Retrieverek

A Nemzetk�zi Kinol�giai Sz�vets�g nyolcadik fajtacsoportj�nak els� szekci�j�t az apport�roz� kuty�k alkotj�k, azaz h�rom orsz�g, hat retrievere. Nagy-Britannia n�gy, Kanada �s az Egyes�lt �llamok egy-egy fajt�t tudhat mag��nak.
A legkisebb, �s Eur�p�ban tal�n a legkev�sb� ismert retriever a Nova Scotia Duck Tolling azaz vadkacsavad�sz retriever. N�met �s angol nyelvter�leten gyakran tollernek nevezik ezt a kanadai fajt�t.

Nova Scotia Duck Tolling retriever

A fajta neve magyarul �j-sk�ciai vadkacsavad�sz retrievernek ford�that�, hab�r a „tolling” nem egyszer� vad�szatot jelent, hanem a kacsavad�szat egy speci�lis m�dj�t. A vad�sz b�v�helyet �p�t a v�zparton, innen dob�l a kuty�nak �gakat, labd�t, amit az visszahoz neki. Ez a gyors ide-oda mozg�s felkelti a v�zen �sz� madarak �rdekl�d�s�t, �s a part k�zel�be, vagyis l�t�vols�gba cs�b�tja �ket. A lel�tt vagy s�r�lt madarakat is kutya gy�jti �ssze �s viszi a vad�szhoz. A vad�szok a tolling-jelens�get r�k�kn�l figyelt�k meg, �s ez�rt teny�sztettek ki egy r�k�hoz hasonlatos, kicsi, v�r�s vad�szkuty�t. A Nova Scotia retriever mellett a holland Koojkerhondje a m�sik ilyen c�lra haszn�lt kutya. �rdekes, hogy etol�gusok nemcsak r�k�kn�l, hanem farkasokn�l is megfigyelt�k ezt a mad�rcsalogat� magatart�sform�t.

A fajta pontos kialakul�s�r�l nem sokat tudunk. �sei val�sz�n�leg az els� eur�pai telepesekkel �rkeztek �j-Sk�ci�ba, ahol sp�niel szetter, retriever- �s collie-t�pus� kuty�kkal keveredtek. A XIX. sz�zad elej�n kezdt�k tudatosan vadkacsavad�szatra teny�szteni. A fajta sz�l�f�ldj�nek Yarmouth tartom�nyt tartj�k. Kor�bban h�vt�k Yarmouth Tollernek �s folyami vadkacsavad�sz kuty�nak is. A kanadai kennel klub 1945-ben ismerte el hivatalos fajtak�nt, az �tvenedik egyed regisztr�l�s�t k�vet�en.

A t�bbi retrieverhez hasonl�an, a toller nagyon intelligens, tanul�kony, �s igen kitart� vad�szkutya. Nagyon lelkes �s j� �sz�. Igen nagy a velesz�letett apport�roz� k�szs�ge �s a j�t�k�szt�ne, ami elengedhetetlen a kacsavad�szatn�l r�h�rul� feladat sikeres teljes�t�s�hez.

