B�tor, t�rpe munkakutya A SCHIPPERKE

T�rt�nete

Belgiumban 1888-ban alap�tott�k a Kir�lyi Schipperke Klubot, aminek a jelmondata a k�vetkez� volt: belga fajta vagyok, kicsi, er�s, hûs�ges, ravasz �s b�tor. Ekkor sz�letett meg ennek a nagyon r�gi, 3–9 kg k�r�li t�rpe juh�szkutya fajt�nak a le�r�sa is. Ezzel kiv�lasztott�k azt a k�vetend� t�pust az �sszetoborzott hasonl� kuty�k k�z�l, amire a tov�bbteny�szt�skor t�rekedni kell. A legfontosabb morfol�giai jellemz�i azonban m�r r�g�ta v�ltozatlanok, hiszen a Schipperke egy kicsiny�tett form�ja egy canis lupusnak, a leg�sibb farkas szerû kuty�nak. Ig�nytelen, nem egy mesters�gesen „gy�rtott” v�ltozat, �gy n�lk�l�zi az ember akarata �s fant�zi�ja �ltal kital�lt term�szetellenes tulajdons�gokat. Csup�n kicsis�ge – amit fokozatos kiv�laszt�ssal �rtek el – az egyetlen k�ls� jegy, ami a l�trehoz�s�ban tudatos teny�szt�sr�l tan�skodik.
M�ret�nek v�ltoz�sa sor�n testar�nyai nem v�ltoztak sz�mottev�en a hozz� igen k�zeli rokons�gban l�v� t�bbi belga juh�szkuty�hoz k�pest. A nagyobb, 7–8 kg-os egyedek, ezeknek a nagyobb belga juh�szkuty�knak a majdnem teljesen pontos kicsiny�tett m�sai, meg�rizve karakter�kben a juh�szkuty�k b�tors�g�t, okoss�g�t �s egyed�l�ll� tan�that�s�g�t. Ez�rt szokt�k �ket „t�rpe groenendaelnek” nevezni, ami persze nem teljesen helyt�ll�. B�r mindkett� k�z�s �st�l sz�rmazik, a „Leuv�naar”-t�l, ami egy t�bbnyire fekete, k�z�pm�retû kutya volt.
A „Leuv�naar” szelekt�l�sakor a nagyobb kuty�kat k�ldt�k a legel�kre a ny�jat �rizni, ezek voltak a mostani belga juh�szok �sei. A legkisebbeket pedig kiv�lasztott�k, hogy megfogja a patk�nyokat az ist�ll�kban, illetve a lak�h�z k�r�li udvaron, �s egyben jelezzen, ha idegen k�zeledik. Sz�rmaz�s�ra utal m�g neve is, hiszen „Schipperke” sz� „kis juh�szt” jelent Louvain k�rny�ki dialektus szerint.
Arr�l, hogy a farok n�lk�li v�ltozat mi�rt terjedt el, m�r csak legend�k sz�lnak. Az egyik t�rt�net szerint, mivel Belgiumban sokan �ltek �s k�zlekedtek haj�n, sok haj�s tartott Schipperk�t t�rsas�gnak �s r�gcs�l�irt�nak egyar�nt. A cs�nak fed�lzet�n azonban kicsi a hely, farok n�lk�l nem borogatnak fel mindent.
K�ts�g k�v�l ezek a kis kutyusok sokkal kellemesebb benyom�st tesznek farok n�lk�l, m�sok is k�vetni kezdt�k a divatot. Ma m�r lehet tal�lkozni mind farok n�lk�li, mind farokkal rendelkez� egyedekkel, �ltal�ban a sz�rmaz�si orsz�gt�l f�gg�en. Napjainkban, az anyaorsz�gban Belgiumban, Franciaorsz�gban �s USA-ban terjedtek el igaz�n a Schipperk�k, �s itt m�g kiz�r�lag farok n�lk�l teny�sztik �ket.

