a vadsz megltja.
A cserkelsnl csak kiegyenslyozott, j kapcsolattart s fegyelmezett vizslval vadszhatunk.
– Utn keress: Brmilyen nagyvad faj esetn alkalmazhatjuk a vizslt sebzett vad utn keressre. Kvetelmny, hogy a vizsla a hideg csapn tudja kvetni a nyomot. A vizsla feladata – ha nem vezetken, hanem hajszra kldve dolgozik – hogy jelezze a vad megtallst s annak llapott. Ha mg l, csaholva „lltani” kell. A vad kimlsa esetn csaholssal jeleznie kell, vagy gazdjhoz visszamenve, t a vadhoz kell vezetnie.
– Barkcsols fogattal, sznnal vagy gpkocsival trtnhet. A vizslnak csak az esetleges sebzskor van feladata.
– Ragadoz madr s vizsla kzs vadszata. Feladata, hogy a solymsz eltt keresse le a terlete, a vadat llja kitartan. Adott jelre a kutya keltse fel a rejtz vadat. Ez utn mr a solymsz s madara dolga a vad elejtse. A vad felkeltst kveten a kutynak a gazdt lb mellett kell kvetnie.
– A magyar vizsla ajnlsa a vadszoknak. A lertakbl kitûnik, hogy a mindenes vizsla jelszt nem alaptalanul adtk e fajtnak.
A munkban nyjtott teljestmnye mell prosul a hihetetlen sok j tulajdonsgot rejt, kellemes termszet. Igen jl kezelhet, tanulkony, tanulni akar, embercentrikus, dolgozni akar, kellemes „csaldtag” s mg sorolhatnm a dicsr jelzket.
Rossz, vagy elmarasztal tulajdonsg a fajta egyedeinek dnt tbbsgre nem jellemz. Ami mgis kedveztlen, az nem a kutyn mlik, hanem az emberen, a „divatdikttor szaportkon”. A kllemi divat irnyzatok a hasznlhatsg romlst idzik el.
Munkra hasznlt kutyknl fontos a feno- s genotpus egyenslya. Ezzel megrizhetjk eredetisgben a magyar vizsla rtkeit.
A magyar vizsla
Megszokhattuk mr, hogy a fajtaismertetk egekbe magasztaljk az ppen trgyalt fajtt. Nincs ebben semmi kivetnival. Vglis mindenkinek a sajt csemetje a legkedvesebb. A kutya pedig amgyis a teremts csodja.
Nincs ez msknt a magyar vizslval sem. Mrmint a rvid- s drtszrûvel. k igazbl nem is kutyk. k VIZSLK. A szpsg, nemessg, intelligencia s a tlcsordul szeretet analgija is lehetne e sz. De lssuk, hogyan is szletett!
Honfoglal eleink, mint harcos, nomd np, szenvedlyes vadszok voltak. Ûztk, kergettk a vadat a nylt rnn keleti tpus agaraikkal, a csalitos, fedett terepen kopik volt a fszerep. Nem volt ez a vadszszenvedly ncl. Nem is a hsszerzs volt elsdleges clja. A vadszat felkszls a harcra. Meg kell tervezni, fel kell vonulni, a vadat trbe kell ejteni, mint majdan az ellensget. S gyesedik a vadsz is, aki bizony nem nlklzheti az adott terephez, vadhoz legalkalmatosabb ebet sem. gy esett, hogy e hûsges trsaik szintgy honfoglalk lettek.
Volt kzttk egy nem tl nagy, srga, olykor egszen vilgos homoksznû, nha barna, nha foltos jszg. Ez kivltkppen j orrval tûnt ki. Addig keresglt, kutatta nagy lelkesedssel a vadat – elssorban aprvadat – (vizslatott, kajtrkodott), mg fellelte azt, s jelezvn a vadsznak, az idben felkszlhetett egy j nyllvsre. Az elejtett vadat aztn fel is vette s tadta a vadsznak. J orrnl fogva alkalmatos volt a sebzett vad utnkeressre is. Kvetkeztetseinket trtnelmi s nprajzi analgik tmasztjk al. Nos, ez a rgen kihalt srga magyar kop se mai vizslnknak.
