Nevezik Beauceron-nak (boszr�n), Bas Rouge-nak (b� r�zs) azaz „alul v�r�snek”, utalva ezzel r�tharisny�s l�b�ra, a neves francia szak�r�, Colette nyom�n pedig m�g Gentilhomme Campagnard-nak, teh�t „vid�ki nemes �rnak” is falusiasan szer�ny �m eleg�ns megjelen�s�re val� tekintettel. H�vjuk azonban ak�rhogy, „egykutya” az mind, ugyanazon fajt�r�l, a beauce-i (b�szi) juh�szkuty�r�l van sz�.
A francia p�sztorkuty�k k�z�tt k�ts�gtelen�l a Beauceron a legnagyobb, leger�sebb, legink�bb tekint�lyt parancsol� eb. Imm�r h�sz esztendeje �vente �tlagban 40.000 sz�let�st jegyeznek be, s a beauce-i ezzel szil�rdan tartja az els� helyet a p�sztorkuty�k k�z�tt, valamennyi francia sz�rmaz�k rangsor�ban pedig a 8. helyet foglalja el.

A fajta egy�bk�nt komolyabb elismer�st egyel�re csak haz�j�ban �s Belgiumban v�vott ki, az ut�bbi id�ben viszont m�r kezdenek �rdekl�dni ir�nta Spanyolorsz�gban, Olaszorsz�gban, Finnorsz�gban �s N�metorsz�gban is. Az Egyes�lt �llamokban viszont, j�llehet m�r ott is f�lfigyeltek r�, mind a mai napig nem ismert�k el hivatalosan.
Neve ellen�re a Beauceron nem Beauce sz�l�ttje, mint ahogy a Briard sem Brie-ben l�tta meg a napvil�got. Annak idej�n csup�n ezzel akart�k megk�l�nb�ztetni egym�st�l a k�t p�sztorkuty�t, a r�vid sz�rû Beauceront �s a hossz� sz�rû Briardot.
A fajta t�rt�nete, p�lyafut�sa, j�v�je nem volt mindig ilyen biztat�. A m�lt sz�zad v�g�n m�g csak kiz�r�lag hatalmas birkany�jak k�r�l tal�ljuk, t�vol a csal�di tûzhely meleg�t�l vagy a ki�ll�t� ringek izgalmas �s rem�nyteljes ny�zsg�s�t�l. Minthogy akkoriban mindenek el�tt munkakuty�nak tartott�k �s akk�nt is alkalmazt�k, ellent kellett hogy �lljon az id�j�r�s viszontags�gainak, kord�ban kellett tartania a rakonc�tlankod� j�sz�got �s haboz�s n�lk�l szembe kellett sz�llnia a ragadoz�kkal, f�k�nt farkasokkal. T�pusa az id�t�jt m�g nem volt kiforrott, egy�ntetû, de m�r akkor is rusztikus egyszerûs�g, intelligencia �s er�t�l duzzad� testalkat jellemezte.

A beauce-it a Briarddal egy�tt egy bizonyos Rozier Abb� �rta le els�k�nt a Cours d’Agriculture (A mez�gazdas�g fejl�d�se) c�mû nevezetes munk�j�ban. Az �ltala �br�zolt Beauceron azonban m�g t�volr�l sem hasonl�tott ahhoz az ebhez mellyel napjainkban tal�lkozhatunk. Az 1809-ben megjelent k�nyv amolyan m�sz�ros szelindeknek rajzolta meg h�s�nket, mindazon�ltal ezt a t�pust tartj�k a mai Beauceron �s�nek.
1863-ban a p�rizsi vil�gki�ll�t�s keret�ben a munkakuty�k k�z�tt bemutattak egy 13 f�s p�sztorkutya csoportot, „melyek t�bbs�ge nagy termetû, felfel� �ll� f�lû, fekete-cser sz�nû �s igencsak hasonl�t a farkashoz, mellyel k�zdeni hivatott.”
B�r a fajtajellemz�ket r�gz�t� d’Angeville-i standardot 1896-ban hivatalosan elfogadt�k �s �rv�nybe l�ptett�k, a szelekci� tov�bbra is el�g k�pl�keny maradt. Az �llom�nyban igen sok volt a 75 centi marmagass�g� „�ri�s”, a sz�nsk�la a sz�nfeket�t�l kezdve a v�r�sen kereszt�l eg�szen a sz�rk�ig terjedt, r�ad�sul a csersz�nû r�szek gyakran t�l „s�padtak” voltak. A fed�sz�rzet hosszabb, az arcorri r�sz keskenyebb a main�l, a k�ny�k gyakran sz�ttart�, karakter tekintet�ben pedig sok volt az emberrel szemben t�ls�gosan bizalmatlan egyed. A helyzetet csak bonyol�totta, hogy hanyags�gb�l, nemt�r�d�ms�gb�l vagy v�letlen�l a beauce-it gyakran keresztezt�k a Briarddal �s megford�tva.

