A CHIHUAHUA

Eredet�nek kutat�sakor legend�k eg�sz sor�ra akadtak. Ezeket a kuty�kat a tolt�kok kor�ban h�zias�tott�k. V�ros�p�t�szet�kben haszn�ltak ilyen t�rpekutya �br�zol�st, aminek Techichi volt a neve. Ezek a kis szobrok nagyon hasonl�tanak a mai csivav�hoz. Az �si kistermetû terrier szerû kuty�k a magasan fejlett indi�n kult�r�kban, K�z�p-Amerik�ban �s az Andokban �ltek.

Az USA-ba kb. 120 �vvel ezel�tt �rkezett Mexik�b�l, bennsz�l�tt utcai �rusokt�l v�s�rolt�k. Az els� chihuahua standard 1923-ban k�sz�lt el.

Eur�p�ba, azaz Angli�ba el�g k�s�n �rkezett. A k�lts�ges karant�n kiker�l�se miatt az angolok keresztezt�k a hazai papillonnal, t�rpespiccel �s tibetsp�niellel.

Magyarorsz�gra az 1960-as �vek v�g�n �rkezett. Itthon �s az eg�sz vil�gon nagyon n�pszerû, a toplist�k �l�n �ll� fajta. Sajnos itthon is belekevertek m�s fajt�kat, a n�met t�rpepincsert, a pekingi palotakuty�t �s a papillont, ami a fajta leroml�s�hoz vezetett. Manaps�g is gyakran l�tni m�g a pincseres fej �s testt�pusokat.

A chihuahua nagyon megfontolja ki legyen a gazd�ja, de a kiv�lasztotthoz v�gtelen�l ragaszkodik. Az im�dott gazd�t, ha kell meg is v�di, term�szetesen nem nagy az ereje, de nagy akarater� rejlik benne. A szeretet �s a k�nyeztet�st nagyon ig�nyli, s�t kik�veteli. Senki ne vegyen chihuahu�t, aki nem tud alkalmazkodni kuty�ja szesz�lyeihez! �gy tartj�k, hogy a kistestû kuty�k nem alkalmasak a kik�pz�sre, ellenben a chihuahua nagyon tanul�kony �s t�relemmel ak�r mini agilityre is r�vehetj�k. Id�s, egyed�l �l� �s beteg embereknek sokszor visszaadja az �letkedvet.

Az �sszes fajta k�z�l � a legkisebb. Ennek ellen�re nem lehet t�r�keny! Vil�gszerte �lebk�nt tartj�k, nagyon tanul�kony kiskutya. Ezt a kiskuty�t k�s�r� szerepben szeretik. Kicsi m�rete ellen�re temperamentumos, er�s, gyors kutya, k�v�ncsi, �ber, b�tor �s nagyon hûs�ges a gazd�j�hoz.

Egy�ni, jellegzetes k�lseje: nagy almafej, r�vid orr 90 fokos stoppal, nagy �s feltûn� f�lek, kerek, de nem kid�lled� szemek �s a feszes test. Kompakt az ar�ny a testhossz �s a mar k�z�tt, feszes egyenes h�ttal, k�z�phossz� p�rhuzamos l�bakkal. Energikus men�s fel�ll�tott farok �s szemtelen arckifejez�s. Mellkasa m�ly �s g�mb�lyû. R�vid �s hossz�sz�rû (mely selymes, puha, de nem lehet hull�mos, vagy felf�jt) v�ltozatban l�tezik. Az aljsz�rzet enn�l a fajt�n�l nem jellemz�. A hossz�sz�rûn�l a nyakon, a l�bak �l�n, a farkon �s a f�leken k�l�n�sen hossz� sz�rtincsek k�v�natosak. A k�t sz�rt�pus� kuty�t egym�ssal keresztezni nem lehet! Ki�ll�t�sokon is k�l�n b�r�latot kapnak. S�lya a 0,5 kg-t�l (?) 3 kg-ig elfogadott.

Fogazata ennek a fajt�nak nagyon egy�nien alakul. A sok bekevert r�vid �s hossz� orr� fajt�k miatt, nagyon gyakori a fogv�lt�skori �llkapocs n�veked�si rendelleness�g. Az addig szab�lyos harap�s� kutya elkezd el�re harapni �s ez vagy �gy marad, vagy szerencs�s esetben kb. m�sf�l �ves kor�ra helyre�ll. Az is gyakori, hogy a tej metsz�fogak (6 db) megvannak �s fogv�lt�s ut�n m�r kevesebb b�jik ki, vagy ford�tva, kiskor�ban kevesebb van �s fogv�lt�s ut�n el�b�jik mind a 6 db. A P fogak hi�nyoss�gai megengedettek, a metsz�fogak� is, de nem k�v�natosak.

