A leonbergi

Peter Svatek nagy f�ba v�gta a fejsz�t, mikor A vadon szava (The Call of the Wild) c�m� film rendez�s�re v�llalkozott. Nem volt k�nny� Jack London Buck-j�nak megfelel� f�szerepl�t tal�lni, aki gyermekszeret�, er�s, izmos, hossz�sz�r�, j�l megtermett, sug�rzik r�la a m�lt�s�g �s intelligencia, s�t meg�rzi a vesz�lyt is. Emellett gondolkod�s n�lk�l beleveti mag�t a j�ghideg, tajt�kz� foly�ba, hogy megmentse gazd�j�t, s elh�z �rte 800 fontnyi (mintegy 360 kg) rakom�nyt 100 yardig (kb. 91 m). Olyan kuty�t kellett tal�lni, melyr�l a n�z� elhiszi, hogy gazd�ja 1200 $-�rt sem v�lt meg t�le az aranyl�z idej�n. Graham Ludlow forgat�k�nyv�r� nagy �r�m�re siker�lt felfedezni egy olyan fajt�t, mely minden krit�riumnak megfelelt, a leonbergit. �gy h�rom elb�v�l� eb (Yosko, Gesso �s Guslove) vitte sikerre a filmet.

Az igazi szt�rcsin�l� azonban Heinrich Essig (1808-1889) volt, aki a Stuttgart k�zel�ben fekv� Leonberg v�rosi tan�csosak�nt mai szemmel is v�rbeli marketinges �tletet val�s�tott meg. V�rosi jelk�pk�nt szinte mindenhol a vil�gon csak a c�merek a megszokottak, melyek olykor feled�sbe mer�lhetnek, esetleg meg�j�tj�k, moderniz�lj�k. �m � egy olyan kutyafajt�t teny�sztett ki, mely mindm�ig ismertt� teszi v�ros�t; oroszl�nra eml�keztet� hegyikuty�t. Essig szerencs�re nemcsak kreat�v ember volt, hanem igen nagy �llatbar�t is. J� �rz�kkel v�lasztotta ki a leend� fajta �seit: �jfundlandi, bern�thegyi, pireneusi kuty�kat. Van olyan elm�let, mely szerint a tibeti masztiff is ide sorolhat�, s olyan is, mely egy r�gi w�rttembergi kr�nik�ra hivatkozva azt �ll�tja, hogy Essig egy m�r l�tezett, de feled�sbe mer�l� fajt�t nemes�tett vissza. Ez ut�bbi �ll�spont az�rt �rdekes, mert 1771-ben a fenti kr�nik�ban leonbergi elad�s�r�l tettek eml�t�st. Arr�l azonban nem sz�ltak, hogy mennyiben hasonl�tott ez a v�ros c�mer�llat�ra, az oroszl�nra.

A forr�sok szerint az 1846-ban megsz�letett els� leonberginek h�vott kutya h�feh�r, fekete fejjel, 80 cm-n�l is nagyobb marmagass�g� �ri�s 160 font s�llyal, angyali j� ked�llyel. K�s�bb egy m�ncheni Oktoberfest alkalm�b�l rendezett ki�ll�t�son Essig teny�szet�b�l sz�rmaz� ebek is szerepeltek. Az err�l sz�l� �js�gcikk �gy �rt: A legszebb ezek k�z�l a kuty�k k�z�l s�rg�sbarna volt, fekete �rnyalatokkal, t�nyleg mint valami oroszl�n �s pomp�s termete is oroszl�nszer� volt.

A gy�ny�r� k�llem azonban �nmag�ban nem indokolta, hogy a XIX. sz�zad m�sodik fel�re a nemesi k�r�kben a legismertebb �s legelismertebb kutyafajta lett. A bels� �rt�kei �tv�zt�k az �s�k kedvez� tulajdons�gait; hegyi �s v�zi ment�sre (napjainkban vakvezet�sre is) alkalmass� tett�k, b�r sz�rmaz�si hely�n a parasztok f�k�nt birtokaik remek �rz�jek�nt dics�rt�k.

Higgadts�ga, �ri�si termete ellen�re is eleg�ns megjelen�se, valamint az a t�ny, hogy nem ny�ladzik, kedvelt k�s�r� kuty�v� tett�k. Rich�rd Wagner, Bismarck, Friedrich von Baden nagyherceg, Wels hercege, III. Nap�leon �pp�gy b�szke volt leonbergij�re, mint Garibaldi. 1870-ben az osztr�k �js�gok sz�vesen sz�moltak be fels�ge Erzs�bet Cs�sz�rn� Pr�terben tett kuty�s s�t�ir�l. Az �rn�j�ket m�lt�s�ggal k�s�r� leonbergiek nem mindennapi l�tv�nyt ny�jtottak.

