A moszkvai �rkutya

Eredet�nek t�rt�nete

A (volt) Szovjetuni�nak a II. vil�gh�bor�t k�vet�en megv�ltozott a katonai berendezked�se. A hivatalosan infrastrukt�ra fejleszt�sre kapott k�lcs�n�ket a hadsereg nyelte el, ahol megengedhetetlen luxus lett az elektronikus v�delmi rendszerek fenntart�sa. P�nz h�j�n, az oroszos egyszer�s�ghez ill�en a hagyom�nyos �rt�keikre jutott az energia �s a tehets�g.
A kuty�s beavatkoz� alegys�gek vezet�i fels�bb utas�t�st kaptak, miszerint a katonai objektumok �rz�s�re k�pezzenek ki kuty�kat. Neh�zs�get jelentett a kuty�k kiv�laszt�s�n�l a kem�ny orosz t�l, a rossz ell�t�s. A feladat nagytest�, hossz� sz�r�, ellen�ll� szervezet�, szigor�, de k�nynyen k�pezhet� kuty�kat k�vetelt meg, de ilyen fajt�t nem tal�ltak. Ez�rt l�trehoztak egy addig nem l�tez� kombin�ci�t, amely olyan j�l siker�lt, hogy l�tez�s�t titokban kellett tartani. A hossz� sz�r� bern�thegyi, a kauk�zusi juh�sz egyik alfaja �s a foltos orosz kop� genetikai „�sszegy�r�sa”, �vtizedeken �t tart� tudatos, szelekt�v teny�szt�se elvezetett a k�v�nt ir�nyba. A fajt�nak m�g nem volt semmilyen neve, de c�mke n�lk�l is olyan j�l dolgoztak a kuty�k, hogy a legfontosabb katonai objektumok, rak�tasil�k, nukle�ris t�maszpontok �rz�s�t k�nnyed sz�vvel b�zt�k r�juk, im�gyen a k�zvetlen�l Moszkv�t v�d� gy�r�be ker�ltek. Sz� sem lehetett arr�l, hogy k�lf�ldre engedj�k a fajt�t, m�g a moszkvai j�r�st sem hagyhatt�k el. �gy ragadt r�juk: moszkvai �rkutya. A szovjet birodalom sz�thull�sa ut�n ker�lhetett el�sz�r civilek kez�be a fajta.

A hadsereg sz�mos helyen l�tta (�s l�tja) haszn�t a kutya k�pess�geinek. Az erd�ker�l� is r�akaszthatja a h�tizs�kot, a kutya dacol a m�nusz 30 fokos hideggel is, �s sz�vesen h�zza gazd�j�t sz�non. Megfelel� k�pz�s ut�n csomagokat, l�szert, k�tszert tov�bb�t, fizikuma lehet�v� teszi, hogy k�zben lek�zdje a nagy akad�lyokat, �tm�sszon ker�t�seken vagy al��ssa azokat, �t�ssza a legsz�lesebb foly�kat.

AZ OROSZ RIASZT�BERENDEZ�S

Hetvenes �vek v�ge. A b�n�sen kapitalista Nyugat spionjai el�rik a Szuhoy �s a MIG vad�szg�pek titkos t�maszpontj�t. A feladat: lefot�zni a leg�jabb rep�l�ket, elvinni ami mozd�that�. Hoztak magukkal szersz�mk�szletet �tv�gni az elektromos ker�t�st �s hat�stalan�tani a riaszt�t. DE NINCS RIASZT�. Se l�zerh�l�, de m�g �ram sincs a dr�tban. Ilyen h�ly�k lenn�nek az oroszok? A ker�t�sen boldogan t�ljutva goromba, megvesztegethetetlen kuty�k rohama fogadja �ket, akik ellen nincs mit tenni, ir�ny a fa. Ott viszont nem lehet kib�rni reggelig a m�nusz 25 fokban. Ami marad: feladni magukat az �rs�gnek. Az otthonmaradtak ezut�n megel�gedtek a m�holdas k�mtechnol�gi�val.
Tipikusan orosz a gy�ztes konstrukci�, mert nagy m�ret�, m�k�d�se egyszer�, a fogyaszt�s�hoz azt �rt�k: „amennyi sz�ks�ges” �s minden id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt haszn�lhat�. Ak�r egy ZIL-r�l is sz�lhatna a f�ma, b�r a moszkvai �rkutya konstrukt�re nem ismeretlen: Grigorij Pantelenovics Medvegyej. Az � munk�ss�ga r�v�n siker�lt kiv�lasztani az els� fajtavez�rt, ORSZL�N-t.

