A tibeti masztiffr�l

A haz�j�ban do khynak (megk�tve tartott eb) nevezett eb a Himal�ja felf�ldj�n kialakult h�zikutya forma. Arisztotel�sz �s Megaszten�sz Kr.e. 327 le�rj�k az "indiai kuty�kat" - nagyon er�s csontozat�ak, fej�k busa, pof�juk sz�les, f�l�k lel�g. Valamivel pontosabb Marco Polo (1254-1324) le�r�sa, aki 1271-ben utazott K�z�p-�zsi�ba. A tibeti kuty�kr�l sz�l� jelent�s�t gyakran id�zik: a tibetieknek hatalmas nemes kuty�ja van, melynek seg�ts�g�vel p�zsmatulokra vad�sztak. A dogok akkor�k, mint egy szam�r, �s vad jakokra vad�sztak vel�k. A masztiff �s a dog megnevez�s f�lrevezet�. A. Croxton-Smith azt mondja a tibeti masztiff megnevez�s helytelen, helyesebb a tibeti p�sztor �s juh�sz.

David Hancock is csatlakozik ehhez az �ll�sponthoz az �n. tibeti masztiff, hegyikutya, ak�r a pireneusi, vagy berni hegyikutya. Ny�j�rz� eb, ak�r a kuvasz Magyarorsz�gon, vagy az akbas T�r�korsz�gban. A m�lt sz�zadban az volt a szok�s, hogy minden nagy kuty�t masztiffnak titul�ltak, tekintettel sz�rmaz�s�ra.

Tal�n a tibeti kuty�k voltak a legpontatlanabbul elnevezettek azon fajt�k k�z�l, melyeket elismert kennel klub. �gy a tibeti terrier sem terrier, a tibeti sp�niel sem vizslat� eb (pointer).

Mrs. McLaren E., aki diplomatak�nt beutazta Tibetet, 1895-ben �rta: Kolostorokban l�ttam a legk�v�l�bb nagy test� kuty�kat, nemcsak �zsi�ban, hanem n�lunk sincsen p�rja. K�ts�gtelen�l a tibeti masztiff n�ven ismert fajt�hoz tartozott �s remek �rkutya volt. Magam l�ttam, hogy ez a kutya nem hasonl�t a masztiffra ink�bb az �jfoundlandihoz. K�ts�gtelen�l jogos a masztiff megjel�l�s elleni kifog�s, mert hamis n�zeteket kelt az eb m�reteit, kin�zet�t illet�en. Amit ki�ll�t�sokon l�thatunk ma �tlagos m�ret� p�sztorkutya, de semmik�ppen sem masztiff �s dog. A n�v azonban meghonosodott.

Haz�j�ban Nep�l, Tibet �s Kasmir k�z�tt a tibeti masztiffnak h�romf�le v�ltozata van: fekete Bara-Bergali, fekete-v�r�s Bharmouris (black and tan), aranysz�n� Lahauli. Ez ut�bbi sz�n�vel m�g Eur�p�ban nem igaz�n lehet tal�lkozni, csak egy-egy p�ld�ny van bel�l�k. N�lunk a k�zkedvelt sz�n a black and tan. Valamennyit, mint p�sztor �s �rz�kuty�t tartj�k./FONT

Napk�zben a ny�jat �s gazd�jukat k�s�rik �s vigy�zz�k az �llatokat.

�jjel, mikor mindenki alszik, �tveszik v�d� szerep�ket.

Sem n�gy-, sem k�tl�b� betolakod� nem k�zel�thet ter�let�k fel�.

A csal�dban a tibeti masztiffok, csak�gy mint a t�bbi p�sztorkutya ragaszkod�, alkalmazkod�. Mindenkit, akit k�ly�kkorban bar�ts�gukba fogadtak, tov�bbra is "hordatagnak" tekintenek �s mindenhov� k�vetik �beren �rizve minden vesz�lyt�l.

A tibeti masztiffok, mint a t�bbi �si p�sztorkutya, alkalmazkod�, de nagyon-nagyon �n�ll�.

Aki teh�t tibeti masztiffot hoz a h�zhoz, sz�molnia kell a p�sztorkutya-beidegz�d�sekkel. Nem lehet �lban, kennelben, lak�sban tartani. Ezek a kuty�k az ember �n�ll�, �ntudatos �rz�i voltak, ebben �lt�k t�l a sz�zadokat �s ezzel a feladattal tudnak csak l�tezni. Aki megtagadja t�l�k �rz� szerep�ket, annak nem lesz engedelmes kuty�ja. K�s�n �r� fajta, csak 3-4 �ves korukban v�lnak feln�tt�. �gy nevel�s�kh�z nagy t�relemre van sz�ks�g. Nem sport kutya, �s �rz�-v�d� kik�pz�sre sem szabad vinni. Erre jobban senki nem tudja megtan�tani �ket. Ezt a fajt�t semmire sem lehet k�nyszer�teni, minden tett�t maga d�nti el, oktalan parancsolgat�st nem t�ri, �s b�rmivel pr�b�lkozunk, �gysem fogja v�grehajtani.