M�r az els� vil�gh�bor� ut�n j�form�n alig maradt az �llom�nyb�l, s csak nagyon gondos odafigyel�ssel tudt�k megmenteni a fajt�t �gy, hogy 1948. j�nius 10-�n megalakult a n�met klub, mely sz�khely��l Leonberg v�ros�t v�lasztotta. Egy �v m�lva az FCI elismerte a fajt�t.

Termet�n�l csak a lelke nagyobb. A leonbergi tart�k egy�ntet� v�lem�nye szerint a fajta sokszor fel�r egy emberrel. Ezt a kijelent�st nem szabad k�zhelynek venni. Ment�sre kiteny�sztett fajta, �let�nek legmeghat�roz�bb momentuma a gazd�nak �s csal�dj�nak �nfeledt szeretete, seg�t�se, v�delme. Alapterm�szete mindig kiegyens�lyozott hiszen vakvezet�sre csak a legmegb�zhat�bb idegrendszer� �llatokat haszn�lj�k csod�latos t�rsa lehet minden olyan embernek, aki szeretettel �s odafigyel�ssel fordul fel�. Id�s korban �pp�gy meg�rzi kedvess�g�t, sz�vesen j�tszik. Kiskutyusn�l az els� hetekben k�l�n�sen fontos, hogy sokat simogassuk, dics�rj�k, nyugtassuk, hogy az emberekkel bizalmas �s f�lelemmentes kapcsolata alakuljon ki. A szocializ�ci�s folyamat m�sik s�lypontja, hogy az alap immuniz�ci�s olt�sok ut�n min�l hamarabb megismerkedhessen m�s - �s m�s fajt�j� kuty�kkal is.

A kik�pz�s alapelemeit (�l, fekszik stb.) hamar elsaj�t�thatjuk vele otthon is. 8 h�napos kora ut�n �rdemes be�ratni iskol�ba, �m mivel k�s�n �r� t�pus, a n�veked�s ideje alatt 2 �ves korig nem szabad t�lterhelni. A l�pcs�z�s, a bicikli mellett futtat�s, ugrat�s, k�sz�s kifejezetten �rtalmas lehet. Remek haszn�t veszi azonban �sz�h�rty�s tappancsainak f�rd�ssel, �sz�ssal egybek�t�tt v�zparti s�t�kon. �r�mmel vesz r�szt az erdei kir�ndul�sokon, nem zavarja a zuhog� es�, im�d a h�ban hemperegni, de kutyamelegben egy k�z�s fagyiz�s sincs ellen�re a belv�rosban.

Egy m�sf�l �ves kor�ra kifejezetten kellemes k�s�r�v� v�lik k�pz�s n�lk�l is; 5-10 m�tern�l t�volabb nem sz�vesen megy a gazd�j�t�l. Igaz�b�l 2-2 �s f�l �ves korukra fejl�dnek ki teljesen, s ekkorra m�r minden k�l�n�sebb utas�t�s n�lk�l is �rzi a gazdit s a saj�t territ�rium�t (kertet, lak�st). L�ncra kik�tni, vagy hossz� ideig a kennelben tartani nem szabad. Ennek ellen�re c�lszer� a kertben kennel kialak�t�sa, vagy a kertr�sz lev�laszt�sa a bej�ratt�l. �gy a gazdi a hivatali szem�lyek :sz�ml�s, post�s, esetleges �gyfelek, stb.: sz�m�ra nem teszi lehet�v� az azonnali bizalmaskod�st. Egy�bk�nt nem k�t�zk�d� term�szet.