Minden sz�nv�ltozat, minden sz�nnel kombin�lva megengedett.

Gyakori a t�rdkal�cs eldeform�l�d�s, mely ink�bb feln�tt korban lesz l�that�. Ha k�lyk�t v�s�rolunk, mindig meg kell mozgatni a kicsi t�rd�t �s ha kattog�st tapasztalunk, akkor szinte biztos, hogy a k�s�bbiekben probl�m�k lesznek. El�g magas �letkort meg�lnek, nem ritka a 15–16 �ves kor� sem. Ide�lis t�rs, kis helyen elf�r, k�nnyû vele az utaz�s, keveset eszik, ez�rt a tart�sa olcs�. Viszont a kicsi l�tsz�m� alom miatt a k�ly�k dr�ga.

Az ell�s sem mondhat� k�nnyûnek enn�l a fajt�n�l. Kicsi termet�hez k�pest a k�lyk�k el�g nagyok, ez�rt nagyon gyakori a cs�sz�rmetsz�s. Nagyon fontos, hogy ell�s el�tt gondoskodjon a teny�szt� arr�l, hogy baj eset�n fogadja �t egy orvos. Az alomnevel�s ugyan olyan f�raszt�, de �lm�nyekkel teli �s kellemes, mint b�rmelyik m�s fajt�n�l.

Ha egy kiskuty�t szeretne valaki venni, el�sz�r is gondolja �t azt, hogy megoldhat�-e, hogy a k�ly�k ne maradjon eg�sz nap egyed�l. A pici testben nagyon r�videk az em�szt�si utak, ez�rt az ennival� hamar ki�r�l bel�le. Eleinte 8–10 hetesen n�gy�r�nk�nt (pl. konzerv, vagy rizses h�s), majd fokozatosan lehet ritk�tani az etet�sek id�k�z�t, �szre lehet venni, mikor j�n el annak az ideje. �n a sz�razt�pot, a friss v�zzel egy�tt mindig a k�ly�k el�tt hagyom. Term�szetesen, ha fal�nk a kiskutya �s l�tszik rajta az elh�z�si hajlam, akkor a t�pot nem szabad el�tte hagyni.

Hogy �r�m�t okozzon a kiskutya, meg kell nevelni m�g ha chihuahua is.

A chihuahua nagyon t�rsszeret�. Ha eg�sz nap nincs otthon senki �s k�nytelenek egyed�l hagyni, akkor vegyenek neki egy t�rsat, ha nem akarnak a k�s�bbiekben bonyodalmat, akkor azonos nemût. �gy tud kivel j�tszani, nem tesz k�rt unalm�ban �s ami a legfontosabb, hogy nem lesz a mag�nyt�l b�skomor.

Nagyon fontos!!! Az utc�n nem szabad p�r�z n�lk�l vinni! Ha megl�t egy m�sik kuty�t, azt megt�madhatja, vagy �ppen �t t�madhatj�k meg, esetleg megijed valamit�l �s kiszalad a kocsik k�z�, nem tudjuk megv�deni! Az ilyen eseteknek a v�g�t m�r nem neh�z kital�lni. Elmond�sokb�l sajnos sok ilyen megel�zhet� hal�llal tal�lkoztam m�r.
Sz�lni kell m�g valamir�l, ami napjainkban s�lyos probl�ma. Nagyon sokan vid�ken a ki�r�lt csirke �s diszn��lakban, jobb esetben, az ist�ll�ban tartj�k t�megesen a chihuahu�t. Es�ben a hasig �r� s�rban dagony�znak, vagy szûk ketrecekben m�ltatlan k�r�lm�nyek k�z�tt tartj�k, szapor�tj�k �ket. Ha emberi oldal�r�l n�zem, valahol �rthet�, hogy a meg�lhet�s k�nyszer�ti r� az embereket a kutya szapor�t�s�ra. Csakhogy! A j� gazda megn�zi mit vesz, ez k�vetelm�ny a kuty�n�l is. A legalapvet�bb az, hogy a standardj�t ismerni kell �s legal�bb a ki�ll�t�sokra, teny�szszeml�kre el kellene j�rni (!), tudni kell mik a k�vetelm�nyek. A kuty�t nem szabadna egy�rtelmûen haszon�llatnak tekinteni, � t�rs�llat! Ez a fajta a keresked�k k�r�ben rendk�v�l keresett, ez�rt a genetikai hib�s, �r�kletes betegs�gekben szenved� �s az azt �r�k�t�, teny�szt�sre alkalmatlan egyedeket is elletik. Ez ellen csak az �j teny�szt�si szab�lyzat hat�lyba l�p�se ut�n, mint az FVM �ltal elismert Teny�szt� Szervezet fogunk tudni fell�pni. Sajnos ebben egyenl�re – aki az erre vonatkoz� rendeletet alkotta, maga az FVM is akad�lyoz. A chihuahua az egyik legelrontottabb, t�lszapor�tott fajta, rendbehozatala drasztikus l�p�seket ig�nyelne. Szerencs�re az ut�bbi id�ben egyre gyakrabban tûnnek fel k�lf�ldr�l behozott p�ld�nyok, amelyekkel rem�lhet�leg jav�tani lehet majd a hazai �llom�nyt.

