PAPILLON

A papillon – ki gondoln� – a kontinent�lis t�rpesp�nielek csal�dj�ba tartozik. Hegyes orrocsk�j�t, apr� termet�t figyelve neh�z elhinni, hogy igen k�zeli rokona a t�mpe orr�, dombor� kopony�j� cavalier king charles sp�nielnek, s�t: a papillont tekinthetj�k a „kir�lyi” fajta k�zvetlen �s�nek.

Eg�szen pontosan k�t fajt�r�l kell besz�ln�nk: a fel�ll� f�lû „pillang�” papillonr�l �s a l�g� f�lû „�jjelilepk�r�l”, a phalene-r�l. A k�t v�ltozat csup�n f�l�ben k�l�nb�zik egym�st�l, m�gis, ez az apr�cska elt�r�s hatalmas n�pszerûs�get hozott a papillonnak, m�g a phalene csup�n �rny�k�letet �l mellette.

A legkor�bbi bizony�t�kok – r�gi fresk�k – szerint t�rpesp�nielek m�r a XIII. sz�zadban l�teztek, s�t gyakori kedvencei voltak az arisztokr�cia k�pvisel�inek. A firenzei Santa Croce bazilik�ban l�that�, Utols� �t�let c�mû h�res fresk�n is szerepel egy t�rpesp�niel, ak�rcsak a Medici csal�d szinte mindegyik �letk�p�n. Festm�nyek tan�s�ga szerint a feh�r-tarka sp�nielecsk�k 300 �ven kereszt�l voltak a francia kir�lyi udvar lak�i. A szerencs�tlen sors� Marie-Antoinette is szerette ezeket a kuty�kat, egyik kedvence m�g a b�rt�nbe is elk�s�rte, s�t – �ll�t�lag – m�g a veszt�helyre is mag�val vitte a kuty�t, b�r k�ts�ges, hogy a forradalm�rok toler�lt�k-e ezt a nagy �llatszeretetet, hiszen a francia forradalom az arisztokrat�khoz hasonl�an a t�rpesp�niel-�llom�nyra is igen k�rosan hatott. De visszat�rve a festm�nyekre, Tiziano, Rubens �s Murillo is sok-sok t�rpesp�nielt szerepeltetett, a rokok�ban pedig m�g skandin�v mester k�pein is felfedezni ezeket az apr�s�gokat. Ezeken a k�peken mindig l�g� f�lû kuty�kat l�tni, eg�szen 1700-ig, mikor Jacob Bogdani egyik csend�let�n egy �ll� f�lû p�ld�ny jelenik meg. Azt ma m�r persze nem tudjuk kider�teni, hogy ez a fel�ll� f�l v�letlen mut�ci�k�nt jelent meg vagy m�s fajt�k bevon�s�nak k�sz�nhet�. Egy biztos, ma m�r a papillon sokkal n�pszerûbb a phalene-n�l. Egy id�ben egy�bk�nt az �sszes kontinent�lis t�rpesp�niel h�tt�rbe szorult az angol cavalier king chaerles sp�niel m�g�tt, csak a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben kezdt�k francia �s belga kedvel�ik �jra n�pszerûs�teni.

A papillon kedves, ragaszkod� fajta, de kor�bban nem csup�n kellemes term�szete miatt tartottak r� ig�nyt: az�rt is voltak az el�kel� d�m�k �lland� k�s�r�, hogy elkapdoss�k az asszonyukon pattog� bolh�kat �s m�s �l�sk�d�ket.

A papillon a legapr�bb kutyafajt�k k�z� tartozik, a legkisebb p�ld�nyok s�lya csup�n m�sf�l kil�, de a nagyobbak is csak maximum 4 �s f�l kil�grammosak, az 5 kg m�r nem k�v�natos. Amilyen apr�, olyan �ntudatos fajta, temperamentumos, energikus, tele �letkedvvel. Nemcsak megkap�an s�rmos, de ismer�i szerint megd�bbent� bele�rz�k�pess�ggel rendelkezik, mintha csak olvasna gazd�ja gondolataiban… Hûs�ges, loj�lis t�pus, de idegenekkel szemben is bar�ts�gos. J�t�kos, alkalmazkod�, �gy t�bb kuty�val vagy m�s h�zi�llattal is k�nnyen egy�tt tarthat�. Intelligens, k�nnyen tanul, nemcsak a k�s�r�kutya-vizsg�t teheti le sikerrel, hanem az obedience feladataival is k�nnyen boldogul. Ezek ut�n mag�t�l �rtet�d�, hogy az agility-p�ly�n is kiv�l� versenyz�, mintha csak egy apr�cska, l�khajt�sos sz�rpamacsot l�tn�nk sz�guldani, olyan gyors.

Ausztri�ban a fajta k�pvisel�i t�bb Orsz�gos Bajnok c�met szereztek, pillanatnyilag is t�bb akt�v versenyz� papillon van az orsz�gban. Sv�dorsz�gban gombakeres�sre is haszn�lj�k, s�t a rend�rs�g is alkalmazza k�b�t�szeres kuty�nak. Kir�ndulni is nyugodtan magunkkal vihetj�k, t�r�kon is f�radhatatlan a papillon, amilyen kicsi, olyan kitart�: ugyanakkora t�vot k�pes teljes�teni, mint gazd�ja.