Megjegyzend, hogy a tbbi kontinentlis vizsla egy kzs spanyol sre vezetheti vissza szrmazst, s trnyersk a kzpkor vgre tehet, mikor a srtes puska hasznlata ltalnoss vlt. Ltjuk, a magyar vizsla ettl teljesen eltr fejldsi vonal eredmnye. Legkorbbi brzolst a XII. szzadi Codex Albensisben csodlhatjuk meg. A pontos, fajtajelleg meghatrozsra alkalmas rajz egy nyulat ll vizslt rkt meg. Teht kutynk mr akkor mai vadszati szerepkrben rdemelte ki az ember megbecslst. Az mr csak termszetes, hogy kdex irodalmunk egyik legbecsesebb emlkben: Kpes Krniknkban (1358-tl) ismt felbukkan vizslnk se. Mivel a minitor, Hertul fia Mikls tkletes hûsggel rktette meg kornak viselett, fegyvereit, bizonyosra vehetjk, hogy az brzolt ebek is e kor kutyi voltak. Nem ltalban kutyk, fajtajelleget mutat kutyk vannak brzolva. Tbb helyen vlhet, kt miniatrn bizonyos, hogy a kajtrkod kop vizsla s lthat. Mintegy szz vvel ksbb Janus Pannonius gy r: „A vizslkat vagy kajtrkod kopkat ...”. k a fri levelezsben, iratokban emlegetett nyulsz vizslk.
A trk megjelensvel felbukkan azok srga vadszebe, mely a magyarra igen fajzik, m ez inkbb frjsz „vizsla”.
E kt fajta keresztezdsbl alakul ki vglis az alaptpus. A j kutyt termszetesen nagy becsben tartottk, ajndkknt is nagy rtket kpviselt. 1731-bl val adat szerint a Zay-Kollonich – fle tenyszetben foglalkoztak komolyan tenysztsvel; igaz, ekkor mg gesztenyebarna sznûek is voltak kzttk. A XIX. szzad els felre mr megllapodottnak tekinthet a fajta. Gr. Zay Imre emlkezse: „...egy Anglibl behozott kannal indult meg a tenyszts.”. A pointer ekkor mg nem ltezett, gy csak Angliba bevitt spanyol vizslrl lehet sz. Ez els emltse nyugat-eurpai vizsla bevonsnak a tenysztsbe. Termszetesen a Zay kennelen kvl is ltezett a srga magyar vizsla fehr jegyekkel. 1896-ban Gr. Somssich Pongrcrl kszlt festmnyen egy zsemlyesrga vizsla is lthat.
A XIX. szzad vge fel megritkul az llomny, s az 1884-ben megindul trzsknyvezsben hiba keressk a fajtt. Egy-egy versenyen, aprhirdetsben fel-feltûnik, mg vgre 1916-ban Thurczy Tibor a Nimrdban felhvst tesz kzz a magyar vizsla megmentse rdekben. 1917-ben 14 db-ot sikerl felkutatni. Trzsknyvezse 1920-ban kezddik meg. Els standardja 1928. 05. 30-n kszlt el, ezt ’34-ben mdostjk, majd 1936. 06. hban adja ki az Orszgos Vizsla Club (OVC), amint azt a Magyar Vizsla Szakosztly tenysztsi irnytja, Puntigam Jen kzlsbl (A Vadszkutya 1943. 04. 15.) tudjuk. Az FCI 1935-ben jegyzi be a hivatalosan elismert fajtk kz.
A II. vilghbor 85–90%-os vesztesget okozott az llomnyban. jra tenysztse 1947-ben a gdlli llami tenysztelepen indult meg. Az orrjsg javtsnak rdekben felhasznltk a pointert is. jabb kori sporttenysztsnek trtnetn vgighzdik az gynevezett killtsi- s munkakutya tpus problmja. A fajtt tenyszt, hasznl ember feladata kell legyen e kros jelensg megszntetse.
Msik vizsla fajtnk, a „drtos”, mr szzadunk tudatos tenyszti munkjnak gymlcse. Szrvny adatok utalnak mr a XIX. szzadban is drtos srga vizslkra, mint a rvidszrû almokban szletett termszetes mutcikra. Ilyen egyedet emltenek 1923-ban a Toponron megrendezett vizslaverseny anyagban.
A fajta tenysztse krl az els felvetstl kezdve lnk vita bontakozott ki a Nimrd s A vadszkutya hasbjain. Kzben folyt a hbor.