Viselked�s.

Arra a k�rd�sre, hogy mire is val� ez a cs�pp kis j�sz�g, magyar�zatot ad a standard hivatalos sz�veg�nek els� r�sze:
„Kiv�l� �s hûs�ges kis �rkutya, nem ismerkedik idegenekkel. Mozg�kony, f�rge, f�radhatatlan, folyamatosan a k�rnyezet�vel foglalkozik, a gazdi �ltal r�b�zott t�rgyakat elsz�ntan �rzi, nagyon gyeng�d a gyerekekkel, alkalmazkodik a h�z k�r�li �lethez, mindig tudni akarja, hogy mi zajlik egy ajt� m�g�tt, el�rulja �rzelmeit csahol�s�val �s s�r�ny�nek felborzol�s�val. Keresi a lovak t�rsas�g�t. Vad�szik a vakondokra, �s m�s r�gcs�l�kra. Haszn�lhat� vad�szatra, jelzi az �regi nyulak �ltal lakott �regeket, �ld�zi �ket, �s felhajtja a mezei nyulakat a sûrûben.”
Vagyis a vil�gon a legt�bb funkci�t bet�lteni k�pes eb, egyed�l sz�nh�z�sra alkalmatlan. Hiszen �rkutya, t�rsas�gi kutya, vad�szkutya, kotor�k eb, juh�szkutya �s amit m�g ki lehet tal�lni. Persze nem vonom k�ts�gbe a le�rtakat, �s t�nyleg sok c�lra alkalmasak a Schipperk�k, de az�rt gondoljunk bele, hogy a 3 kg-os j�sz�g hogyan v�di meg �rt�keinket egy elsz�nt bet�r�t�l. Tapasztaltam m�r, hogy megpr�b�lta, de csup�n a kuty�khoz nem �rt� betolakod�t riaszthatja el. Az idegent nagy csahol�ssal k�zel�tik meg, majd farok hi�ny�ban heves t�rzscs�v�l�ssal �s fen�k risz�l�ssal, majd egy gyors �lbe ugr�ssal pr�b�lj�k megh�d�tani.
Ezen a ponton az �lebi funkci� er�sebb, mint az �rz�-v�d�, �s a teny�szt�si c�l is ez. Napjainkban a szocializ�lt kuty�kra egyre nagyobb az ig�ny, �s ezen a t�ren a Schipperk�k j�l meg�llj�k a hely�ket. Nem jellemz� r�juk a t�rpe kuty�k f�lelemb�l ad�d� agresszivit�sa, ink�bb magabiztosan fordulnak az emberhez �s a t�bbi kutya fel�.