�pol�sa nem t�l bonyolult, hetente egyszer alaposan �t kell kef�lni, a f�lsz�rzetet h�romnaponta kif�s�lni, hogy ne filcesedjen. K�ly�kv�s�rl�s el�tt alaposan gondoljuk meg t�bb mint egy �vtizedre kihat� d�nt�s�nket, ugyanis a papillonn�l nem ritka a 16–17 �ves �letkor sem.��

A t�rpe sp�nielek a legelterjedtebb felt�telez�s szerint Eur�p�b�l sz�rmaznak, hab�r azt sem lehet kiz�rni, hogy �seik Kelet-�zsi�b�l �rkeztek kontinens�nkre. A mai phal�ne-hoz nagyon hasonl� kuty�kat els�k�nt a XIII. sz�zadban �br�zoltak olasz m�v�szek fresk�kon �s olajfestm�nyeken. Ezek a kuty�csk�k �ltal�ban gyerekekkel vagy nemesekkel szerepelnek a k�peken. Elk�pzelhet�, hogy a vad�szatra haszn�lt sp�nielek k�z�tt felbukkan� kisebb egyedeket a n�knek �s gyerekeknek hagyt�k meg j�tsz�pajt�snak. Egy adag vad�sz�szt�n m�g napjainkban is felfedezhet� a papillonban �s phal�ne-ban. K�l�n�sen Tiziano k�pein l�that� nagyon sok, egym�shoz igen hasonl�t� t�rpe sp�niel. Ebb�l egyr�szt arra lehet k�vetkeztetni, hogy m�r akkor, a XVI. sz�zadban megszil�rdult ez a t�pus, de ugyan akkor az is elk�pzelhet�, hogy a fest� ugyanazt a n�h�ny kuty�t �br�zolta mindegyik k�p�n, csup�n dekor�ci�s c�lb�l. A XVI. sz�zad k�zep�t�l m�r francia fest�k m�vein is felbukkannak ezek a kuty�csk�k. Az �lebek gyors elterjed�se a nyugat-eur�pai orsz�gokban nem v�letlen: az uralkod� csal�dok egym�s k�z�tti h�zass�gai sor�n a h�lgyek n�gyl�b� kedvenceiket is magukkal vitt�k f�rj�k udvar�ba, de a kuty�k kedvelt aj�nd�kt�rgyak is voltak akkoriban. Hab�r a – mai hivatalos nev�n – kontinent�lis t�rpe sp�niel Olaszorsz�gb�l kiindulva terjedt el Eur�p�ban, legink�bb a franci�knak k�sz�nhet� a mai modern fajta kialakul�sa. A t�rpe sp�nielek ezen t�pusa �vsz�zadokon �t kedvelt volt a francia udvarban, an�lk�l, hogy a kuty�k k�lseje t�l sokat v�ltozott volna. Angli�ban is szerett�k a kis m�ret� sp�nieleket, de ink�bb a sz�lesebb fej�, r�videbb pof�j� ebeket kedvelt�k, �gy a XVIII. sz�zadra egy�rtelm�en kett� v�lt az angol toy sp�niel �s a kontinent�lis t�rpe sp�niel.

A fel�ll� f�l�, papillon elnevez�s� v�ltozat valamikor a XVII. sz�zad v�g�n alakulhatott ki, mivel festm�nyeken kb. 1700-t�l szerepelnek a „pillang�k”.

A b�csi term�szetrajzi m�zeumban eg�szen k�l�nleges fajtat�rt�nei eml�k l�that�: egy piros selyemp�rn�n, �vegbura alatt �rzik M�ria Ter�zia kuty�csk�j�t, akit valamikor 1740 �s 1750 k�z�tt prepar�lhattak.

A francia forradalom ut�n, ak�rcsak az arisztokrat�kra, kuty�ikra is rossz id�k j�rtak. A XIX. sz�zadnak kellett el�rkeznie, mire Franciaorsz�gban �s Belgiumban �jra felfigyeltek a t�rpe sp�nielekre, �s megkezdt�k a fajtaazonos teny�szt�st. Ebb�l kifoly�lag kontient�lis t�rpe sp�niel hivatalosan, az FCI besorol�sa szerint is k�t fajtagazda orsz�ggal rendelkezik, Franciaorsz�g �s Belgium sz�m�t a fajta �shaz�j�nak. Az els� fajtale�r�st 1905-ben fogalmazt�k.

A t�rpe sp�nielek nagyon vid�m, j�t�kos, �l�nk, t�rsas�gkedvel� j�sz�gok, de egy�ttal azt is meg�rzik, ha gazd�juk nyugalomra v�gyik. Arra is nagyon �rz�kenyek, ha valamilyen konfliktus, fesz�lts�g van a csal�dban, �s ett�l nagyon szenvednek, �s mindent megtesznek, hogy ism�t vissza�lljon a harm�nia. �rz�keny, de intelligens fajta. A fiatal kuty�kat nem aj�nlott hossz� �r�kra egyed�l hagyni, ez�rt �rdemes �ket p�rban tartani, de ak�r egy macska is t�rsas�got jelent a sz�mukra. Csak a feln�tt kuty�kban alakul ki az a szok�s, hogy id�vel elalszanak, ha egyed�l vannak. Minden �vszakban im�dnak nagyokat s�t�lni, �s tal�n nem is gondoln�nk, de kiv�l� sportkuty�k: az agility-vil�gbajnoks�gon minden �vben szerepenke t�rpe sp�nielek. Sz�rzet�nek �pol�sa nagyon k�nny�: mivel nincs aljsz�rzete, ami �sszefilcesedhetne, el�g hetente egyszer-k�tszer �tkef�lni. Csak a f�l�re kell �gyelni, mert ott k�nnyen csom�sodik a sz�rzet. A fajta v�rhat� �tlag�letkora kb. 12 �v, de nem ritk�k a 15 �ves veter�nok sem.