Mozg�sszabads�g�nak is tudat�ban kell lenn�nk. Ezt a kuty�t nem lehet a v�ros 6. emelet�n tartani, m�g napi 5-6 s�t�ltat�ssal sem. Helyre van sz�ks�ge, ahol v�ndorolhat, �rizhet. Amikor elviszem a kuty�imat kir�ndulni, a berni �s a kuvasz ott j�tszik mellettem, de a tibeti mindig elmegy �nmaga �tj�ra, majd visszaj�n, mert soha-soha nem hagyna magamra, de neki kell a ter�let, amit be tud j�rni.

Mekkora is a do khy? Marco Polo azt �rja, hogy a kuty�k akkor�k mint a szamarak. M�rmost: a tibeti szamarak kis termet�ek, m�sr�szt azzal is magyar�zhat�, hogy a legszebb kanokat kasztr�lt�k, �gy legal�bb 10 cm-rel n�velt�k magass�gukat. Nemi �retts�g el�tt kasztr�lj�k ebeiket a p�sztorok, ez a k�vetkezm�nye, hogy elh�z�dik az epiphysisr�s bez�r�d�sa, ez�rt a nagy cs�ves csontok hosszabbra n�nek, �gy j�n l�tre �n. "magasn�v�s".

Az a v�lem�ny azonban t�ves, ami sz�les k�rben elterjedt, hogy a tibeti masztiffnak �ri�sinak kell lennie, a le�r�sokban is az szerepel, hogy 80-100 kg-sak, �s 80 cm marmagasak. Ez�rt az els� p�ld�nyok Eur�p�ba ker�lve nagy csal�d�st okoztak. Semmivel sem nagyobbak, mint egy sarplaninai, vagy kauk�zusi juh�sz, de kiv�l� szem�ly- �s vagyon �rz�k. Az 1982-es FCI standard, megfelel�en 65-75 cm marmagass�got �r el�, �s 50-70 kg k�z�ttit.

A tibeti masztiff ig�nytelen kutya, nem egy �ri�s ev�, keveset eszik, de vigy�zni kell, hogy az feh�rj�ben gazdag legyen. Teljesen mindegy neki, hogy -20oC-on, vagy +30oC-on van, mindig j�l �rzi mag�t. K�l�n�s t�r�d�st nem ig�nyel, bund�j�t ki kell n�hanapj�n f�s�lni. Oda kell figyelni a cs�p��z�leti diszpl�zi�ra.

Rem�nykedhet�nk, hogy a j�v�ben csak�gy, mint eddig a teny�szt�k �s kutyatart�k felel�ss�ggel gondoskodnak arr�l, hogy ez a gy�ny�r� �si kutyafajta m�g sok�ig eg�szs�gben megmaradjon �s tov�bb v�gezhesse h�s�ges �rz� munk�j�t.

B�zom benne, hogy ez a kis le�r�s seg�t abban, hogy ezt a kuty�t, ne n�zz�k rottweiler, �s bern�thegyi kever�knek, sem MAX 3000-nek.

Vincze Szilvia

TIBETI MASZTIFF
TENY�SZT�SI LAPJA

Ez az �nnepelt �zsiai kutyafajta a legend�kt�l �vezve a v�gtelennek t�n� m�ltb�l l�pett el�. V�rvonala minden val�sz�n�s�g szerint benne van sz�mtalan, m�ra k�nyesen kiv�lasztott �s kifejlesztett fajt�ban, amiknek �gy rusztikus �s�t l�thatjuk benne.

Eur�p�ba a fajt�t mind�ssze tizen�t �ve hozt�k be f�leg �szak-Indi�b�l �s Nep�lb�l.

Ak�rcsak eredeti haz�j�ban Eur�p�ban is a fajta V�D� �s CSAL�DI kuty�nak haszn�latos. A tibeti masztiff k�rnyezet�ben mindenre vigy�z.

A fajta k�l�nb�z� sz�nekben jelenhet meg: fekete, fekete �s tan (s�rg�s barna), k�k, k�k �s tan, k�l�nb�z� �rnyalat� fawn (�z- vagy v�r�ses barna). Tibet k�l�nb�z� tartom�nyaiban m�s-m�s sz�nt kedveltek.

K�l�nleges megbecs�l�sben volt r�sze a "n�gy szem�", nagym�ret� v�ltozatnak (soha le nem hunyt szemek).

A tibeti masztiff nappal t�bbnyire szuny�k�l, de az �j lesz�llt�val hirtelen fel�l�nk�l �s mindenre felfigyel.

Lelkileg ny�jban �l�, t�rsas�g kedvel�. K�pes m�s fajta �llatokkal is egy�tt �lni, melyek csal�dj�nak tagjaiv� v�lnak.

Hasonl�an m�s tibeti fajt�khoz a masztiffnak oroszl�n-szer� alkata van:
 

• t�m�r, er�s test, melyet kett�s bunda bor�t,
• magas �s sz�les koponya kihangs�lyozott orrt�vel (stop),
• d�s �s durva s�r�ny,
• farka eleg�nsan h�trahajl�,
• testtart�sa macskaszer�en el�kel�, �n�rzetes l�tszatot kelt�, ami csod�latot �s megbecs�l�st v�lt ki.