NYUGAT – SZIB�RIAI LAJKA

A lajka neve a t�rt�nelembe 1957-ben ker�lt be, amikor az oroszok fell�tt�k az els� mesters�ges m�holdat, a Szputnyikot. Ennek egyetlen utasa volt egy Lajka n�vre hallgat� szuka. A Lajka n�v a nagy esem�ny miatt hirtelen k�zismert lett, de nem sokan tudt�k, hogy ez tulajdonk�ppen fajtan�v, amely az Oroszorsz�g spicct�pus� vad�szkuty�it foglalja mag�ba.

L�hr 1929-ben ezt �rta a lajk�r�l: „A sz� szoros �rtelemben vett fajt�r�l e kuty�k eset�ben kor�ntsem besz�lhet�nk, nemzed�keken �t csakis munkateljes�tm�ny alapj�n teny�sztett�k valamennyit. A munkav�gz�s c�lj�b�l val� teny�szt�s mindazon�ltal egys�gesnek mondhat� t�pust eredm�nyezett.” Le�rta m�g, hogy b�rmilyen j�l v�gzik is a munk�jukat gyakran nem kapnak �lelmet, ez�rt �nell�t�sra k�nyszer�lnek, tart�sm�djuk pedig rideg �s goromba, ami a zord l�tk�r�lm�nyek hat�s�nak k�sz�nthet�. Idom�t�suk legf�ljebb a p�r�zra szoktat�sig terjedt. Ennek k�sz�nhet�en a mai napig tart�sm�dra ig�nytelen, nem v�logat�s �lelemmel kapcsolatban, eg�szs�ges fajta.

T�bb n�p lajk�ib�l alak�tott�k ki a mai nyugat-szib�riai lajk�t pl.: vogul, hanti, manysi. Emiatt a fajtastandardot igen t�g hat�rok k�z�tt hat�rozt�k meg az oroszok, amelyet az FCI 1980-ban fogadott el.

A lajk�k kimondott teny�szt�se kb. 1920-1950-ben kezd�d�tt, jelenleg is f�leg teny�szt� �llom�sokon teny�sztik �ket. F� szempont a haszn�lhat�s�g �s a teljes�t�k�pess�g.

Legk�zelebbi rokonai a kelet-szib�riai lajka, orosz-eur�pai lajka /melynek v�gleges kialakul�s�ban tev�kenyen r�szt vett/, kar�lai-finn lajka, szib�riai husky, gr�nlandi kutya.

Az egykori Szovjetuni� ter�let�n �s Nyugat-Eur�p�ban a lajk�k k�z�l a nyugat-szib�riai lajka a legelterjedtebb lajkafajta.

A lajka sz� az orosz „lajaty” ig�b�l sz�rmazik, jelent�se ugatni, ugat�s, ami nem v�letlen.

A lajk�k vad�szkuty�k, amelyek n�m�n rohannak a csap�n, �s hangos ugat�ssal h�vj�k oda a gazd�jukat, ha f�lvert�k, �ll�tj�k a vadat. Emiatt a vad�szm�d miatt nevezik �ket, „�ll�ra csahol�” vagy riaszt� ebnek. A lajka hangj�t k�l�nben nagyon ritk�n hallani ok n�lk�l.

