G�nd�rsz�r� kincsvad�sz

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt a szarvasgomba keres�k n�gyl�b� seg�t�i szinte kiz�r�lag lagott�k voltak. Id�k�zben az �kosziszt�ma �s a k�rnyezeti t�nyez�k megv�ltoz�s�val a szarvasgomba �l�helye a s�ks�gokr�l, m�lyf�ldekr�l �ttev�d�tt a dombvid�kre. 1920-t�l a lagotto ott volt Romagna lank�in, Senio, lamone, Santerno v�lgy�ben, �s Casalfiumanese-ben is, ahol fennmaradt dokumentumok szerint Pippo, a f�rfifodr�sz �s Bagaretta, a kintorn�s kezdte el a g�nd�rsz�r�, id�k�zben szarvasgomba keres�k�nt is igen tapasztaltt� v�lt mocs�rkuty�t teny�szteni, ismertt� tenni �s elterjeszteni. A lagotto a korabeli barbet-t�l sz�rmazhatott, de a XIX–XX. sz�zadban sok m�s fajt�val keresztezt�k, haszn�ltak p�ld�ul pointert, uszk�rt, szettert �s spin�n�t is. A hetvenes �vek v�g�n hat�rozta el egy csapat tettrek�sz kutyakedvel� Romagnaban, hogy megkezdi a lagotto genetikai �s morfol�giai rekonstrukci�j�t, miel�tt m�g teljesen elt�nik ez az �si fajta.

20 �v folyamatos szakmai munka sor�n gy�l�seket �s tal�lkoz�kat szerveztek, ahol a kuty�kat megvizsg�lt�k, megm�rt�k, lef�nyk�pezt�k �s tetov�lt�k, s�t egy megfelel� regisztert is vezettek a fellelt lagott�kr�l. Rekonstru�lt�k a v�rvonalakat, �s megpr�b�ltak min�l t�bb teny�szt�t r�besz�lni, hogy egy kicsit �sszer�bben �s tudom�nyosabban v�lassz�k ki a sz�l�p�rokat. Ezekben az �vekben a fajta d�nt� fejl�d�sen ment kereszt�l, az �llom�ny egyre homog�nabb� v�lt. 1988-ban Imol�ban megalakult a Club Italiano Lagotto, melynek ma m�r t�bb mint 400 tagja van. 1993 febru�rj�ban az olasz kennel klub, az ENCI is hivatalosan elismerte a fajt�t, az FCI pedig 1995 m�rcius�ban vette fel fajt�i sor�ba a lagotto romagn�l�t. Ugyanebben az �vben m�r egy sv�jci fajtaklub is alakult, mely 2000 szeptember 16-�n minden id�k eddigi legnagyobb lagotto ki�ll�t�s�t rendezte, a Lagotto Show 2000-et, hat orsz�g 60 lagott�ja r�szv�tel�vel.

A lagotto romagnolo roppant intelligens, munkaszeret�, vid�m kutya. M�r kiv�l� bels� tulajdons�gai is ide�lis t�rss� teszik, de r�ad�sul sz�rzete miatt sem kell dupla annyit porsz�v�zni, ugyanis egy�ltal�n nem vedlik. S�t, g�nd�r sz�r�t f�s�lni vagy kef�lni kifejezetten tilos, csup�n �vente k�tszer, ny�r elej�n �s v�g�n kell eg�szen r�vidre ny�rni. A f�l bels� r�sz�b�l viszont havonta egyszer gondosan el kell t�vol�tani a sz�rzetet. Ki�ll�t�si kutya eset�n, a ki�ll�t�s el�tt egy h�nappal kell 3 mm-re leny�rni a sz�rt, majd el�z� nap oll�val ut�naigaz�tani �gy, hogy kb. 4 cm hossz� legyen a sz�rzet. A szemnek mindig l�tsz�dnia kell!

A lagotto sz�m�ra minden kuty�s sport�g kapuja nyitva �ll, az �rz�-v�d� f�zis kiv�tel�vel, ugyanis ezekb�l a kuty�kb�l olyannyira hi�nyzik mindennem� agresszivit�s, hogy egy esetleges t�mad�s eset�n gazd�jukat sem tudn�k megv�deni. De sokoldal�s�guk haz�jukban �gy is k�zmond�sos, s�t nem olyan r�gen a sv�d hadsereg is lagotto k�lyk�ket v�s�rolt, hogy drogkeres� kuty�nak k�pezz�k ki �ket. Fontos, hogy a lagotto teljes jog� tagja legyen a csal�dnak, �gy tud igaz�n kibontakozni.

