Sealy Ham birtok �r�k�se

A sealyham terrier nem tartozik a laikusok �ltal is j�l ismert fajt�k k�z�, pedig egykoron annyira kedvelt�k, hogy nem volt ritka a hatsz�zas nevez�si l�tsz�m sem sz�l�haz�ja ki�ll�t�sain. Sajnos �ppen a n�pszer�s�g tette szinte teljesen t�nkre a fajt�t: a kicsi �s mer�sz vad�szterrierb�l neh�zkes, t�ls�gosan is d�s sz�rzet� ki�ll�t�si primadonn�t csin�ltak, melyet a h�tk�znapi �letben k�ptelens�g volt tiszt�n tartani. Val�sz�n�leg ez�rt tartozik napjainkban is a ritk�bb fajt�k k�z�, pedig igen szeretetrem�lt�, alkalmazkod�k�pes j�sz�g, terrier l�t�re fajt�rsaival sem vereked�s.

A sealyham terrier fajtat�rt�nete igazi angol, pardon, walesi „csal�dreg�ny”, mely sz�mos m�s vad�szterrier kialakul�s�nak protot�pusa: az id�s kapit�ny vid�ki birtok�ra vonul vissza, hogy �let�nek h�tral�v� r�sz�t a vad�szatnak szentelje, s el�gedetlen l�v�n kuty�ival, a helyi terrierekb�l egys�ges, �j fajt�t k�v�n kialak�tani. John Tucker Edwardes kapit�ny Pembrokshire egy mag�nyos r�sz�n, valahol Haverfordwest �s Fishguard k�z�tt t�lt�tte nyugd�jas �veit, a Sealy Ham birtokon. Az Edwardes fam�lia m�r sz�zadok �ta ezen a vid�ken �lt, a birtok pedig h�zass�gk�t�s r�v�n ker�lt a csal�dba. Fennmaradt iratokb�l tudjuk, hogy Sir Owen Tucker of Sealy Ham 1415-ben Agincourt-ban harcolt, az Edwardes csal�d egyik tagja pedig a Poitiers-i csat�ban vett r�szt 1356-ban. A sz�ban forg� Edwardes kapit�ny kb. 1848 k�r�l, negyven�vesen vonult vissza a katon�skod�st�l, hogy h�tral�v� �veit a vid�ki „sportoknak” szentelje. T�len l�h�ton vad�szott r�k�ra kop�falk�j�val, ny�ron pedig terrierekkel eg�sz�tette ki sereg�t, �s a k�rny�k igen gazdag vidra-, borz- �s r�ka�llom�ny�t ritk�totta. Vidravad�szatra m�r saj�t falk�t alak�tott ki, de legink�bb azon f�radozott, hogy a helyi terrierv�ltozatokat olyan fajt�v� egyes�tse, mely a legkisebb vesztes�g mellett a legnagyobb b�tors�ggal �s kitart�ssal k�pes els�sorban a borz �s a vidra ellen harcolni. K�pzelet�ben egy kicsi �s f�rge, fordul�kony, er�s �llkapcs� kutya �lt, mely el�g r�vidl�b� ahhoz, hogy ellenfel�t a legkisebb szikla�regbe is k�vethesse. �gy t�nik, a helyi terrierek v�gtelen sz�m� v�ltozat�nak egyike sem felelt meg Sealy Ham birtokos�nak. Att�l eltekintve, hogy szinte mindannyian feh�rek voltak, igen kev�s hasonlatoss�got mutattak az elk�pzelt a fajt�val. A kapit�ny arra t�rekedett, hogy hossz� test�, r�vidl�b� kuty�kat alak�tson ki, viszonylag nagy fejjel �s er�s �llkapoccsal. Edwardes a 12 fontos s�lyt tartotta ide�lisnak, azonban a legt�bb kutya akkoriban m�g 17–20 font s�ly� volt. Edwardes kapit�ny az almokat k�rny�kbeli f�ldm�veseknek adta ki felnevel�sre, majd hath�napos korukban megl�togatta a k�lyk�ket, �s ha valamelyik k�zeledt�re elrohant, azt helyben agyonl�tte. A megmaradt k�lyk�ket el�sz�r patk�nyfog�sra �s -�l�sre tan�tott�k meg, majd egy mesters�ges �regben elhelyezett g�r�ny ellen tesztelt�k �ket. Az �reg bej�rat�ig nyomot fektettek, �s a fiatal �llatokt�l elv�rt�k, hogy k�vess�k a nyomot, beb�jjanak az �regbe �s megt�madj�k a g�r�nyt. Azt a kuty�t, amelyik a felsz�nen maradt �s nem bizonyult el�g b�tornak, azt a kapit�ny ugyancsak agyonl�tte. Egy�bk�nt d�nt�sei nem mindig bizonyultak helyesnek. Legal�bbis az egyik kutya, amelyik nem �llta ki a „g�r�ny-pr�b�t”, nevel�je k�r�s�re, aki nagyon megszerette, m�gis t�l�lte a tesztet, �s egy�ves kor�ra �tlagon fel�li vad�szkuty�v� v�lt. Az id� m�lt�val egy�bk�nt a kapit�ny, �gy t�nik, egyre melegsz�v�bb lett, mert tucatnyi, �ltala nem megfelel�nek tal�lt terriert osztott sz�t Pembrokshire-ben. Sajnos �r�sos feljegyz�sek nem maradtak fenn a kapit�ny teny�szt�i munk�j�r�l, azonban a szak�r�k t�bbs�ge egyet�rt bizonyos fajt�kat illet�en, melyek hozz�j�rulhattak a selayham terrier kialak�t�s�hoz.

