Lakeland terrier

A lakeland terrier nem tartozik a legismertebb fajt�k k�z�, pedig egyike a legr�gibb munkaterriereknek. Mai modern elnevez�se el�tt Patterdale terrierk�nt ismert�k. Miel�tt m�g a klasszikus kutyafalk�k �s az igazi sportvad�szat kialakult volna, a lakeland �seit a hegyekben gazd�lkod� farmerek tartott�k, p�ros�val vad�sztak vel�k a juhaklokat fosztogat� r�k�kra. K�s�bb a falkatulajdonosok is tartottak egy-egy r�termett vad�szterriert. K�lykeiket sohasem puszt�tott�k el, hanem a felesleget bar�toknak, vad�szoknak adt�k tov�bb. Egy korabeli t�rt�net szerint, 1871-ben Lord Lonsdale egyik kuty�ja 7 m�teres m�lys�gbe k�vetett egy vidr�t a k�ves talajban. Hogy kiszabad�ts�k, m�g robbant�sokat is kellett v�gezni. A h�rom napig tart� ment�akci� v�g�n siker�lt �lve kimenteni a kuty�t, akinek haja sz�la sem g�rb�lt a kaland sor�n. Olyan terrierekr�l is maradtak fenn anekdot�k, melyeket 10-12 nap eltelt�vel jutottak ki �lve a f�ld al�l.

A lakeland terrier k�zelebbi sz�l�haz�ja a csod�latos t�vid�k�r�l h�res Cumberland megye. Lake District r�gi juhteny�szt� r�gi�, �s kor�bban k�l�n�sen sok r�ka zaklatta a helyi farmereket, �gy nagy sz�ks�g volt olyan b�tor terrierekre, amelyek a f�ld al� is k�vett�k a v�r�sbund�s k�rtev�ket. Amikor ki�ll�t�sokon is kezdt�k bemutatni Lake District kuty�it, a lakeland �sei egyszer�en „Coloured Working Terrier” n�ven szerepeltek. K�s�bb Patterdale vagy Fell terriernek is nevezt�k �ket. Az 1880-as �s 1890-es �vekben m�g l�teztek feh�r p�ld�nyok is, �s a ki�ll�t�sokon k�l�nv�lasztva b�r�lt�k �ket a „sz�nesekt�l”. K�s�bb a feh�r kuty�kat vidravad�szatokon haszn�lt�k, mert a fiatal kop�kat gyakran megzavarta, hogy k�t egyforma sz�n� �llat rohant ki a v�zparti kotor�kb�l, a s�t�t sz�n�eket pedig r�k�k ellen.

Egy helyi ki�ll�t�son, Kersurck-ban alakult meg az els� fajta klub, 1912-ben. A hamarosan kit�r� vil�gh�bor� miatt azonban semmit sem lehetett hallani a fajt�r�l eg�szen 1921-ig, mikor szint�n Cumberland megy�ben, Whitehavenben �ssze�lt kilenc �r Thomas Hosking vezet�s�vel, �s szeretett fajt�juknak a lakeland terrier nevet adt�k, �s megfogalmazt�k a fajtale�r�st is. A fajtaklub els� eln�ke Lord Lonsdale volt, akinek a csal�dja t�bb mint �tven teny�szti a fajt�t. Hamarosan a Kennel Club is felvette t�rzsk�nyv�be a fajt�t.

Ami a ki�ll�t�sokat illeti, egy amerikai lakeland terriernek siker�lt, ami el�tte m�g soha senkinek: Ch. Stingray of Derryabah megnyerte a vil�g k�t legfontosabb ki�ll�t�s�t. 1967-ben az angol Crufts, 1968-ban az amerikai Westminster Best in Show c�m�t tudhatta mag��nak. Hasonl� teljes�tm�nyre a ma napig csak egy m�sik terrier volt k�pes: Ch. Torums Scarf Michael 2000-ben nyert Angli�ban, �s 2003-ban Amerik�ban.