Chesapeake Bay retriever

Ez az amerikai fajta is sz�kebb sz�l�haz�j�r�l kapta nev�t, hab�r tulajdonk�ppen �sei Nagy-Britanni�b�l �rkeztek az �jvil�gba. 1807-ben egy angol vitorl�s haj�t�r�st szenvedett Maryland partjain�l. Az amerikai Canton nev� haj� mentette meg a leg�nys�get. George Law, a Canton tulajdonos�nak az unoka�ccse k�t �jfundlandi kutyak�lyk�t tal�lt az angol fed�lzeten: egy v�r�s kant, Sailort, �s egy fekete szuk�t, akit a megment� haj� tisztelet�re Cantonnak neveztek el. George Law megvette a k�lyk�ket a haj� kapit�ny�t�l, majd amikor �jra tengerre sz�llt, a kant egy John Mercer nev� �rnak adta oda, a szuk�t pedig James Stewart doktornak. A k�lyk�ket eredetileg az angol haj� tulajdonosa rendelte mag�nak, a kapit�nyt�l k�t k�l�nb�z� v�rvonal� kuty�t k�rt �jfundlandr�l. A k�lyk�k feln�ve sem voltak t�l nagyok, sz�r�k r�vid �s s�r� volt, �s mindketten kiv�l� vad�szkuty�nak bizonyultak. Lloyd korm�nyz� egy t�bbsz�z doll�rt �r� merin�i kost adott cser�be a kan�rt, �s mag�val vitte marylandi birtok�ra. Sailor ut�dai messze f�ld�n h�resek voltak, �s Baltimore-ban Sailornak nevezt�k a hozz� hasonl� t�pus� vad�szkuty�kat. Canton ut�dai ugyancsak nagy h�rn�vnek �rvendtek a vadkacsavad�sz k�r�kben. 1877-ben Baltimore-ban, egy ki�ll�t�son tal�lkoztak egym�ssal a Maryland keleti �s nyugati partj�r�l �rkez� Sailor �s Canton lesz�rmazottak. Olyan felt�n� volt a kuty�k hasonl�s�ga, hogy mag�t�l �rtet�d�en ki�ltott�k ki az �j fajt�t, a Chesapeake Bay Ducking Dogot.

Az Amerikai Kennel Klub 1884-es megalakul�sakor Chesapeake �b�lben m�r megszil�rdult a fajta mai k�llem�nek megfelel� t�pus. Az 1800-as �vek m�sodik fel�ben a Carroll Island Gun Club m�r t�rzsk�nyvet is vezetett a tagjai �ltal teny�sztett kuty�kr�l. Szerencs�tlen m�don, nem sokkal a sz�zadfordul� el�tt a klub sz�kh�za le�gett, �s a kuty�kkal kapcsolatos minden dokumentum el�gett. A XIX. sz�zad v�g�n m�g t�bb neve is volt a fajt�nak – Newfoundland Duck Dog, Red Chester Ducking Dog, Brown Winchester – , de v�g�l 1890-ben a Chesapeake Bay retriever elnevez�s mellett d�nt�tt az ebben az �vben megalakul� Baltimore’s Chesapeake Bay Dog Club. A nemzeti fajtaklubot 1918-ban alap�tott�k.

Labrador retriever

A labrador retriever az egyetlen a n�gy brit retriever fajta k�z�l, amelyet nem a sz�re alapj�n, hanem sz�rmaz�si ter�let�r�l neveztek el. T�rt�nete szorosan �sszef�gg Nagy-Britanni�val �s Kanad�val egyar�nt. Amerik�ban m�r j�val az �jvil�g eur�pai felfedez�se el�tt �ltek kuty�k. Newfoundland sziget�n az elk�l�n�tetts�gnek k�sz�nhet�en annyira homog�n �llom�ny alakult ki, hogy a k�s�bbi eur�pai sp�niel �s szetter keresztez�sek is t�bbnyire fekete, �sz�h�rty�s l�b�, �szni szeret� kuty�kat eredm�nyeztek. Ilyen ebekb�l a haj�sok �s keresked�k r�v�n nagyon sok ker�lt Angli�ba, ahol kezdetben kis �jfundlandinak vagy St.John’s kuty�knak h�vt�k �ket. Kezdetben az �jfundlandi hal�szok kuty�inak az volt a feladata, hogy a horogr�l lees� halakat odavigy�k gazd�juknak, �s seg�tsenek a hal�szh�l� kih�z�s�ban. Ezeknek a szolg�latk�sz ebeknek engedelmesnek, j� �sz�nak, �s viszonylag kicsinek kellett lenni�k, hogy bef�rjenek a hal�szcs�nakba. R�vid, s�r� sz�rzet�knek olyan szerkezet�nek kellett lennie, hogy a v�z, a j�g �s a h� egyar�nt leperegjen r�la, hogy azt ne vigy�k be a cs�nakba.