Mint kotor�k ebek igaz�n hat�sosak, egy mezei s�ta ut�n hol egy �rg�vel, hol eg�rrel a sz�jukban t�rnek vissza. T�len a nagy h�ban csak a n�gy l�bon sz�kken� fekete gomb�cot lehet l�tni, amint el-el s�llyedve k�veti az �rg�k nyom�t. Szagl�sa �s hall�sa kiv�l�, �s el�g kitart� ahhoz, hogy a vad�szatn�l is meg�llja a hely�t. A fel�p�t�se is ide�lis erre a munk�ra, hiszen sz�re �ntisztul�, nem ig�nyel gondoz�st, nem ereszti �t a vizet, �s r�vid ott, ahol koszol�dhatna.
Napjainkban adotts�gai r�v�n legink�bb az agility rajong�k k�z�tt egyre n�pszerûbb. �pp oly �gyesek �k a mini kuty�k k�z�tt, mint nagyobb testv�reik, a belga juh�szok a maxik k�z�tt. Hiszen minden�k megvan a sikerhez, apport k�szs�g, intelligencia, a gazdinak megfelelni akar�s, �s mindehhez olyan rug�l�bak, amivel a maxi m�retû akad�lyokat is k�nnyed�n �tugorj�k. Legink�bb a gyerekekkel alkotnak sikeres p�rost.
Hogy mi�rt vannak m�gis ilyen kevesen a vil�gon, arra nem igaz�n van magyar�zat. B�r keveset ellenek, de a sz�l�ssel �s az alom felnevel�s�vel nincs gond. Igen hossz� �letûek, 15–18 �vig is el�lnek, a 14 �ves kanok m�g fedez� k�pesek, �s csup�n p�r �sz sz�l az �lluk alatt jelzi korukat. Nem igaz�n tartoznak a t�rsas�gi kuty�k k�z�, hiszen ahhoz t�ls�gosan hasonl�tanak a nagy kuty�hoz k�lalakra �s term�szetre egyar�nt, nem kell �ket sem f�r�szteni, sem ny�rni, m�g f�s�lni is csak igen ritk�n, nem l�g sem a f�l�k, sem a sz�r�k a f�ldig, �s t�l f�rg�k ahhoz, hogy eg�sz nap �lben legyenek. A kutyaki�ll�t�sokon sem kapnak el�g figyelmet, hisz ellent�tben a groenendaelekkel, �ket az egyes fajtacsoportban alig veszi �szre a b�r� a sok nagy, sz�r�s juh�szkutya k�z�tt. Teny�szt�s�kkel is �ltal�ban a belga juh�szkuty�kat teny�szt�k foglalkoznak, hiszen aki egyszer belga juh�szt tartott, az nehezen t�r �t m�s fajt�ra, �s �k a Schipperk�kben sem csal�dnak. Ez�rt azoknak aj�nljuk ezt a fajt�t, akik szeretik az �letvid�m munkakuty�kat, kedv�k van b�rmilyen kutyasporthoz, �s vagy a lak�sba, vagy t�bbi kutya mell� nem k�v�nnak nagyobb ebet hazavinni.

K�ls� megjelen�s.

Ez a kicsi, teljesen fekete �rd�g, 3–9 kg k�z�tti, r�vid �s z�m�k t�rzzsel rendelkezik, de sohasem lehet neh�zkes �sszhat�s�ban. A feje a r�k��hoz hasonl�t, a homloka el�g sz�les, a szeme fel� keskenyedik, enyh�n dombor�. Pof�ja ny�jtott, stopja kifejezett. S�t�tbarna, m�lyen �l�, ov�lis szemei �l�nkek �s sz�r�sak, �s jellegzetes Schipperke tekintetet k�lcs�n�znek az �llatnak, ami nagyon figyelmes, �rtelmes �s egyben k�rd� is. Er�s f�lei fel�ll�k, kicsik, h�romsz�g alak�ak, magasan tûz�ttek, �s rendk�v�l mozg�konyak. Mellkasa m�ly �s sz�les, h�ta egyenes, fara sz�les �s lapos, a farok hi�nya miatt g�mb�lyû. Finom csont� mells� l�bai egyenesek, �s a test alatt �llnak, m�g h�tuls� l�ba vastag, hossz�, nagyon izmos, a t�rdhajlat k�zel van a f�ldh�z, ami nagyban seg�ti a m�ret�hez k�pest igen magas ugr�sokn�l. Sz�re t�m�r, tart�sa van, egyenes sz�l� �s el�ll�, �sszhat�s�ban egy sz�r�s kuty�t kell mutasson. Ezt f�leg annak k�sz�nheti, hogy a test egyes r�szein a t�bbi r�szhez k�pest hosszabb sz�r tal�lhat�, els�sorban az er�s, el�re �ll� nyak k�r�l, a f�l k�ls� sz�l�t�l kezdve s�r�nyt �s mell�nyt alkotva, amit�l egy�rtelmû gall�r alakul ki, ahol a hosszabb sz�rsz�lak a testen l�v� r�videbbekre hajlanak. Szint�n hosszabb sz�r tal�lhat� a combok k�z�tt, ami t�rdnadr�got form�l �s minek a sz�rv�gei befel� hajlanak. Ett�l v�lik a kiskutya h�ts� r�sze teljesen goly�szerûv�.