Vad�sznak vel�k kis pr�mest�l a nagyvadig illetve keresnek f�ld�n, f�ld alatt, f�k tetej�n, ami egyed�l�ll�v� teszi �ket a vad�szkuty�k k�z�tt. P�ld�ul: m�kusra, cobolyra, nyestre, r�k�ra, rozsom�kra, madarakra, j�vorszarvasra, vaddiszn�ra, szib�riai tigrisre, medv�re. A felsorol�sb�l is l�tszik, hogy szinte mindenre ami �l �s mozog. Meg kell azonban mondani, hogy nem mindegyikre haszn�lhat�k egyform�n, minden kuty�nak vannak „kedvencei” amire kit�n�en dolgozik �s vannak olyanok, amelyekre kev�sb� haszn�lhat�. Ezt nagyban befoly�solja, hogy ahol bevezetik a vad�szta fort�lyaiba, ott milyen vadfajok tal�lhat�k, illetve vannak olyan v�rvonalak, amelyek egyes �llatokra kimondottan nagyon j�l haszn�lhat�k /pl.: coboly, rozsom�k, tigris, medve/. Ezeknek a kuty�knak �s ut�daiknak az �rt�ke j�val nagyobb mint t�rsaik�. Vizsg�t minden �llatfajt�ra k�l�n kell tenni, amint azt�n felvezetnek a sz�rmaz�si lapj�ra a kuty�nak.

�n�ll�an dolgoznak �s ak�r 20-30 km-t is elt�volodnak a gazd�t�l. Munk�juk sor�n a legnehezebb terepviszonyokat is lek�zdik.

Haszn�lt�k �ket m�g a hadseregn�l mint aknakeres� �s ment�kutya, T�tr�ban a lavinasebes�ltek ment�s�n�l �s mint �rkutya.

Nagyon mozg�kony, gyors, kitart�, fordul�kony, j� a helyzetfelismer�- �s t�j�koz�d� k�pess�ge. Ezt m�r az anyjuk mellett megtanulj�k, aki el�sz�r kis csipked�sekkel majd lesb�l val� lerohan�ssal k�sz�ti fel �ket az �letre. �gy mikor el�rik a 8-9 hetes kort m�r �szrevesznek maguk k�r�l minden mozg�st, ki tudnak t�rni a „t�mad�sok” el�l �s ki tudj�k cselezni a t�mad�t. Jellem�k temperamentumos, ragaszkod�, h�s�ges, j�t�kos. Egy fiatal lajka szinte b�rmilyen kuty�t r� tud venni arra, hogy j�tsszon vele. K�s�bb egyre ink�bb a vad�szat �rdekli. Ilyenkor a j�t�k otthonra illetve az olyan ter�letekre korl�toz�dik, ahol �gy �t�li meg, hogy nincs es�ly arra, hogy b�rmilyen vad�sznival� felbukkanjon. Idegenekkel szemben tart�zkod�. Munkakedv�k a h�m�rs�klet cs�kken�s�vel ar�nyosan n�. Az els� h� lees�sekor szinte megbolondul, annyira �r�l neki.

Mozg�sig�ny�k nagy, amit fut�ssal, ker�kp�roz�ssal, kir�ndul�ssal lehet a legjobban levezetni. K�pz�s�k �nfej�s�g�k miatt nem egyszer�, sok t�relem �s hat�rozotts�g kell hozz�. Az igazs�gtalans�got viszont rosszul viseli, megtorolja. Ha mindezt siker�l szem el�tt tartani egy nagyon kellemes t�rsat tudhatunk magunk mellett. �rz�-v�d� munk�ra nem alkalmas.

Fel�p�t�s�ket a haszn�latuk alak�totta ki. K�z�pmagas termet�ek: kanok 54-60 cm, szuk�k 52-58 cm. Er�teljes megjelen�s�ek. Fej�k �k alak�, f�l�k h�romsz�glet� fel�ll�, farkuk h�tukra vagy oldalukra kunkorodik, ami k�nnyen felismerhet�v� teszi �ket. T�rzs�k r�vid, fordul�kony, hasuk enyh�n felh�zott. Sz�r�k alul puha aljsz�rzet, fel�l kem�ny, k�zepes hossz�s�g� fed�sz�r tal�lhat�, ami �ntisztul�. Sz�n�k feh�rt�l a sz�rk�n, ordason �t a v�r�sig, b�rmilyen lehet, tarka �s foltos is. Mozg�suk k�nny�, �get�s v�ltakozik a v�gt�val.