Sok�ig fel sem fogja, hogy micsoda f�lelmetes er� birtokosa, s k�s�bb is m�rhetetlen�l nagylelk�. Vitapartner�t ink�bb led�nti �s leszor�tva tartja. Nem marcangol� t�pus. Term�szetesen, ha a gazdi �let�t vesz�lyben �rzi, vagy val�ban a v�gletekig hergelik, f�lelmetes ellenf�l. Hatalmas erej�hez, robusztus termet�hez kifejlett korban meglep� gyorsas�g, robban�konys�g p�rosul. Legink�bb az, akit nem zavar, s�t ig�nyli, hogy intelligens n�gyl�b� t�rsa legyen h�tk�znapjai minden tev�kenys�g�ben. B�rhol kultur�ltan tud viselkedni, ennek csak az a nyitja, hogy min�l t�bb id�t kell vele t�lteni. �gy minden programban a gazdi ig�nyeinek megfelel�en r�sztvev�, vagy illedelmes szeml�l�. Sok orvos azt mondja, hogy egy kutya, mely �r�met okoz, �vekkel meghosszabb�tja gazd�ja �let�t. Igazuk lehet, hiszen rohan� vil�gunkban kev�s olyan megnyugtat� dolog l�tezik, mint le�lni egy leonbergi mell�, �rezni m�ly-meleg illat�t, simogatni tengernyi puha sz�r�t, l�tni kedves mosoly�t, odaad� ragaszkod�s�t, hallgatni jellegzetes, d�rm�g�en torokhang�, m�lyr�l j�v� affekt�l�s�t, mellyel elmes�li, hogy mennyire hi�nyoztunk neki.

Emellett a leonbergit a gyerekt�rsas�g rendk�v�li �r�mmel t�lti. A hatalmas kanok nyugodt t�relemmel t�rik, hogy kis gazd�juk nyelv�kbe kapaszkodva tegye meg az els� t�tova l�p�seket. A szuk�k f�lt� gondoskod�ssal k�s�rik az apr� l�bakat, azonnal meg�rzik, ha elbillen egyens�ly�b�l a gyermek, fog�dz�k�nt tartj�k oda nyakukat, f�l�ket, h�tukat. M�r k�ly�kk�nt is teljesen megk�l�nb�ztetett figyelemmel fordulnak kis pajt�saik fel�, j�t�k k�zben finomabbak, �s mindent r�hagynak, ami�rt egy alom-testv�rnek m�r r�gen lakolnia kellene. Nem v�letlen�l aj�nlj�k k�lf�ld�n l�badoz�, ked�lybeteg, mozg�skorl�tozott �s fogyat�kos gyermekek mell� a leonbergit j�tsz�t�rsul.

�ssze�ll�totta:
Nyitrai M�nika

Wlad�r S�ndor �sz� olimpiai bajnok, �llatorvos:

�sz� koromban 12 �ves gyerekk�nt minden h�ten szerd�n �s szombaton ezen a r�ten sz�mh�bor�ztunk. Ez a tiszt�s 25 �ve semmit sem v�ltozott, mindig megnyugtat, a gyerekkoromat juttatja eszembe. A v�ros sz�v�ben mintegy �rintetlen foltk�nt kiv�l� kuty�s s�t�l�hely. Itt, a M�ty�shegyen tal�lkoztam el�sz�r leonbergi kuty�kkal, s k�s�bb az ismerets�gb�l bar�ti kapcsolat alakult ki. A teny�szetb�l t�bb alom feln�tt� �r�s�t l�thattam, b�r szerencs�re a k�zeli Kir�lyhelmec utcai rendel�nkben j�szer�vel csak az olt�sok alkalm�val tal�lkozunk.

Leend� csal�di h�zamba a tervezett k�t kutya k�z�l egyiknek a leonbergit v�lasztottam. Az�rt is, mert a k�rnyezet�hez remek�l alkalmazkod�, a hazai kl�m�ra is alkalmas. A rendel�mben j�val ritk�bban jelentkeznek csontrendszeri, iz�leti, vagy a v�rkering�s szerv�nek megbeteged�seivel, mint egy�b nagytermet�, hossz�sz�r� kuty�kn�l. �r�kletes betegs�geivel sem tal�lkoztam m�g, s ez az�rt nem egy utols� szempont, mert a nagytest� fajt�k �r�kletes vagy szerzett betegs�gei igencsak megkeser�thetik a gazda �let�t.

T�bbek k�z�tt az�rt az egyik legkedveltebb kutyafajt�m, mert igazol�dni l�ttam az els� benyom�s alapj�n kialakult k�pet. Val�ban kisz�m�that� a viselked�se, rendk�v�l csal�dcentrikus, ugyanakkor a j�s�gos tekintet �s a szel�d l�lek m�g�tt �rz�dik az er�, �s ez megjelen�s�ben is t�kr�z�dik. Az is szempont volt sz�momra, hogy m�s �l�l�nyekkel is kiegyens�lyozott a magatart�sa, �gy a v�r�s cic�mat sem f�ltem t�l�k.