A Schipperk�t kor�bban h�rom m�ret szerint differenci�lt�k, de el�bb a mini kateg�ri�t, majd a tov�bbi oszt�lyoz�st sz�ntett�k meg. Ennek oka az volt, hogy a tov�bbi m�retcs�kken�st megakad�lyozz�k, ami m�s fajokkal t�rt�n� keresztez�shez vezetett volna. �gy a k�z�pm�retû, 6 kg k�r�li egyedeket prefer�lj�k a ki�ll�t�sokon, b�r ritk�bbak �s �rt�kesebbek a kis m�retûek. A mai napig elk�l�n�thet� a teny�szt�k azon csoportja, akik a „kis” �s akik a „nagy “ kutyusokat teny�sztik, b�r egy almon bel�l is lehet elt�r� m�retû ut�d. Vannak akik „kis groenendaeleket” k�v�nnak l�trehozni, kecses fejform�val, illetve akik szerint a Schipperke ett�l elt�r�, sokkal z�m�kebb �s er�sebb, karakteresebb fejjel kell hogy rendelkezzen. Az egyes orsz�gokban is m�s �s m�s a teny�szt�s ir�nyelve: Amerik�ban a z�m�kebb, nagyon sz�r�s egyedeket, Angli�ban a k�l�nb�z� m�s sz�nû, pl. drapp, feh�r �s sz�rke sz�nûeket, Franciaorsz�gban az eleg�ns alkat�akat tartj�k k�vetend�nek. Mi m�g ragaszkodunk az anyaorsz�g �ltal kiadott standardhez, �s rem�lj�k, hogy ez a pici kutyus haz�nkban is n�pszerû lesz. A magyarorsz�gi �llom�ny m�g csak k�t import kuty�b�l �ll, �s a szomsz�dos orsz�gokban is csak n�h�nyan vannak, de m�r megsz�letett az els� hazai alom.
Rem�lj�k, hogy egyre t�bben kapnak kedvet a tart�sukhoz �s sokan megkedvelik �ket, hiszen igaz�n meg�rdemlik!

����������Kicsi, de er�s – �s m�g fekete is

A schipperke a vil�g legkisebb juh�szkuty�ja. Az 1888-ban alap�tott Kir�lyi Schipperke Klub jelmondata kiv�l�an jellemzi ezt az �si fajt�t: „Belga vagyok, kicsi, er�s, h�s�ges, ravasz �s b�tor!“

A schipperke a Nemzetk�zi Kinol�giai Sz�vets�g els� fajtacsoportj�nak els� szekci�j�ba, a juh�szkuty�k k�z� tartozik. Az alkalmaz�si ter�letn�l kism�ret� �r- �s t�rsas�gi kutyak�nt jel�lik meg. A jelenlegi, 83-as sz�m� fajtale�r�s 2003. j�nius 18-�n l�pett �rv�nybe. A schipperke er�teljes fel�p�t�s�, kicsi juh�szkutya. Feje �k alak�, fangja viszonylag r�vid. Teste harmonikus fel�p�t�s�, r�vid, meglehet�sen sz�les �s z�m�k, a v�gtagok csontozata ellenben finom. Sz�rzete nagyon s�r�, egyenes, gall�rt, s�r�nyt, nadr�got �s „k�t�nyt” k�pez. A m�sodlagos nemi jelleg igen kifejezett, a kanok �s a szuk�k els� pillant�sra megk�l�nb�ztethet�ek.

Kiv�l� jelz�- �s �rkutya, t�l�rad� vitalit�ssal, idegenekkel szemben tart�zkod�, nyugtalan, agilis, f�radhatatlan, �lland�an azzal foglalkozik, mi t�rt�nik k�r�l�tte, mindenre k�v�ncsi, ami mozog, vagy ami egy bez�rt ajt� m�g�tt van. �les hangj�val, felborzolt s�r�ny�vel �s h�tsz�rzet�vel fejezi ki benyom�sait.