A fajta jellemz� tulajdons�gai:

Legszebben Vinogradov fogalmazta meg: „ez a kutya jobban szereti gazd�j�t, mint saj�t mag�t, emiatt sz�gyen�rzet alakul ki benne”. A kezdetben csak territ�rium�rz�sre haszn�lt kutya remek�l deb�t�lt test�rk�nt, �regek, mag�nyosak otthon�ban, gyerekek v�delm�ben, (de azt nem engedi, hogy E.T.-nek �lt�ztess�k, �s r��ltess�k a BMX korm�ny�ra)
Amikor ezt a kuty�t figyelj�k, jusson esz�nkbe, hogy a kutya is figyel benn�nket, ragaszkod�sa �s h�s�ge ezen tapasztalatok �p�t�kock�ib�l sz�letik. Ha �n t�volodik szeretett kuty�j�t�l, h�t�n �rezheti annak elk�s�r� pillant�s�t, eg�szen a l�t�si viszonyok v�gs� hat�r�ig.
A moszkvai �rkutya nem h�tr�l meg. Idegrendszere er�s, fizikum�nak k�sz�nhet�en nem szokott alulmaradni, ez tov�bbi pozit�v meger�s�t�se lesz �nbizalm�nak. �n�ll�an is int�zkedni tud� �s mer� fajta. T�voll�t�nkben nyugodtan r�b�zhatjuk a port�t. K�t �ves kor ut�n nincs haverfelv�tel.
Velesz�letetten b�szke sz�rmaz�s�ra, �s hivat�studat�ra, ezt a kanok tekintet�b�l hamar kiolvassa az idegen. A szuk�k miel�bb magukra hagyj�k k�lykeiket, nem k�nyeztetik �ket. Sosem ig�nyelt�k az ember k�nyelmi eszk�zeit, nekik megfelel amit a Term�szet �pp ny�jtani tud, megpihennek egy bokor alatt, vagy az udvar k�zep�n a szakad� es�ben. �gy k�v�nja a l�tez�s hagyom�nya. A neh�z terep kih�v�s a szem�kben, sosem ker�lik meg az akad�lyokat, kereszt�lv�gnak rajtuk. A Ragadoz�, Aki Form�ban Tartja Mag�t.
Immunrendszer�t tekintve elviheti a p�lm�t a kuty�k k�z�tt. Oroszorsz�gban ugyanis az iv�v�z sem igaz�n iv�v�z, olt�anyag �ltal�ban nincs, vagy ha akad, annak m�r lej�rt a szavatoss�ga. Csak az er�s ellen�ll�k�pess�g� egyedek maradtak �letben, �s �r�k�thett�k tov�bb tulajdons�gaikat.
Ingermentes k�rnyezetben megt�veszt� nyugalmi helyzetet vesz f�l, de szeme sark�b�l k�veti a v�ltoz�sokat. L�ttam m�r olyan behatol� zsiv�nyt, aki a kutya t�meg�b�l annak lomhas�g�ra k�vetkeztetett, �s emiatt rosszul sz�m�totta ki a legk�zelebbi f�ig rendelkez�s�re �ll� r�szid�t. A l�tszati lustas�g m�g�tt mindig ott lapul a harck�szs�g. K�teless�gtudat f�ti, k�sz felel�ss�get v�llalni. �lete - ak�rcsak a szamur�jnak - a S�rig Tart� H�s�g �s a Szolg�lat.