A labrador elnevez�s Earl of Malmesbury 1887-es level�re vezetik vissza, melyben azt �rja, hogy Newfoundlandr�l �rkezett kuty�it labradoroknak h�vj�k, �s a lehet� legtiszt�bban pr�b�lj�k teny�szteni. Kanad�ban a nagym�ret�, fekete v�zikuty�k terjedtek el; az angol karant�n pedig v�get vetett a tov�bbi amerikai importnak. A mai modern labrador kialakul�s�ban �ri�si szerepet j�tszott Mr. A. C. Butter Peter of Faskally �s Major Portal Flapper nev� kuty�ja. Mindkett�j�k sz�rmaz�sa 1878-ig visszak�vethet�. Az Angol Kennel Klub 1903-ban ismerte el �n�ll�, hivatalos fajtak�nt a labrador retrievert.

Curly-coated retriever

A curly-coated – magyarul g�nd�r sz�r� – retriever egyike a leg�sibb retriever fajt�knak, s�t sokan �ppens�ggel a leg�sibbnek tartj�k. Pontos kialakul�sa nem ismert, mert a XVI-XVII. sz�zadban nagyon sok hasonl� sz�rzet� �s hasonl� c�lra haszn�lt vad�szkutya-t�pus l�tezett, melyeket egym�ssal is kereszteztek. Val�sz�n�leg ma m�r kihalt – Large Rough Water Dog, Tweed water Spaniel, Lesser Newfoundland – �s m�g l�tez� fajt�k – �r v�zi sp�niel, Wetterhound, Barbet, uszk�r – egyar�nt hozz�j�rultak a g�nd�r sz�r� retriever kialakul�s�hoz, ak�rcsak a korabeli St. John’s kuty�k. Val�sz�n�leg szetterek �s pointerek is hozz�j�rultak a fajta mai k�llem�nek kialak�t�s�hoz. XVIII. sz�zadi nyomatok arr�l tan�skodnak, hogy a korabeli egyedek nem sokban k�l�nb�ztek a mai p�ld�nyokt�l. A Kennel Klub 1854-ben ismerte el a fajt�t. Ki�ll�t�son el�sz�r 1860-ban szerepelt a curly, Birmingham-ben, egy retrievereknek kijel�lt „vegyes” oszt�lyban. Az els� helyen egy curly kan v�gzett, egy m�jbarna curly szuka el�tt. Csak 1863-t�l szerepeltek a retriever fajt�k egym�st�l k�l�nv�lasztva a ki�ll�t�sokon. Az els� angol fajtaklub 1896-ban alakult. �rdekes, hogy a curly sohasem �rvendett t�l nagy n�pszer�s�gnek Nagy-Britanni�ban sem. 1919 jelentette a m�lypontot, amikor csup�n 5 kuty�t regisztr�ltak. �rdekes, hogy kb. 100 �vvel ezel�tt m�g nemcsak vad�szkutyak�nt haszn�lt�k a fajt�t, hanem h�z�rz�sre is. A vad�szok els�sorban a v�zbe esett zs�km�ny apport�roz�s�ra haszn�lt�k.

Napjainkban Eur�p�ban kb. 2000 regisztr�lt egyed �l, �szak-Amerik�ban kb. 1000, Ausztr�li�ban �s �j-Z�landon szint�n kb. 2000 p�ld�ny �lhet.