Vasas Jzsef, hejcsabai tenyszt, a fajta egyik meglmodja s szlatyja az 1943. 05. 20-i Nimrdban gy r: „Ezeltt 10 vvel vetettem fel a krdst Flix Endrnek.”, majd „Ezeltt 4 vvel elhatroztam, hogy megksrlem a srga drtszrû kitenysztst.” – teht, 1939-ben! Flix szerint ez: 1941. Ami bizonyos: Vasas rsban, ’42. 03. 27.-n jelenti be indtvnyt az OVC-nek. S a munka mr folyik. Gresznarik Lszl a Nimrd 1942. 03. 10-i szmban rja, is gondolt a magyar srga drtszrû vizsla kitenysztsre, 1941-ben a killtson „Lttam, hogy Vasas Jzsef r megtestestette elgondolsomat, amikor egy magyar srga vizsla s egy nmet drtszrû vizsla keresztezsbl bemutatta az els magyar srga drtszrû vizslt.”. Ez volt Csabai Lidi, kit mg ez vben Gresznarik megvsrolt. Tle szrmazik Dia di Selle. rdekes, hogy Lidi ’41-es bemutatsrl ms forrs nem tud. Dia 1941. 06. 6-n kerlt bemutatsra, tulajdonosa Losonczy Gyula.
Az OVC a kezdetektl tudomsul vette a fajta kitenysztsre irnyul munkt, m az egyes kpviseli rszrl megnyilvnul magatarts nem mindig volt „egyrtelmû”. m a fajta alighogy megszletett, a hbor mris megtizedelte a cseklyke populcit. Ennek maradkaibl kezdi jra a tenysztst Vasas az 1947-ben Hejcsabn fellltott llami tenysztelepen. A Csabai s a Selle kennel mell bekapcsoldik a munkba Br. Bornemissza-Haraska s Kolomn Slimk-Povzia tenyszete.
Az FCI 1966-ban ismeri el nll fajtaknt. Veszlyeztetett, mg nem teljesen megllapodott fajtnk. A fej s a szrminsg tekintetben mg sok munka vr a tenysztkre. Nmileg ersebb csontozat, ellenllbb fizikum, mint rvidszrû trsa.
Szval, milyen is a magyar vizsla?
Nyugodtan llthatjuk, a vizslk kztt a legintelligensebb, gazdjhoz leginkbb ktd, legsokoldalbb. Szpsgvel, ragaszkodsval, szinte brkit kpes levenni a lbrl. Nyugodt vrmrsklete, emberszeretete rvn btran ajnlhat laksban tartsra is, fknt a rvidszrû. A drtos inkbb vadszok kezn van, kedvencknt nem terjedt el. m legyen brmilyen rvidszrû is, VADSZEB, akinek legfbb rmforrsa mgiscsak a vadszat. Aki ltta vgtbl szoborr dermedni, vagy sebzett kacsa utn vzbe vetdni, esetleg embermagas gazosban fel-felugorva dolgozni – mert kzben a gazdira is figyelni kell! –, ezt az lmnyt aligha felejti el.
Kifejezetten jindulat, kiss rzkeny lelkletû, a durvasgot nem viseli el. Igaz ez a nmileg kemnyebb drtszrûre is, aki azrt egsz habitusban magyar vizsla kell legyen.
Vizslink lnyegt legtmrebben a vadsz-szjhagyomny fogalmazza meg: „A nmet vizsla magnak vadszik (az angol is!), a magyar vizsla a gazdjnak.”.
Nem lehet persze mindenki vadsz, aki szereti a vizslt.
Van viszont szmos kutys sport, amit nagy lvezettel lehet vele ûzni. A lnyeg a testi s lelki mozgatson, a szeretetteljes foglalkozson, bizalmon van.
Kutyval lni letforma. Vizslval klnsen. Nla berebb megfigyelnk, lelkesebb csaldtagunk, aligha akadhat. Emptija vgtelen. Mikor vrakozsteli tekintett rnk fggeszti a bizalom s szeretet mindent betlt melegsgvel, mit szmt az, hogy a perzsn kicsit koptatta a krmeit? Hogy kilakik a kedvenc fotelnkbl? De ht mi lhetnk mshov is. onnan lt jl minket. Lehet persze nevelni. Okossguk rvn, hozzrtssel, nem is nehz. A buktat e tren ppen intelligencijukban keresend. Biztostsunk neki elfoglaltsgot. Tekintsk partnernknek, megbzhat trsnak, nyugodtan beszljk meg vele problminkat. Nem fog kiadni, benne soha nem fogunk csalatkozni. Abban azrt ne remnykedjnk, legyen brmilyen nagyszj is, hogy a betrt feltartztatja, hacsak nem egy kis jtkrt, simogatsrt! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