1911-ben alakul meg a Beauceron-Bar�tok Klubja, s e k�r tagjai fedezt�k fel �s n�pszerûs�tett�k a fajta sportos hajlamait, valamint ama k�pess�geit, melyek kiv�l� �rz�-v�d� �s rend�rkuty�v� tett�k. Az els� vil�gh�bor�ban a beauce-i �sszek�t�- �s fut�rszolg�latot l�t el. Ezek a sportos-harcias feladatok alak�tott�k ki „im�zs�t” azoknak a rajong�knak �s „felhaszn�l�knak” a k�r�ben, akik olyan ebet kerestek, amely nem ijed meg a saj�t �rny�k�t�l! Ez az intelligens, er�s fajta a minden k�r�lm�nyek k�zt magabiztos eb �st�pusa.

Kor�ntsem kor�n �r� fajta. M�g idejekor�n k�zbe kell fogni, mert �nfejûs�ge, nyakass�ga olykor megh�kkent� lehet. Az a neki val� gazda, aki k�pes r�, hogy szeretetet �s kem�nys�get egyenl� m�rt�kben �s mindig a megfelel� id�ben adagoljon sz�m�ra, tudjon helyesen k�vetelni �s jutalmazni. Ez a viselked�s a kuty�t is kiegyens�lyozott�, �s egy�ltal�ban „hely�re teszi”, ami a beauce-i eset�ben ann�l is fontosabb, mivel hajlamos pr�b�ra tenni az ember bar�tj�t: „L�ssuk csak, ki a k�l�nb leg�ny” felki�lt�ssal! A helyes nevel�s, megfelel� szocializ�l�s eredm�nye pedig �szinte, b�szke, kitart�, rusztikus, munkab�r� �s munkav�gy� eb lesz. Naponta k�pes ak�r t�bb t�z kilom�tert is lefutni, ugyanakkor sz�vesen elhever�szget a kandall� mellet is. Egyar�nt tud alkalmazkodni a v�rosi �s vid�ki viszonyokhoz, tarthat� a h�zban, lak�sban is, ha m�dj�ban �ll a rendszeres testmozg�s.
Kitûn� h�z�rz�, a feladatokat, m�g a legkem�nyebbeket, legnehezebbeket is boldogan teljes�ti, csak hogy kedv�re tehessen szeretett gazd�j�nak. A gyerekeket im�dja, nyugodt, gy�ng�d a kicsinyekkel szemben, a nagyobbakkal pedig megosztja a j�t�k �r�meit.

Most pedig r�szletesebben
k�llemi adatair�l:

Feje: hossz�, a marmagass�ghoz viszony�tva 2 az 5-h�z, ar�nyos a t�rzzsel. Az arcorri r�sz sem nem t�l keskeny, sem ne hegyes, az ajkak z�rtak �s sz�razak, j�l pigment�ltak, a fels� fedi az als�t.
Szeme: kerek �s igen s�t�t, nem mandula v�g�s�.
F�le: magasan tûz�tt. Ha kup�rozz�k, f�lfel� mered, enyh�n el�re hajolva. Egyenes �ll�s�, nem tart �ssze,nem fut sz�jjel.
T�rzse: harmonikus, se nem hossz�, se ne r�vid. A v�llt�l a farig m�rt testhossz 1–1,5 centim�terrel meghaladja a marmagass�got. A szuk�kn�l ez valamivel t�bb, 1,5–2 centi. A sz�gy sz�les �s m�ly.
L�bfeje: kerek, er�teljes, a karmok mindig feket�k. A talp kem�ny de elasztikus, ruganyos.
Farka: legal�bb a cs�nkig �r, alacsony tart�s�.
Sz�re: r�vid, sûrû, testhez simul�, a fart�j�kon �s a farok alatt enyh�n rojtozott. Az alsz�r igen r�vid �s t�m�tt, piheszerû. Sz�ne �ltal�ban eg�rsz�rke, de ez sohasem �t �t a fed�sz�r�k�n.
Sz�rsz�ne: fekete-cser, a v�r�s r�szek lehetnek tûzv�r�sek vagy m�kus sz�nûek (bikolor); Arlekin (trikolor), teh�t fekete, v�r�s �s sz�rke. Megjegyzend�, hogy igazi arlekin v�ltozatot el�g neh�z el�rni. A h�rom sz�n „r�szesed�se” ar�nyos kell hogy legyen, a sz�rke nem ker�lhet t�ls�lyba, s nem szabad, hogy t�l vil�gos legyen. Az arlekin sz�rv�ltozat jogosults�g�t egy�bk�nt az 1967-es standard r�gz�ti.
Marmagass�ga: a kanokn�l 65–70, a szuk�kn�l 61–68 cm.

Forr�s: www.kutya.hu