A fajta legfontosabb jellemz�i sz�zadok �ta v�ltozatlanok, hiszen a schipperke kicsiny�tett m�sa egy Canis Lupusnak, a leg�sibb farkas szer� kuty�nak, azaz nem egy mesters�gesen l�trehozott v�ltozat, n�lk�l�zi az ember akarata �s fant�zi�ja �ltal kital�lt term�szetellenes tulajdons�gokat. Csup�n kis m�rete – amit fokozatos kiv�laszt�ssal �rtek el – az egyetlen olyan jegy, amely tudatos teny�szt�sr�l tan�skodik.

Flamand dialektusban a schipperke – kor�bban Sch�perke – kis juh�szkuty�t jelent. A belga juh�szkutya �s a schipperke k�z�s �se – Huge belga kinol�gus szerint is – val�sz�n�leg egy r�gi juh�szkutya t�pus, a Leuvenaar, amely t�bbnyire fekete sz�n�, �s nem t�l nagym�ret� kutya volt. A schipperke ma is ismert form�ja val�sz�n�leg a XVII. sz�zadban alakult ki. 1690 k�r�l m�r a legkedveltebb kutyafajt�ja volt a br�sszeli Saint-Gery negyed munk�sai �s varg�i k�z�tt. Ut�bbiak olyan versenyeket rendeztek, ahol kuty�ik tekerv�nyes mint�kkal d�sz�tett, finoman megmunk�lt s�rgar�z nyak�rvben pomp�ztak. Egy korabeli mond�s szerint, egy varga feles�ge n�lk�l elmehet ugyan otthonr�l, de a kuty�ja n�lk�l sohasem.

A kuty�k fark�nak teljes csonkol�sa val�sz�n�leg m�r a XV. sz�zad �ta divat volt. Egy szerzetes, Vencel bar�t feljegyz�sei szerint, a XV. sz�zadban nem volt olyan h�z Bruges v�ros�ban, ahol ne �lt volna egy kicsi, fekete, farok n�lk�li kutya. A schipperke kiv�l� r�gcs�l�irt�k�nt volt ismert, eg�r, patk�ny, vakond nem menek�lhetett el�le. A XIX. sz�zadra a legelterjedtebb h�zikuty�v� v�lt Belgiumban. 1880. j�lius 21-�n szervezt�k a m�sodik belga kutyaki�ll�t�st, amelyen Beauffort gr�fja k�l�n oszt�lyt hirdetett a belga nemzeti fajt�nak, m�gis egyetlen schipperk�t sem neveztek a ki�ll�t�sra. A teny�szt�k nem tudt�k elk�pzelni, hogy a munk�sok �s k�zm�vesek kuty�ja egy show-kutya rangj�ra emelkedhessen. V�g�l k�t �vvel k�s�bb ker�lt sor az els� hivatalos „fell�p�sre”: Els� alkalommal 1882-ben szerepelt a fajta ki�ll�t�son, Spa v�ros�ban. Amikor a belga kir�lyn�, Marie-Henriette is szert tett egy schipperk�re, a fajta n�pszer�s�ge el�l minden akad�ly elg�rd�lt. 1882-ben alak�tott�k meg a belga kennel klubot (Soci�t� Royale Saint-Hubert), s m�r az els� t�rzsk�nyvben, amelyet 1885-ben adtak ki, szerepelt a schipperke. 1887-ben ismerte meg Anglia �s Amerika a fajt�t.

A br�sszeliek Spitzk�nek bec�zt�k kuty�ikat hegyes pof�juk miatt, a folyami haj�sok pedig Schipperk�nek. A k�t becen�v �sszekever�se miatt, n�met nyelvter�leten egy darabig a Schifferspitz (haj�s spicc) elnevez�s terjedt el, holott a schipperke term�szete, jelleme semmif�le hasonl�s�got nem mutat egy spicc�vel.