Igaz�b�l nyugodt, higgadt polg�ri csal�dba aj�nlom, ahol a szeretet mellett megfelel� �letteret �s tart�si k�r�lm�nyeket: �lelmez�se el�g k�lts�ges: tudnak biztos�tani.

Nagyon tetszik, hogy az eg�sz �llatb�l sug�rzik, hogy �r�k �rt�keket k�pvisel� tulajdons�gai vannak. Nem lett t�lteny�sztve, nem egy �ppen most divatkutya t�pus. �gy t�nik, hogy sosem vesz�ti el a k�rnyezete megbecs�l�s�t, tisztelet�t.

�gy gondolom, hogy a napi egy-k�t �r�s s�t�imon l�lekben is t�rsra tal�lok egy leonbergiben. Tulajdonk�ppen az is inspir�l, hogy: mivel m�g nem n�vesztettem �sz�h�rty�t: hossz� t�von ha versenyezn�nk, lehet, hogy kikapn�k t�le �sz�sban. ��

A Leonberger rengeteg kit�n� tulajdons�got �r�k�lt �seit�l; a hegyikutya �bers�g�t �s kiegyens�lyozott k�s�r�-v�d� szellem�t, a bern�thegyi �s az �jfundlandi j�mbors�g�t �s emberk�zpont�s�g�t, a kiindul� fajt�k hatalmas termet�t, impoz�ns megjelen�s�t, �s kimagasl� intelligenci�j�t.

Mivel Essig nemcsak �llatbar�t, de kit�n� �zletember is volt, a Leonberger karrierje hamarosan magasra �velt. Keresett� v�ltak ezek a „semmire se j�” nagytest� oroszl�nok. A gazd�k kik a kir�lyok, hercegek voltak, kerest�k �s szerett�k ezt a fajt�t. Tetszett nekik, hogy egy igazi bar�t, egy igazi t�rs lehet vel�k. Nemesek, kir�lyok, c�rok kuty�ja lett.

Kilenc hatalmas, ez�stsz�n� leonbergit tartott Ausztria �s Magyarorsz�g legend�s kir�lyn�je, Erzs�bet kir�lyn� (Sissy), leonbergik n�pes�tett�k be III. Nap�leon, I. Umberto kir�ly udvar�t, Richard Wagner, Bismark is b�szk�lkedhetett leonbergivel �s m�g Oroszorsz�g c�ri udvaraiba �s eljutottak. A fajta egy r�sze a kuty�k egyszer� �let�t �lte, a majors�gokban, a parasztporta v�delmez�jek�nt �s a csal�d bar�tjak�nt �lt. Az emberrel hossz� �vtizedeken �t tart� szoros egy�tt�l�s szil�rd�totta meg a leonbergi kiemelked� tulajdons�gait; magas intelligenci�j�t, emberk�zpont�s�g�t, kiv�l� alkalmazkod�k�pess�g�t, �s k�s�r�-v�d� term�szet�t.

Napjainkban a Leonberger egy kit�n� csal�di kutya, mely modern �let�nk minden k�v�nalm�nak k�pes megfelelni. A leonbergi k�l�nlegess�ge abban rejlik, hogy e nem mindennapi k�ls� m�g�tt csod�latos term�szet lakozik. A leonbergi er�teljes, tiszteletet parancsol�, harmonikus testfel�p�t�s�hez �ntudatos nyugalom, ugyanakkor �l�nk temperamentum t�rsul.

A kutya tiszt�ban van saj�t m�reteivel �s k�pess�geivel, ez az alapja magabiztoss�g�nak, kiegyens�lyozotts�g�nak. Egy leonbergi szinte soha nem ideges, sok esetben egyszer�en nem hagyja mag�t zavartatni. Kiegyens�lyozott nyugalm�b�l neh�z kibillenteni, �m ha a helyzet �gy hozza, a pillanat t�red�ke alatt d�nt �s cselekszik. A leonbergi intelligens kutya, viselked�se, tanul�si folyamatai, d�nt�si folyamatai sokban az ember�re eml�keztetnek, �s elt�rnek az �gynevezett „okos kuty�”-�t�l.

A leonbergi nagyon nagy, er�s, izmos, �m m�gis kifejezetten eleg�ns kutya. A hatalmas test igen ar�nyosan fel�p�tett, vastag csont�, kifejezetten er�teljes alapokon nyugszik, nem kelt neh�zkes benyom�st, �s a k�nnyed mozg�sban sem h�tr�ltatja a kuty�t.