Az egyik f� probl�ma a r�vid l�b volt, melyet val�sz�n�leg a Dandie Dinmont terrier „hozz�ad�s�val” pr�b�lt a kapit�ny el�rni. Ezt bizony�tja a Dandie-re jellemz� tulajdons�gok makacs felbukkan�sa a korai p�ld�nyokn�l, �gymint a puha fejsz�r, a nagy, kerek szemek, az �velt h�t, �s a g�rbe mells� l�b. Sokak szerint Edwardes a korabeli bullterriereket vagy staffordshire bullterriereket is felhaszn�lta b�tors�guk miatt. Sir Jocely Lucas �gy v�li, hogy a kapit�ny a szomsz�ds�g�ban megtal�lhat�, �n. Cheshire terriert haszn�lhatta, mely viszont a bullterrier kialak�t�s�n�l is szerepet j�tszott. Lucas a s�kets�g el�fordul�s�val indokolja elk�pzel�s�t. Az �ltala teny�sztett, kb. egytucat s�ket sealyham k�z�l, k�t kiv�tellel, mindegyik h�feh�r volt. Robert Leighton ezzel szemben arra esk�szik, hogy a west highland white terrier j�tszott d�nt� szerepet a teny�szt�i munk�ban. Ezt azzal indokolja, hogy Edwardes kapit�ny nagyon j� bar�ts�gban volt Bute m�rkij�val, aki viszont a poltallochi Colonel Malcolm bar�tja volt, akit a westi �satyj�nak tartanak.

�rdekes momentum a sealyham bels� tulajdons�gait illet�en, hogy Lucas kapit�ny falk�ban vad�szott kuty�ival, egyszerre kb. egy tucat p�rt, vagy m�g t�bbet vitt mag�val, s�t gyakran a kop�kkal egy�tt dolgoztak terrierjei. Egy�rtelm�, hogy egy vereked�s kutya haszn�lhatatlan lett volna. Lucas saj�t teny�szet�r�l �gy nyilatkozott. „Egyidej�leg �t vagy hat p�rt is a f�ld al� tudok k�ldeni, vagy 15 p�rral fegyveres vad�szatra menni. �t percig sem tartan�k meg egy vereked�s kuty�t, nemhogy teny�sszek vele. Minden m�s fajt�j� fedez�kan harcolna egym�ssal f�lt�kenys�gb�l, egy sealyham azonban sohasem teheti ezt vad�szat k�zben.”