Az igaz�n tehets�ges egyedek sz�letetten szelekt�vek. Nem ugatj�k a Holdat, csak a v�llukat r�ngatj�k ha egy madarat vagy egy elhalad� j�rm�vet �szlelnek. Dzseni szolg�latban sosem riasztott hi�ba, ha vastag hangj�n ugatni kezdett (im�dom ezt a frekvenci�t), mindig ember k�zeledett. A kisebb �llatokkal szemben l�that�an m�rs�kelte mag�t, vagy egyszer�en hidegen hagyt�k.
A moszkvai �rkutya a legtermetesebb az �rz�-v�d� kuty�k k�z�l. Testt�meg�ben t�ls�lyban vannak a dinamikus izomrostok, ez�rt olyan s�r� a fick�. Teh�t Mike Tyson legyen a talp�n, aki megv�v vele. Er�sen motiv�ltan felgyorsulva el�ri a 40 km/�r�t. Egy Linford Christinek siker�lne ler�znia. E tulajdons�gok miatt �rtelmetlen hagyom�nyos �rtelemben „csib�szeltetni”. K�pzelj�k el azt a seg�det, akit egy kb. 70 kil�s kan a maga f�lelmetes hirtelens�g�vel let�mad. Egy�bk�nt ki nem �llhatja a gyan�s idegeneket, �s ha fenyegetik kit�mad, odasz�gezi az ellenfelet a falhoz, vagy k�t l�br�l rugaszkodva fel�kleli, nem t�rekszik minden �ron harap�sra. Ez�rt k�vetkezm�ny mentesen szolg�l biztons�gi �r�k oldal�n. (Megt�rt�nt velem, hogy amikor elcs�pt�nk egy tolvajt, a kutya nem harapta meg, csak feld�nt�tte, azt�n megel�gedett annak retteg� tekintet�vel. Szolg�latban voltunk. Mivel nem volt harap�s, nem tudott az illet� l�tlelet�rt szaladni, sz�ks�gtelenn� v�lt a jegyz�k�nyv, sz�p nyugodtan bev�rtuk a rend�rt. A bety�r nem �hajtott panaszt tenni, csak szeretetett volna egy m�sik, tiszta nadr�got.)
Fiatalkorban engedelmess�gre szor�t�st ig�nyel. Neh�z az els� pillanat, amikor a tan�t�st elkezdj�k. A kutya akkor hajtja v�gre a parancsot, ha megb�zik benn�nk. Idegeneknek ez�rt sem adhat� „k�lcs�n”. A kezdeti neh�zs�g ut�n rohaml�ptekkel fejl�dik, a gesztussal is seg�tett kommunik�ci� r�v�n rengeteg parancsot k�l�nb�ztet meg, �s ezeket egy �letre bev�si. Az �tlagosn�l nehezebben tanul, de azut�n nem felejt!
Jellemgyenge, f�l�nk ember kez�be nem val�. Azt is �szreveszi, ha gazd�ja m�sokkal szemben f�lszegen viselkedik, az nem igazi vezet�, az ilyen ember elvesz�ti a kuty�val szembeni tekint�ly�t.

Hihetetlen, mennyire k�t�dik a Term�szethez, mind �lni akar�s�val, mind mozg�si lelkesed�s�vel ez a „mesters�ges” kutya. Im�dja a vizet. A moszkvai �rkutya �s a fesz�tett v�zt�k�r antagonisztikus ellent�t. A hegyek k�z�tt ink�bb vel�nk p�rhuzamosan t�rtet a boz�tosban, mintsem a gyalog�ton j�jj�n ut�nunk. K�teless�g�nek �rzi, hogy �j lyukakat k�sz�tsen a legs�r�bb n�v�nyzetben. Ekkora t�bbletmunk�t v�llalni csak ihletben, �lvezettel lehet...

Mutat�s, dekorat�v kutya, impoz�ns l�tv�nyt ny�jt. Megjelen�se a j�rd�n a gyalogosokat �nk�ntes s�vbesorol�sra sarkalja.

V�g�l: aki megteheti, vegyen a kutya mell� egy Lada N�v�t, mert abban mutat a legjobban...
�rsek Zsolt
Moszkvai �rkuty�sok
F�ggetlen Egyes�lete

Fontosabb param�terek:

Miut�n a nemek k�zti k�l�nbs�gek er�sen kifejez�dnek, k�l�n-k�l�n kell megadni a m�reteket:
marmagass�g: (kanokn�l min. 66 cm, szuk�kn�l min. 62 cm)
testt�meg: (kanok min. 60 kg, szuk�k min. 50 kg)
sz�nek: trikolor, fakult v�r�sesbarna, feh�r hassal, farokv�ggel �s als� l�bsz�rral. Szimmetrikus, s�t�t sz�n� maszk z�rja k�rbe a szemeket.
A sz�rzet fejlett a nyak k�r�l, ott „szak�ll”, a f�l m�g�tt „k�c” k�pz�dik. A l�bak h�ts� oldal�n „z�szl�szer�en” fejlett a sz�r. A farok neh�z, sz�rzete d�s, izgalmi �llapotban sarl� alakban (az �zsiai kuty�kra jellemz�en) �vben a h�t f�l� emelkedik.
A fej massz�v, a koponya sz�les. A f�lek h�romsz�glet�ek, fejhez simul�k.
A mellkas er�s, j�l izmolt a h�t. A fajt�ra jellemz� a k�telez�en er�s v�delmi reakci�.
V�rhat� legmagasabb �letkora (a testmozg�st�l �s t�pl�l�st�l f�gg�en) 9-12 �v.