A belga fajtaklub, a Kir�lyi Schipperke Klub 1888-ban fogalmazta meg a hivatalos fajtale�r�st. Maga a klub is ebben az �vben alakult, ez a legr�gibb belga fajtaklub. Az �vek sor�n egyes�tett�k a k�l�nb�z� t�pusokat; akkoriban m�g l�tezett ugyanis a br�sszeli, az Anvers-i �s Louvain-i t�pus. Kor�bban a vad�szok is haszn�ltak schipperk�ket hajt�kutyak�nt �s a vad�szg�r�nyek seg�t�jek�nt.

A m�sodik vil�gh�bor� alatt sokan felhagytak a teny�szt�ssel, �s a h�bor� ut�n sok nyugati orsz�gban az uszk�r terjedt el divatkutyak�nt, �s a schipperke feled�sbe mer�lt. Pedig napjainkban ide�lis v�rosi kedvenc lehetne, a legkisebb garzonlak�sban is elf�r, �s megb�zhat�an jelez minden idegent. Mindenre fel�gyel, ami gazd�ja tulajdona, nagyon okos, ragaszkod�, bar�ts�gos a gyerekekkel, k�nnyen gondozhat� bund�ja van, a vedl�si id�szakot lesz�m�tva szinte nem is hullik a sz�re, ez�rt takar�tani sem kell t�bbet miatta, sportos, igen eg�szs�ges fajta: egysz�val tulajdons�gai ide�lis h�zikedvencc� teszik. Am�gy a belga juh�szkuty�hoz hasonl�an, a schipperke is nagyon j� agility-versenyz�.

Franciaorsz�gon k�v�l fark�t m�r nem kup�rozz�k. A standard szerint a term�szetes farok gyakorlatilag olyan, mint a belga juh�szok�: legal�bb a cs�nkig �r, elkeskenyed�, lel�g, mozg�s k�zben megemelkedhet a h�t vonal�nak meghosszabb�t�sak�nt, �m a h�t f�l� nem emelkedhet. A h�t f�l� kunkorod�, spiccszer� farok megengedett, de nem k�v�natos. Ezzel szemben azonban minden kup�rozatlan schipperk�nek ilyen a farka, csup�n n�h�ny hetes korukig egyenes.

A schipperke sz�rzete s�r�, b�s�ges fed�sz�rrel, egyenes, megfelel�en kem�ny, szil�rd, az aljsz�rzet s�r� �s puha. A fejen, a mells� v�gtagok mells� r�sz�n, a cs�nkon �s h�tuls� l�bk�z�pen r�vid, a f�l�n m�g enn�l is r�videbb. A testen k�zepesen hossz�, �s a b�rh�z simul� a sz�rzet, a nyak k�r�l hosszabb �s valamivel laz�bb, gall�rt, s�r�nyt �s „k�t�nyt” (hossz� sz�r a nyak als� r�sz�n �s a mellkason, amely a mells� l�bak k�z� is kiterjed), k�pez, a h�tuls� v�gtagokon pedig „gaty�t”.

A sz�rzet sz�ne kiz�r�lag fekete lehet. Az aljsz�rzetnek nem kell sz�nfeket�nek lennie, s�t�tsz�rke �rnyalat megengedett, de csak akkor, ha fed�sz�rzet teljesen eltakarja. A legapr�bb feh�r folt, ak�rcsak a l�bujjak hegy�n, teny�szt�sb�l kiz�r� ok.

A standard �ltal el��rt m�ret 3-9 kg, de a k�zepes, 4-7 kilogrammos tests�ly a k�v�natos. A 3 kg alatti �s a 9 kg feletti kuty�k nem kaphatnak kit�n� min�s�t�st a ki�ll�t�sokon.