A fajta n�vekv� n�pszer�s�g�vel p�rhuzamosan egyre t�bb fajtaklub alakult, mindegyik saj�t k�l�n fajtale�r�st kiadva. Az egyik szerint a fekete folt m�g a f�l�n �s a fejen is hiba volt, s�t a fekete testfolt kiz�r� oknak sz�m�tott, pedig a k�t korabeli szt�r fedez�kan, Huntsman �s Peer Gynt tucatnyi fekete testfoltos k�lyk�t produk�lt. M�g a Kennel Club hivatalosan nem ismerte el a fajt�t, helyi vad�szati ki�ll�t�sokon �ll�tott�k ki a sealyham terriereket. 1891-ben maga a kapit�ny mutatott be egy Tip nev� kant, akit �gy hirdetett: „100 �vre visszavezethet�, ismert sz�rmaz�s, garant�ltan k�veti a f�ld al� a borzot, a r�k�t �s a vidr�t, �ra �t font.” Ez viszont arra utal, hogy a Tucker-Edwardes csal�d m�r j�val a kapit�ny el�tt, bizony�tottan teny�sztett terriereket.

Edwardes kapit�ny 82 �vesen, 1891-ben halt meg. Hat h�nappal k�s�bb egyetlen fia is elt�vozott az �l�k sor�b�l, �gy a csal�d f�rfi �ga kihalt. A kapit�ny l�nya azonban, Mrs. Higgon fenntartotta Sealy Ham birtokot, a kuty�kat is tov�bb teny�sztette (of Sealy kenneln�ven), k�s�bb b�r�k�nt is tev�kenykedett, s�t � lett az eln�ke az 1908-ban alakult Sealyham Terrier Clubnak. A fajta 1903-ban szerepelt el�sz�r hivatalosan ki�ll�t�son, Haverfordwestben. Championship Show-n azonban csak 1910-ben mutatkozhatott be a sealyham terrier, a Kennel Club d�l-londoni ki�ll�t�s�n a Krist�ly Palot�ban. A Kennel Club 1911 m�rcius 8-�n fogadta el hivatalos fajtak�nt a sealyham terriert. Ekkorra azonban a fajta m�r kiss� elt�volodott Edwardes kapit�ny koncepci�j�t�l. A k�t szt�rkan, Huntsman �s Peer Gynt 24 illetve 27 fontot nyomott, a k�v�natos 12 fontos s�llyal ellent�tben. A londoni ki�ll�t�son egy�bk�nt a ny�lt oszt�lyos kanokn�l Lord Kensington Dandy Bach kuty�ja nyert, akit nem sokkal azel�tt Fred Lewis-t�l v�s�rolt. M�g�tte Whiskey Bach v�gzett a m�sodik helyen, Fred Lewis tulajdon�ban. Ez a kutya k�s�bb champion lett, �s sok gy�ztes kutya sz�rmazott t�le. Az �j fajta olyan nagy �rdekl�d�st v�ltott ki, melyr�l Edwardes kapit�ny nem is �lmodott. M�s k�rd�s, hogy id�vel r�m�lomm� v�lt ez a nagy n�pszer�s�g. Id�k�zben egy-egy sealyham terrier mes�s �sszegek�rt cser�lt gazd�t. Szenz�ci� sz�mba ment, mikor a The Model nev� kuty��rt Miss Errington Jack Howell kapit�nynak 100 fontot fizetett. K�s�bb az amerikai Ross Proctor Ch. Ivo Caradoch-�rt, The Model egyik fi��rt, m�r 850 fontot adott Hamilton Adamsnak. Ch. Delf Discriminate volt a fajta els� k�pvisel�je, aki n�gyszer cser�lt gazd�t, legutolj�ra 1000 fontot fizettek �rte.