A h�res lakeland-tulajdonosok k�z� tartozik Bill Cosby amerikai komikus.

Lakeland terrier standard

�ltal�nos megjelen�s: R�men�s, �gyes, igen ar�nyos �s kompakt.
Karakter: Vid�m, rettenthetetlen fell�p�s, �that� tekintet, f�rge mozg�s�, v�rakoz�ssal teli.
Wesen: Higgadt, bar�ts�gos, �nbizalommal teli.
Fej �s koponya: Ar�nyos, a koponya lapos �s nemes metsz�s�, az �llkapocs er�teljes, a fang sz�les, de nem t�l hossz�. Az arcorri r�sz hossza a stopt�l az orrhegyig nem lehet nagyobb, mint a nyakszirtcsont �s a stop k�z�tti t�vols�g. Az orr fekete, kiv�ve a m�jsz�n� kuty�kat, ahol m�jsz�n�.
Szemek: S�t�tek vagy mogyor�barna sz�n�ek. A ferd�n �ll� szemek nem k�v�natosak.
F�lek: M�rs�kelten kicsik, V-form�j�ak �s figyelmesen hordottak. Sem t�l magasan, sem t�l m�lyen nem t�z�ttek.
Harap�s/fang: Egyenletesen elrendezett fogak, szab�lyos, rendezett oll�s harap�ssal, a fels� metsz�fogak sora h�zag n�lk�l az als� metsz�fogak sor�ra ny�lik, �s a fogak az �llkapocsban f�gg�legesen �llnak.
Nyak: Hossz�, enyh�n �velt, lebernyeg n�lk�li.
Mells� r�sz: A lapock�k j�l h�tra ny�lnak. A v�gtagok egyenesek, er�s csont�ak.
Test: A mellkas ink�bb keskeny, a h�t er�teljes, m�rs�kelten r�vid, r�vid, z�rt �gy�kkal.
H�tuls� r�sz: Er�s �s izmos. A comb hossz� �s er�teljes, j�l sz�gellt t�rd�z�lettel. A cs�nk�z�let m�lyen elhelyezked� �s egyenes.
Mancsok: Kicsik, szil�rdak, kerekek, megfelel� talpp�rn�kkal.
Farok: �ltal�ban kup�rozott, szab�lyosan t�z�tt. Vid�man, de nem a h�t f�l�tt hordott �s nem gy�r�s.
J�rm�d/mozg�s: A mells� �s h�tuls� v�gtagok egyenesen �s p�rhuzamosan mozognak el�re. A k�ny�k p�rhuzamosan �s szabadon mozog a test mellett, a t�rd�z�letek sem befel�, sem kifel� nem fordulnak. A hajl�kony h�tuls� r�sz j� tol�er�t biztos�t.
Sz�rzet: S�r�, dr�tos �s id�j�r�s�ll�, j� aljsz�rzettel.
Sz�n: Fekete �s cser, k�k �s cser, v�r�s, b�zasz�n�, v�r�ses sz�rke, m�jsz�n�, k�k vagy fekete. Kis feh�r jegyek a mancsokon vagy a sz�gy�n nem k�v�natosak, de megengedettek. Mahag�ni vagy s�t�t cser sz�n nem jellemz�.
M�ret/s�ly: A kanok �tlagos s�lya 7,7 kg, a szuk�k� 6,8 kg. A marmagass�g nem haladja meg a 37 centim�tert.
Hib�k: A felsorolt szempontokt�l val� minden elt�r�s hib�nak tekintend�, melynek �rt�kel�s�t az elt�r�s m�rt�ke hat�rozza meg.
Megjegyz�s: A kanoknak k�t, szemmel l�that�an norm�lisan fejlett her�vel kell rendelkeznie, melyek teljes eg�sz�ben a herezacsk�ban helyezkednek el.