Rhod�siai ridgeback

A Rhodesiai Ridgeback az egyetlen kutyafaj, amely D�l-Afrik�b�l sz�rmazik, ahol r�gi hagyom�nyokkal rendelkezik mint vad�sz �s �rz�-v�d� kutya.

D�l-Afrik�b�l az 1480-as �vb�l sz�rmaz� portug�l h�r eml�t�st tesz a h�tukon s�vos kuty�kr�l, amely a Hottentott�k rendk�v�l hasznos �s h�s�ges h�zi�llata. A hottentott�k n�p�nek tulajdon�tj�k ennek a m�lt�s�gteljes, intelligens, idegenekkel tart�zkod�, de a nagyvadakkal – oroszl�n, leop�rd, vaddiszn� – szemben rettenthetetlen b�tors�got mutat� fajta megteremt�s�t.

�vsz�zadokon k�s�rte ez a nem t�ls�gosan felt�n� kutya az � bennsz�l�tt ur�t a kem�ny k�r�lm�nyekkel rendelkez� kontinensen a t�l�l�sben val� harcban. Kit�n�en �rv�nyes�lt az oroszl�n vad�szat�ban. „SIMBA” ezen kuty�k �ltal ingerelve, szinte �llva maradt, �s �gy a bennsz�l�ttek primit�v fegyvereikkel is el tudt�k ejteni.

Az egyiptomi s�rkamr�kban tal�lt 4000 �ves rajzokon is fellelhet�k ezek a h�tukon megk�l�nb�ztet� s�r�nyt (ridge) visel� vad�szkuty�k. Ezeket a kuty�kat szenved�lyes h�s�g�k arra teremtette, hogy a folyton v�ndorl� t�rzsekkel megossz�k a vad�szat �s az �rk�d�s kem�ny munk�j�t. Tanz�nia, Zambia �s Rhodesia ter�let�n r�g�szeti �s �r�sos nyomok alapj�n azonos�that� fajta. A h�res Afrika kutat� Dr. David Livingstone k�nyv�ben, a „Miszszion�rius utaz�sa D�l-Afrik�ban” 1857-ben tal�lhat� az els� illusztr�ci� egy vad�szkuty�r�l, „cs�csvonallal” a h�t�n (Ridge).

1890-ben mikor megkezd�d�tt a leteleped�s Rhodesi�ban az „Oroszl�nkuty�nak” nagyon j� h�re volt, �gyhogy a f�ldm�vel�k �s a vad�szok gondoskodtak annak gyors elszaporod�s�r�l eg�sz D�l–Afrik�ban.

1922-ben Bulawayo D�l Rhodesi�ban megalakult a Rhodesiai Ridgeback Teny�szt�k Szervezete. 1924–ben a D�l-Afrikai Teny�szt�k Uni�ja �ltal lett elismerve mint vad�szkutya. A vad�llatok vad�szat�t�l val� elt�volod�st jelentette az 1949-es �v, �s �tcsoportos�t�sra ker�lt a haszon kuty�k fajt�j�ba. Az eredeti haz�j�ban a mai Zimbabwe ter�let�n megk�zel�t�leg 2000 bejegyzett ridgeback �l, melyek a vad�szatban t�rt�n� hasznos�t�sukon k�v�l m�g �rz� �s rend�rkutya szerepet is bet�ltenek. Id�k�zben a ridgeback az eg�sz vil�gon elterjedt �s sikeresen alkalmazz�k a legk�l�nf�l�bb ter�leteken �s c�lokra.

ALKALMAZ�S �S KARAKTER

Ez a kutya a v�r�ses �s a vil�gosabb b�za sz�n�hez hasonl� �rnyalatokban fordul el�, 60-70 cm magas, kifejezetten eleg�ns, harmonikus mozg�s� �s izmos testfel�p�t�ssel rendelkezik. Jellemz�je a h�t�n h�z�d� s�v.

Temperamentum�t a higgadts�g jellemzi, gyors, kitart�, ravasz, mozg�kony �s a l�t�– �s szagl�k�pess�ge meglep�en kiv�l�.

K�s�n �r� �s kifejl�d� kutya, amely t�nylegesen 2-3 �ves kor�ban fejl�dik ki teljesen �gy testileg, mint lelkileg. A ridgeback k�nnyen kik�pezhet� nyugodt k�vetkezetess�ggel, gyakorl�ssal �s kitart�ssal. A nem megfelel� kapcsolat �s �rtelmetlen er�szakoss�g, a t�relmetlens�g �s t�lfesz�tetts�g �ppen ellenkez� hat�sokat v�lthat ki enn�l a rugalmas kuty�n�l. A csal�dban a h�s�g �s szeretet az amivel kit�nik. Elv�rja hogy a gazd�ja viszonozza ezt n�la.

Kit�n� �llom�ny tal�lhat� Angli�ban. Elisabeth hercegn� hozott k�t kuty�t D�l-Afrik�b�l 1947-ben. N�metorsz�gban h�rom rhodesiai ridgeback klub is m�k�dik, igen szigor� teny�szt�i k�vetelm�nyekkel. A Skandin�v orsz�gokban is egyre n�pszer�bb a fajta.

Vil�gh�r�ek az �szak-Amerikai rhodesiai ridgeback kuty�k, a fajt�t 1955-ben ismerte el az Amerikai Kennel Club. Izrael a 70-es �vekt�l egyre nagyobb �rdekl�d�st mutat a fajta ir�nt, D�l-Afrik�b�l, Hollandi�b�l, N�metorsz�gb�l igen sz�p p�ld�nyok ker�ltek be hozz�juk, (az 1993-as Budapesti Eur�pa Ki�ll�t�son nyert els� d�jat izraeli teny�szt�.)

Magyarorsz�gra 1993-ban ker�ltek az els� szuk�k (BUTTERFLY KATAMA �s SHULA ASHIKARA GIRL OF GUNTHWAITE) �s 1994-ben megsz�letett az els� alom egy kiv�l� min�s�g� Holland vil�ggy�ztes kant�l (Vumba).

M�r hazai teny�szt�s� Rhodesiai Ridgeback-ek is �rtek el igen sz�p sikereket, hazai �s k�lf�ldi ki�ll�t�sokon egyar�nt. 1998-ban ker�lt kioszt�sra az „�V TENY�SZT�JE” c�m el�sz�r ebben a fajt�ban az AFRICAN FATA MORGANA kennel tulajdonos�nak. Szint�n ebb�l a kennelb�l ker�ltek ki az 1998-as „�V FELN�TT SZUK�JA” �s az „�V FIATAL KANJA” c�met visel� kuty�k.

A fajt�r�l tov�bbi felvil�gos�t�st ad Perecz M�nika 2480232

A RIDGEBACK

– csal�di �s �rz�kutya
– vad�szkutya nagyvadakra
– saj�t haz�j�ban, mint vakvezet� �s rend�rkutya is.