Az extr�m n�pszer�s�g vesz�lyeit elh�r�tand�, az Edwardes kapit�nyt �s c�ljait m�g szem�lyesen ismer� �reg teny�szt�k 1912-ben megalap�tott�k a Sealyham Terrier Breeders and Badger Digging Associationt. C�ljuk a fajta munkak�szs�g�nek meg�rz�se �s fejleszt�se volt. Tal�lkoz�kat szerveztek, munkavizsg�kat rendeztek, term�szetes kotor�kban is. A sz�vets�g tagjai nem vettek r�szt olyan ki�ll�t�sokon, ahol nem volt legal�bb egy munkaoszt�ly a fajta r�sz�re, �s a b�r�t nem az �ltaluk �ssze�ll�tott list�r�l v�lasztott�k. A legnagyobb n�pszer�s�g sz�kebb haz�j�ban, Pembrokshire-ben �vezte a fajt�t. Volt olyan ki�ll�t�s, melyre 600 kuty�t neveztek, �s csak a ny�lt kanokn�l 71 kutya indult. Sajn�latos eredm�nye volt a n�pszer�s�gnek a korabeli kutyaszapor�t�s: ha valakinek volt egy sealyham szuk�ja, azonnal befedeztette a szomsz�d kuty�j�val, �s a k�lyk�ket Angli�ba k�ldte eladni, ahol szint�n nagy volt az ig�ny a fajt�ra. A h�szas �vekre valamennyire normaliz�l�dott a helyzet �s az eg�sz orsz�gban elosztva sok j�l vezetett kennel m�k�d�tt, mely homog�n t�pus�, j� min�s�g� kuty�kat produk�lt. Fred Lewis mindig is az �len j�rt, a Bowler h�zasp�r Bowhit kennele is kimagaslott, de a Scotiast kennel is j� h�rn�vnek �rvendett, Mrs. J. cecil Barber tulajdon�ban, aki a j�lismert allrounder �s terrierspecialista b�r�, Holland Buckley l�nya volt, egyben Ted Buckley, a Kennel Club titk�r�nak n�v�re. Ch. Scotia Stylist nev� kuty�j�t �ll� �s �l� p�zban is megmint�zt�k porcel�nfigur�nak, mely ma is keresett modell. A fajta n�pszer�s�ge a harmincas �vek k�zep�n tet�z�tt. A kutya�js�gok kar�csonykor 20–30 sealyham hirdet�st is tartalmaztak, �s ezek m�g csak a min�s�gi kennelek aj�nlatai voltak. A sealyham terrier rekl�mokban, sz�ndarabokban is megjelent, egyre t�bb h�ress�g v�lasztotta k�s�r�j��l. Ezeknek a s�rmos �s alkalmazkod�k�pes kedvenceknek azonban m�r fogalmuk sem volt �seik munk�j�r�l. A ki�ll�t�si k�rben egyre rosszabbul alakult a helyzet. A helyes m�retre olyannyira nem �gyeltek, hogy a egyre nagyobb, lassabb, �gyetlenebb kuty�k sz�lettek, standardm�ret� p�ld�nyok pedig m�r alig nyertek ki�ll�t�sokon. �s a teny�szt�k persze egyre nagyobb, l�tv�nyosabb sz�rzetre t�rekedtek, a b�r�k pedig k�szs�gesen assziszt�ltak mindehhez. Term�szetesen a fajta jelleme is megszenvedte a t�rt�n�seket, de val�sz�n�leg a kezelhetetlen sz�rt�meg jelentette a legnagyobb probl�m�t a civil v�s�rl�knak: n�h�ny h�t ut�n a k�v�nt t�zes kis kutya helyett egy piszkos sz�r� b�r�nyt tudhatott mag��nak, akit �lland�an trimmelni kellett, hogy kin�zzen valahogy. A h�szas �vekben tov�bbi fajtaklubok alakultak, szerencs�re a Kennel Club 1950-ben azt az �sszer� hat�rozatot hozta, hogy egy fajt�nak csak egy standerdje lehet, melyet a Kennel Club standardbizotts�g�nak kell enged�lyeznie, majd azt minden fajtaklubnak el kell fogadnia.

A sealyham terrier nagyon hamar h�vekre tal�lt m�s orsz�gokban is. Az Egyes�lt �llamokban m�r 1913-ban megalakult az els� fajtaklub, �s a Westminsteren n�gy alkalommal lett sealyham terrier a ki�ll�t�s legszebb kuty�ja: 1924-ben Ch. Barberryhill Bootlegger, 1927-ben �s 1928-ban Ch. Pinegrade Perfection, m�g 1936-ban Ch. Nutfield Silhouette. 1976-ban pedig Ch. Roderick of Jenmist az „�v terriere” c�met nyerte el.