SZAMOJ�D

A vil�g egyik legr�gibb h�zias�tott kuty�j�nak tartj�k, b�r a messzi m�ltba tûn� eredet�t imm�r �r�kre eltemette a v�gtelen tundra. Az viszont k�ts�gtelen, hogy b�szke fejtart�s�val, magabiztos j�r�s�val, z�szl�s fark�val, m�ly �s titokzatos tekintet�vel, pomp�s feh�r sz�rtakar�j�val a szamoj�d a legelbûv�l�bb valamennyi �szaki fajta k�z�tt...

Nev�t a Szib�ri�ban �l� szamoj�d n�pcsoportt�l kapta. B�lcs�je is valahol Szib�ri�ban, az Ob �s a Jenyiszej k�z�tti ter�leten ringott. Tooke, a sarkkutat� 1779-ben besz�molt r�la, hogy a szamoj�dok vad�szatra, hal�szatra, ny�j�rz�sre �s sz�nh�z�sra haszn�lt�k ezeket a kuty�kat. „A hossz� sz�rû, feh�r – n�ha fekete – ebek �let�k minden perc�t megosztott�k gazd�ikkal, akik �jszak�ra beh�vt�k �ket s�traikba, ahol meleg�tett�k az embereket” – �rta Tooke. Egysz�val nagy becsben tartott�k ezt az �llatot, s az els� felfedez�k, sarkkutat�k azt is feljegyezt�k, hogy komoly neh�zs�gekbe �tk�z�tt egy-egy szamoj�d beszerz�se, mivel a bennsz�l�tt f�rfiak szinte jobban ragaszkodtak ebeikhez, mint a feles�g�kh�z.

A D�li-sark �tt�r�i

A Nyugat teh�t 1870 t�j�n, vagyis az els� sarkvid�ki exped�ci�k idej�n figyelt fel a sz�nh�z� kuty�kra, k�zt�k a szamoj�dra. Ilyen kuty�k k�s�rt�k Nansent, az Arktisz felfedez�j�t els� exped�ci�j�ra (1893–1896), majd p�r �vtized m�lva Amundsent a v�gtelen j�gmez�k�n, vagyis a szamoj�dok voltak az els� ebek a vil�gon, melyek eljutottak a D�li-sarkra. (Mellesleg 1911-ben Scott kapit�ny csak az�rt nem vitt mag�val szamoj�det antarktiszi �tj�ra, mert t�ls�gosan is szerette a fajt�t, nem akarta f�l�ldozni ezeket a kuty�kat. Az exped�ci� valamennyi r�sztvev� tragikus hal�l�val �rt v�get!)

Az els� szamoj�dokat a Szib�ri�n �t v�ndorl� sz�rmekeresked�k vitt�k be Angli�ba, s a fajta k�pvisel�inek bemutatkoz�sa 1893-ban t�rt�nt, a Leedsben rendezett ki�ll�t�son, az „idegen fajta” oszt�lyban.

Eg�szs�ges, sz�v�s kutya. F�l�tt�bb j� term�szetû, engedelmes, csak �gy sug�rzik bel�le a j�indulat �s a kedvess�g. A v�gtelens�gig ragaszkod�, gazd�j�t mindenhova hajland� k�vetni. Nagyon szoci�lis term�szetû, idegenekkel szemben is bizalmas, bar�ts�gos. Ez a tulajdons�ga magyar�zza, hogy igen „gyatra” �rz�-v�d� kuty�nak. M�sok azt vetik a szem�re, hogy rendk�v�l „sz�sz�ty�r”.

Ebb�l azonban csup�n annyi igaz, hogy az �szaki kutyafajt�k k�z�l egyed�l a szamoj�d ugat, de t�volr�l sem annyit, mint �ltal�ban a t�bbi kutyafajta. A gyerekek nagyszerû pajt�sa, mindig vid�m, mindig j�t�kos. R�viden: ez a kutya nem mag�nyoss�gra termett, alapvet� sz�ks�glet n�la a csal�d meghitts�ge, legyen az kutyafalka vagy emberi k�z�ss�g.

A fajta f� von�sai

K�zepes termetû, sz�p, eleg�ns eb. Hossz� bund�ja h�feh�r. Valamivel nehezebb csontozat� �s s�ly�, mint az azonos nagys�g� szib�riai husky. Ennek k�sz�nhet�en ink�bb sz�v�s, mint gyors. Sohasem �get, ink�bb poroszk�l. Kopony�ja �k alak�, sz�les, az arcorri r�sz m�rs�kelten hossz�. A stop j�l kihangs�lyozott. A szemek �s a sz�j k�r�l fekete vonal tal�lhat�. F�lei vastagok, fel�llnak, h�romsz�g alak�ak. Farka a cs�nkig �r, s a h�t�ra kunkorodik. Marmagass�ga 48–60 cm, s�lya 23–30 kg.

