Haznkba az els kutyk 1990-ben rkeztek. Mivel az shazban is klnbz tpusok alakultak ki, s a tenysztk a volt Szovjetuni szinte valamennyi terletrl hoztak s hoznak kutykat, ezrt szinte az sszes vltozat fellelhet a jelenlegi heterogn gyorsan nvekv llomnyban.
Taln hrom tpust lehet megklnbztetni.
Az els nagyon magas (kb 85 cm) szikr, feszes felptsû, arnylag vkonyabb csontozattal, hossz k alak fejjel.
A msodik tpusra jellemz a hatalmas termet, ers, durva csontozat, szles, nagy fej, laza felpts.
A laza felptsbl fakadan az ilyen tpus kutyk hajlamosak a szerkezeti hibkra (beesett, lg ht, laza szemhj, kifordult, lecsng ajkak). A tenyszet, ahonnan ezek a kutyk szrmaznak a hazai tulajdonsgokat helyezte eltrbe, a szpsg ott csak msodlagos kvetelmny volt. A harmadik tpusra a kb. 72–78 cm-es magassg, ers, masszv csontozat, szilrd felpts, arnyos, tglalap alak fej, rvid vagy kzphossz szrzet, rugalmas, knnyed mozgs jellemz. Ennl a vltozatnl a dombor agykoponya, illetve a testhez viszonytott kis fej nagysg a leggyakrabban elfordul hiba. Az anyaorszgban s Eurpban elterjedt bri szemllet szerint a harmadik tpus kutyk megtlse a legelnysebb, nemzetkzi sikereik is bizonytjk ezt. Tbb hazai tenysztsû kutya nyert Vilg s Eurpa gyztes cmet ers meznyben anyaorszgbeli kutyk mellett. A fajtval alakuls ta az orosz kutyafajtk klubja a Karakn klub foglalkozik.
Az vente megrendezett szakmai napokon rendszeresen rszt vesznek a fajta irnt rdekld brk, tenysztk, s kutyatartk.
Ezek a szakmai szemlletegyeztet frumok lehetv teszik az egysges bri szemllet kialakulst.
A klub 1997 ta szoros szakmai kapcsolatot tart fenn a szlovk fajtaklubbal, rendszeresen rszt vesznk egyms killtsain s tenyszszemljn. 1999-ben belpett a Kzp-zsiai juhszkutysok vilgszvetsgbe.
Felvette a kapcsolatot a trkmn fajtaklub kpviseljvel, ezzel is lehetsget teremtve egy szorosabb szakmai informci ramlsnak. A mai trkmn tenysztk szerint a megfelel kllem mellett csak a j tulajdonsgokkal br egyedek vonhatk a tenysztsbe.
A terletrz kpessg, kzd szellem-, kitarts, llkpessg a higgadt, nyugodt, kiegyenslyozott idegrendszer, egyformn jellemz a kzp-zsiai-juhsz kutyra. Ezekhez a tulajdonsgokhoz szksg van a szilrd, feszes felptsre, ers, masszv csontozatra, tkletes mozgsra.
A tenyszts sarkalatos problmja az utdellenrzs, lnyegesnek tartom, hogy csak azon egyedek jtszanak meghatroz szerepet a fajta tenysztsben, amelyek (ha egybknt, brmily kivl kllemmel rendelkeznek is) megfelel minsgû utdokat hoznak. A tenyszllatok vals rtkrl csak az utdok alapjn kaphatunk bizonyossgot. Pldaknt a szlovk llomnyt szeretnm megemlteni, mely az elmlt 4–5 vben ugrsszerû fejldsen ment keresztl, vlheten, a tenysztsbe llts felttelei szigor, s kvetkezetes betartsnak ksznheten. Szlovkiban s remnyeink szerint az FVM rendelet kapcsn haznkban is a tenyszts feltteleit a fajtaklub hatrozza meg. Ennek szellemben kszlt el a MEOE Karakn Klub j tenysztsi szablyzat tervezete, mely meghatrozza a tenysztsbe llts idpontjt, feltteleit (ktelez tenyszszemle, klubkillts, stb.) kitr az utdellenrzs s alomellenrzs fontossgra ltrehozza a Tenysztsi Tancsot, mely szakmai felgyelettel ltja el a klubban foly teny szti munkt.
Jelents problma, hogy a magyar gyakorlat csak a kanokat favorizlja, figyelmen kvl hagyva a szukk minsgt. Az llomny tovbbi javulsa csak a j minsgû szukk tenysztsbe lltsval vrhat. (A fentiekben felsorolt munka dicsrend s valban a fajta minsgi javulst vonhatja maga utn. Problmja, hogy a jelzett FVM rendelet – hatsosan – csak nll jogi szemlyisgû, brsgon bejegyzett tenyszt egyeslet keretben vgezhet. A szerk.)
Ma Magyarorszgon a kzp-zsiai juhszkutya nagy, zrt terletek, gyrak, zemek, portk s csaldi hzak biztonsgos rzje. Sportkutynak, munkaversenyekre nagyfok nllsga miatt nem alkalmas.
Ignytelen, de a csak lncon vagy kennelben tartst nehezen tûri. Megfelel tartssal megbzhat, kivl trs vlhat belle. Remljk, hogy a fajta egyre npesebb, tborra tesz szert. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