Flat-coated retriever

A flat-coated – avagy sima sz�r� – retriever kialakul�sa hasonl� a labrador�hoz. A XIX. sz�zadban a brit szigetek �s �szak-Amerika k�z�tt �l�nk kereskedelem zajlott, �s a haj�k kuty�kat is sz�ll�tottak egyik orsz�gb�l a m�sikba. Az 1860-as �vekben, a Kennel Club feljegyz�sei szerint J. Hull tulajdon�ban volt k�t kiv�l�an dolgoz� retriever szuka: Old Bounce �s l�nya, Young Bounce. Ez a k�t kutya nagy szerepet j�tszott a fajta kialakul�s�ban. Minden bizonnyal a St.John’s kuty�kat az 1840-es �vekben szetterekkel keresztezt�k, ami nagyban hozz�j�rult a mai k�llem kialak�t�s�hoz. A mai modern t�pus megszil�rd�t�sa t�bbek k�z�tt S. E. Shirley-nek, a Kennel Club egyik megalap�t�j�nak, �s H. R. Cooke-nak, a Riverside kennel tulajdonos�nak k�sz�nhet�, aki t�bb mint hetven �ven �t tartott �s teny�sztett flat-coated retrievereket. Fontos megeml�teni dr. Bond Moore-t is, aki k�llemb�r�k�nt mindent elk�vetett az�rt, hogy az �llom�ny min�l egys�gesebb� v�ljon. A ki�ll�t�sokon szigor�an diszkvalifik�lta a nem egysz�n� fekete, hanem feh�r folttal rendelkez� egyedeket. Az 1850-es �vekt�l az els� vil�gh�bor�ig, a simasz�r� retriever igen n�pszer� volt mint mindenes vad�szkutya. A h�bor� ut�n azonban n�pszer�s�ge cs�kkent, egyre t�bben kezdtek �rdekl�dni m�s retriever fajt�k ir�nt. Azonban minden rosszban van valami j�: a sz�les k�rben ismert �s elterjedt golden �s a labrador retrieverrel szemben, a flat-coated retrievern�l �ppen a n�pszer�tlens�g seg�tett, hogy ne v�ljon kett� a fajta kill�t�si �s munka vonalra. Nagyon kicsi a k�l�nbs�g a ki�ll�t�son eredm�nyesen szerepl� kuty�k �s a vad�szversenyek gy�ztesei k�z�tt.

Golden retriever

A golden retriever t�rt�nete Lord Tweedmouth nev�hez k�t�dik, aki els� s�rga retriever�t, Nous-t 1864 j�nius�ban v�s�rolta Brightonban. A lord birtoka, Guisachan a Tweed foly� ment�n fek�dt. Ezen a k�rny�ken �lt egykor a Tweed Water Spaniel. Nous-t egy ilyen v�zisp�niellel, Belle-lel p�roztatt�k. T�l�k sz�letett Crocus, Cowslip, Primrose �s Ada. Cowslipet ism�t egy sp�niellek fedeztett�k, majd egy t�l�k sz�rmaz� k�lyk�t Ad�val. A lord a s�rga sz�n� kuty�kat prefer�lta, �s els�sorban vonalteny�szt�st alkalmazott. Nous �s Cowslip t�bbsz�r is szerepelt egy-egy t�rzsk�nyv�n. A XIX. sz�zad v�g�re a golden retrieverek nagyon n�pszer�v� v�ltak Angli�ban. 1913-ban szerepeltek el�sz�r k�l�n oszt�lyban a ki�ll�t�sokon mint golden vagy yellow retrieverek. A Kennel Klub is ebben az �vben ismerte el hivatalos fajtak�nt, majd 1920-ban nyerte el a fajta v�gleges elnevez�s�t mint golden retriever.

Eg�szen 1952-ig, amikor megtal�lt�k a Lord Tweedmouth �ltal vezetett t�rzsk�nyvet, sokan azt hitt�k, hogy a golden retriever orosz cirkuszosok kuty�it�l sz�rmazik, akiket a Lord 1858-ban l�tott szerepelni Brightonban. A legenda szerint ezek az intelligens ebek annyira megtetszettek Guisachan ur�nak, hogy mind a nyolcat megvette, �s teny�szt�sbe fogta. A te�ri�t Lord Tweedmouth unoka�ccse, Earl of Ilchester c�folta meg a megtal�lt t�rzsk�nyvvel, melybe 1835 �ta a Guisachan birtok minden kuty�j�t bejegyezt�k, �mde orosz kuty�k nem szerepeltek benne. Mindaddig a Nous nev� kuty�r�l is azt hitt�k, hogy egyike az oroszoknak. De a Lord unok�ja kijelentette, hogy nagyapja els� s�rga kuty�j�t egy varg�t�l vette Brightonban. A k�ly�k egyetlen s�rgak�nt sz�letett egy fekete alomban, �s a varga tartoz�s fej�ben kapta egy vad�rt�l.