��kutya, mely mosolyg� arc�n meg�rzi a Kar�csony �r�m�t eg�sz �vben
Bk.HCH Gy�m�nt K�nnycsepp �lmos "Diamond"
(t.: Tarsoly Bernadett)

�szaki sarkvid�k... Gr�nland, Izland, Alaszka partjai, Szib�ria... K�l�n�s, vad vil�g. �tezer m�ter magas hegyek, v�gtelen h�mez�k, gleccser�ri�sok, recseg� j�gtorlaszok, csendesen �sz� j�ghegyek. A samoyede �shaz�ja K�z�p- �s Nyugat-Szib�ria. A fajta az itt �l� samoyede n�pcsoportr�l kapta a nev�t.

A samoyede-ok nagyr�szt hal�szatb�l �s vad�szatb�l �lnek, r�nszarvast teny�sztenek, melyeket v�ndorl�saik sor�n teherh�z� �llatk�nt is haszn�lnak. A samoyede-ok kuty�i �gy f�leg p�sztor- �s v�d�kuty�k voltak a szarvascsord�k mellett, alkalmilag a vad�szatban is seg�tettek �s ritk�bban, de sz�nh�z� kutyak�nt is meg�llt�k a hely�ket. Kuty�ikat �s azok munk�j�t nagy becsben tartott�k, ennek megfelel�en gondozt�k �ket, gondoskodtak r�luk; ezzel magyar�zhat� ezeknek a kuty�knak a ny�lts�ga, ragaszkod�sa az emberhez. Egyes p�ld�nyokat szent �llatnak tartottak, melyek mell�n �s h�t�n kr�msz�n�, barna, n�ha fekete, kereszt alak� elsz�nez�d�s volt l�that�.

A samoyede n�p ezzel az egyetlen kutyafajt�val rendelkezett, �gy egy�rtelm�, hogy az �sszes feladatot vel�k l�ttatta el: a gyermekek j�tsz�t�rsai voltak, az ember t�rsa a vad�szatban, a p�sztorkod�sban, a ny�j terel�s�ben, a sz�nh�z�sban.

A samoyede kuty�k – n�ha nem fajtatiszt�k – r�szt vettek az els� exped�ci�kon, melyeket a sarkok, az Arktisz �s az Antarktisz felfedez�s�re ind�tottak. A neves sarkkutat�, Nansen els� exped�ci�j�ra (1893. j�nius – 1896. augusztus) feh�r �s fekete-feh�r samoyede kuty�kat vitt mag�val. Ezekb�l az id�kb�l sz�rmazik a mond�s: "a sz�nh�z�kutya-fajt�k az ember�rt dolgoznak, de a samoyede kuty�k az emberrel: a hossz� �s vesz�lyes utaz�sok sor�n ennek volt a legnagyobb jelent�s�ge."

A samoyede kuty�k mint sz�nh�z�k nem olyan er�sek, mint az alaszkai malamutok vagy az eszkim� kuty�k �s nem olyan gyorsak mint a szib�riai huskyk, de munk�ra val� k�szs�g�k, felt�tlen h�s�g�k �s kitart�suk igen �rt�kes jellemvon�suk. A samoyede kiv�l�an alkalmazhat� sportkutyak�nt a modern sz�nh�z� versenyeken, csak musherja (hajt�) ne legyen fanatikusa a tizedm�sodperceknek.

Minden sarkvid�ki kuty�nak �gynevezett "h�cip�s l�ba" van (vastag sz�rzettel a l�bujjak k�z�tt), tov�bb� t�m�tt bund�ja �s d�s sz�rzet� farka – az eg�sz kutya val�s�gos "eleven h�l�zs�k". Mancsuk kifejezetten er�teljes, edzett. A sz�nhajt�k k�r�ben az a r�gi mond�s j�rja, hogy "a kutya annyit �r, amennyit a l�bai �rnek".

Amikor a fajta az 1890-es �vekben beker�lt Angli�ba, ill. Eur�p�ba, nagyon gyorsan n�pszer� lett. Az els� kuty�kat az �szak fel� v�ndorl� sz�rmekeresked�k vitt�k magukkal. Havas ter�letek h�j�n ink�bb a samoyede eszt�tikus k�lseje ragadta meg �ket, a kedves, szeretetteljes arc, a bar�tkoz� term�szet.