A kutya sz�ne oroszl�nsz�n�: v�r�s, �s a v�r�s k�l�nb�z� �rnyalatai a homoks�rg�t�l az oroszl�nsz�n� s�rg�n �s v�r�sesbarn�n �t a r�tv�r�sig, mindenkor teljes fekete maszkkal. A v�r�ses alapsz�nt t�bb-kevesebb fekete sz�rv�g j�rhatja �t, ugyanakkor a kutya alapsz�n�t a fekete nem hat�rozhatja meg. A leonbergire jellemz� k�telez� fekete maszk ide�lis esetben m�lyfekete �s az eg�sz arcorri r�szt takarva legal�bb a szem f�l� �r. A szem sz�ne barna, a s�t�tbarna k�v�natos. A leonbergi feje nem sz�lesedik ki olyan er�teljesen, mint az �jfundlandi�, a kutya arckifejez�se bar�ts�gos, j�indulat�. A l�g�, h�romsz�g alak� k�z�pnagy f�leket fekete keret szeg�lyezi. A leonbergi farka d�san sz�r�z�tt sepr�farok, mely cs�nk al� �r, a mells� l�bakat z�szl�, a h�ts�kat gatya d�sz�ti.

A leonbergi nagytest� fajta, lassan fejl�dik, a teljes kifejletts�get k�t �ves korban �ri el, de sok esetben m�g ez ut�n is v�ltozhat, �rhet. Egy�bir�nt a leonbergi a nagytest� kuty�k k�z�tt ritka eg�szs�ges fajta, mindenf�le t�lz�st�l mentes, nem ny�lzik, nincsenek probl�m�k sem a szem�vel, sem a f�l�vel, sem a fark�val, nincsenek �r�kletes probl�m�i, �lete sor�n sem fog�kony a betegs�gekre, az id�j�r�s viszontags�gai is j�l t�ri. A t�li hideg meg sem kottyan neki, kisebb es� nem tudja �t�ztatni bund�j�t, egyed�l a ny�ri nagy meleg, ami megviseli szervezet�t. Mindig gondoskodjunk �rny�kr�l �s folyamatos friss v�zr�l kuty�nk sz�m�ra. A leonbergi viszonylag nagy mozg�sig�ny� fajta, �r�mmel s�t�l, kir�ndul, �szik, a fut�st �s az ugr�sokat azonban nem neki tal�lt�k ki.

A kutya �pol�sa nem jelent k�l�n�sebb gondot, bund�j�t egy h�ten legal�bb egyszer alaposan �t kell f�s�lni (a vedl�si id�szakban term�szetesen gyakrabban), mancsait, szemeit, f�leit ellen�rizni. F�rdetni nem kell, a szennyez�d�seket megsz�rad�suk ut�n kef�vel t�vol�tsuk el. Term�szetes vizekben persze nyugodtan f�r�dhet a kutya, amit �r�mmel meg is tesz; az �jfundlandi �r�ks�g, az ujjak k�z�tti �sz�h�rtya a magyar�zat a leonbergi v�zim�dat�ra.

A leonbergi kutya csak a csal�ddal tud egy�tt �lni, kennelbe z�rva vagy egy ter�leten elz�rva �rtelm�t veszti, �ppen azokat a kiemelked� tulajdons�gait nem �rt�kelhetj�k majd, melyek a fajt�t oly k�l�nlegess� teszik. �s a szoros szoci�lis kontaktus n�lk�l tartott leonbergi bizony wesen hi�nyoss�gokat mutat: f�l�s vagy agressz�v, megb�zhatatlan... stb.

Akinek hi�nyzik csal�dj�ba valaki, aki mutat�s, intelligens, megb�zhat�, jellemes, ha kell, �rzi h�z�t �s csal�dj�t, szereti a gyerekeket, szeretetre v�gyik �s szeretet ad. Aki fel tudja v�llalni, hogy mozg�steret �s elfoglalts�got biztos�t a kuty�nak, aki felv�llalja azt, hogy egy �ri�si kutya ell�t�sa �s helyes t�pl�l�sa bizony nem olcs�, vegye fel a kapcsolatot n�h�ny teny�szt�vel, ismerje meg a fajt�t, garant�ljuk, nem fogja megb�nni, ha mag�hoz vesz egy leonbergit. Aki megismeri ezt a csod�latos fajt�t, hamar megszereti �s nem fog benne csal�dni.