Minden feladatot teljes�t, hogy gazd�ja kedv�re tegyen. Tal�n csak azzal okozhat n�mi kellemetlens�get, hogy minden sz�m�ra szokatlan jelens�get ugat�ssal jelez, �s err�l az �nk�nt v�llalt feladatr�l nem lehet lebesz�lni. A lagotto sz�ne lehet egysz�n� piszkosfeh�r vagy barna (minden �rnyalat elfogadott), illetve feh�r-barna foltos. A kanok s�lya 13–16 kg, magass�guk 43–48 cm; a szuk�k valamivel kisebbek. A fajta legt�bb egyede igen sok�ig, ak�r 16 �vig is el�lhet.

B�r a szarvasgomba D�l-Olaszorsz�gt�l eg�szen Skandin�vi�ig megtal�lhat�, ez m�g nem jelenti azt, hogy a lagotto romagnolo eur�paszerte csal�dok eltart�j�v� v�lhat. Egy megb�zhat� szarvasgomba keres� kutya kik�pz�se �ltal�ban k�t �vig is eltart, ha k�ly�kkort�l napi rendszeress�ggel foglalkoznak a kuty�val. A kik�pz�s n�gy f� szakaszra bonthat�. 4–5 h�napos kor�ra a kuty�nak megb�zhat� beh�v�ssal kell rendelkeznie �s ismernie kell a „keresd” parancsot. Az els� szakaszban a kuty�nak apr� sajtdarabokat kell megtal�lnia. Aj�nlott Greyerzer sajtot haszn�lni, mert az illata egy kicsit hasonl�t a szarvasgomb��ra, r�ad�sul sz�raz, kem�ny sajt, �gy k�nnyen sz�ll�that� �s a f�ld is kev�sb� ragad r�.

El�sz�r �gy dugjuk el a sajtdarabk�t, hogy a kutya is l�ssa, �gy a „keresd” vez�nysz�ra automatikusan oda fog rohanni, ahol a sajt van. Mindenf�le helyen gyakoroljunk: lak�sban, kertben, erd�ben, de kezdetben csak a f�ld felsz�n�n dugjuk el a sajtot.

A kutya hamar megtanulja �s megszereti az �j j�t�kot, mely finom jutalomfalattal v�gz�dik. Miut�n m�r tudja, hogy a „keresd” sajtkock�t jelent sz�m�ra, id�vel m�r �gy is megtal�lja a sajtot, ha nem l�tta, hova rejtett�k el. A m�sodik szakaszban ugyan�gy j�rjunk el, de a sajt mell� egy er�s szag� szarvasgomba darabot is tegy�nk. A kutya el�sz�r a sajtot fogja megenni, �gy ha el�g gyorsak vagyunk, a gombadarabot m�g megmenthetj�k. Teljesen egyedf�gg�, hogy kuty�nk automatikusan meg akarja-e enni a gombadarabot vagy sem.

Ha a kutya m�r biztosan megtal�lja a zs�km�nyt, elkezdhetj�k el�sni a sajtot �s a gombadarabot, term�szetesen el�sz�r �ppen hogy csak befedve f�lddel. Legy�nk mindig nagyon fokozatosak, ha a kutya nem tal�lja meg a gomb�t, l�pj�nk vissza egy f�zist. �s m�g mindig legyen a sajt a gombadarab mellett, jutalomk�ppen! A harmadik szakaszban az eddigi l�p�seket ism�telj�k, de a gomba mell� m�r nem tesz�nk sajtot.

�rdemes egy-egy �gacsk�val, kaviccsal megjel�lni, hova �stuk el a gomb�t. Amikor a kutya megtal�lj a gomb�t, csod�lkozva fordul fel�nk, hol a megszokott sajtdarab; ebben a pillanatban kell k�zb�l jutalmaznunk. �gy megtanulja, ha nem is k�zvetlen�l, de a szarvasgomba illata kedvenc jutalomfalatj�t jelenti. Ezt a f�zist sokat kell gyakorolni, de an�lk�l, hogy t�lterheln�nk a kuty�t. Sikertelens�g eset�n mindig l�pjen vissza egy f�zist! A negyedik szakaszban l�b mellett vezess�k kuty�nkat egy szarvasgomba lel�helyre. Ha j�l reag�l, kaparja a f�ldet, �sni akar, sikeres volt a kik�pz�s.

Azonban arra is volt m�r p�lda, hogy az els�re nem reag�l� kuty�n�l k�s�bb a legv�ratlanabb pillanatban „leesett a dolog”, �s kiv�l� szarvasgomba keres� kuty�v� v�lt. Sikeres kik�pz�s eset�n teh�t a kutya annak ellen�re keresni fogja a gomb�t, hogy nincs mellette a sajt, mert megtanulta �sszek�tni a sajtot a szarvasgomba szag�val.

Eredm�nyes keres�sn�l sohase maradjon el a dics�ret �s a jutalomfalat! Ha egy kutya egy teljes szezont v�gigdolgozott, nem fogja elfelejteni a tanultakat a k�vetkez� �vben sem.