Magyarorsz�gra 1987-ben hozt�k be az els� samoyede szuk�t, amely az els� teny�szet megalapoz�ja haz�nkban (North’s Star kennel). Els� alm�b�l sz�letett North’s Star Astor Charles. Ez a kan a k�s�bbiekben meghat�roz� egy�nis�ge a magyar samoyede teny�szt�snek nemcsak megnyer�, eleg�ns k�lseje, hanem kiv�l� �t�r�k�t� k�pess�ge miatt is. Ut�djai k�z�l t�bben sz�p sikereket k�nyvelhetnek el a hazai �s nemzetk�zi ki�ll�t�sokon.

Samoyede – husky fogat 1998. febru�rj�ban Galyatet�n, a M�tra-Bonzi Kup�n (musher: Lussi Norbert)

A samoyede tiszta feh�r, kr�msz�n� vagy biszkvitsz�n�, meglehet�sen z�m�k alkat� �szaki-sarki spicc. Mivel a hideg �ghajlaton dolgoztatj�k, bund�ja s�r�, t�m�tt, j�l szigetel�. Feje �k alak�, sz�les, f�lei vastagok, fel�ll�ak, h�romsz�g alak�ak, a v�g�k lekerek�tett, k�v�l-bel�l sz�r�s. Szemei s�t�t gesztenye sz�n�ek, intelligens �s �ber kifejez�st mutatnak. A havas sztyepp�ken mozg� kutya er�s �s �gyes, j� fel�p�t�s� kell, hogy legyen, massz�v, szil�rd izomzattal. Mozg�s k�zben, illetve ha a kutya figyel, bozontos farka a h�t�ra kunkorodik. Amikor aludni k�sz�l, orr�t a farka al� rejti, ez lehet�v� teszi a fagyos leveg� el�meleg�t�s�t, illetve megakad�lyozza, hogy a kutya orr�ba h� ker�lj�n.

Jellemz�, hogy a samoyede-ok kikef�lt aljsz�rzete fonall� sodorhat� �s rendk�v�l meleg ruhadarabb� dolgozhat� fel; �sgazd�ik �ltek is ezzel a lehet�s�ggel.

T�vhit, hogy a samoyede vad, harap�s, �szaki kutya l�v�n "hideg" fajta. Az �szaki kuty�k k�z�l val�ban ez a fajta ugat a leghangosabban (a husky �s a malamut ink�bb vony�t vagy tutul!), azonban ezt a tulajdons�g�t jelz�sre, a figyelem felkelt�s�re, a terel�skor hasznos�tja. A samoyede mindig az ember mellett �lt, akiket szeretett, v�dett, akir�l gondoskodott olyan m�rt�kben, ahogy azt a gazd�k megk�v�nt�k t�le: szeretett, �ldozatot hozott, lemondott.

A samoyede ut�nozhatatlan j�tsz�pajt�sa a gyerekeknek, figyelmes �s �rz�. Hat�rtalanul t�relmes, h�zogatni hagyja a f�l�t, lovagolni lehet rajta, hagyja mag�t macer�lni. �rdek n�lk�l szeret – ez a p�sztor tulajdons�ga. A harap�s samoyede olyan mint a feh�r holl�, szinte alig fordul el�.

Egy samoyede-t�l sose k�vetelj�k azt, hogy m�s legyen, mint ami. Kezdett�l fogva "egy�nis�g", m�g ha az ember az eszt�tikai k�llem�n v�ltoztatott, jellem�n csiszolt is valamennyit.

Ne csod�lkozzunk,
– ha egy samoyede a leveg�ben szagl�szva k�vet egy nyomot (a j�gen nem maradnak meg a szagok);
– ha egy samoyede a h�v�s ellen�re nem j�n azonnal, s l�tsz�lag elt�nt (hozz�szoktak a hatalmas ter�letekhez), vissza fognak j�nni, ha egy sz�mukra �rdektelen dolgot tal�lnak;
– ha egy samoyede a gazd�j�t v�di: tudja �rt�kelni a keveset, a kicsit, tudja mennyire fontos a bar�ts�g, ha az embernek nincs semmije;
– ha egy �reg samoyede �gy j�tszik, mintha k�ly�kkutya lenne, mert a gyerekeknek �gy tetszik;
– ha egy samoyede �szik;
– ha egy samoyede ment�kuyak�nt dolgozik;
– ha egy samoyede tereli a ny�jat.

Ne csod�lkozzanak semmin, ne k�veteljenek semmit, ne k�rjenek semmit �s m�gis mindent meg fognak kapni t�le.

Ez a samoyede!