��Mexik�i apr�s�g

A fajta Mexik� legnagyobb, t�bb mint 247 ezer n�gyzetkilom�teres, 2 milli� lakos� �llam�nak nev�t viseli. A mexik�i felf�ld �szaki r�sz�n fekv� Chihuahua �llam hasonl� nev� f�v�ros�nak kb. 400 ezer lakosa els�sorban koh�szattal, h�skonzervek gy�rt�s�val �s gyapotfeldolgoz�ssal foglalkozik.

Amilyen sok legenda �vezi a csivava kialakul�s�t, olyan kev�s a bizony�tott t�ny eredet�t illet�en. A legelterjedtebb elk�pzel�s szerint a csivava igen r�gi, mexik�i fajta. Egy �sr�gi indi�n legenda szerint a csivava elk�s�ri elhunyt gazd�ja lelk�t az alvil�gba, �tvezeti kilenc sebesen rohan� t�lvil�gi foly�n eg�szen az indi�nok �ltal elk�pzelt mennyorsz�gig.

A mexik�i eredet h�vei szerint a csivava el�dje a tolt�kok „tecsicsi” nev� kuty�ja volt. Az els�sorban f�ldm�vel�ssel foglalkoz� tolt�kok m�g az azt�kok el�tt telepedtek le Mexik�ban. A telep�l�seik romjai k�z�tt v�gzett �sat�sok sor�n nagyon sok kuty�t �br�zol� agyagszobor �s k�faragv�ny ker�lt el�, melyek valamennyire a mai csivav�ra eml�keztetnek. A tolt�kok kuty�i azonban nagyobbak �s er�sebbek lehettek a mai csivav�n�l. Egy�bk�nt a legr�gebbi kuty�t �br�zol� szoborra a Yucat�n-f�lszigeten bukkantak, egy 530-ban alap�tott �si maja v�ros romjai k�z�tt. M�s v�lem�nyek szerint a csivava spanyol eredet�, el�kel� h�lgyek �lebeik�nt ker�lt Spanyolorsz�gb�l Mexik�ba, ahol azt�n elvadult. William Prescott amerikai t�rt�n�sz (1796–1895) hat k�tetben �r igen r�szletesen a spanyol h�d�t�sr�l, mik�zben besz�mol az azt�k szok�sokr�l is, ismerteti �llataikat, de kuty�kr�l egy sz�t sem ejt.

Ezzel szemben a sz�jhagyom�ny �tj�n terjed� t�rt�netek szerint igenis sok kuty�t tartottak az azt�kok, de ez csup�n az uralkod� oszt�ly kiv�lts�ga volt. A harmadik verzi� szerint a csivava �zsiai eredet�. E feltev�s val�sz�n�leg azon a jelens�gen alapul, hogy a k�k sz�n� csivav�k egy�ves korukban gyakran teljesen elvesztik sz�r�ket, �s erre alapozva n�h�nyan felt�telezt�k, hogy a csivava rokona a mexik�i kopasz kuty�nak, mely viszont nagyon hasonl�t a k�nai meztelen kuty�ra. Ez�rt elk�pzelhet�nek tartj�k, hogy a csivava �sei olyan �zsiai n�pek kuty�it�l sz�rmaznak, melyek a Bering-szoros hely�n l�tez� f�ldnyelven keltek �t a mai Alaszka ter�let�re, majd onnan v�ndoroltak tov�bb D�l-Amerik�ba. (Ha mindez igaz, akkor m�g feltehet�leg d�s sz�rzettel rendelkeztek ezek a kuty�k, �s csak k�s�bb alakult ki sz�rtelen v�ltozatuk.) L�tezik egy negyedik elgondol�s is, melynek legf�bb h�ve Mrs. E. Goodchild brit teny�szt� volt, aki szerint a csivava �sei i.e. 700 k�r�l ker�ltek Egyiptomb�l M�lta sziget�re, majd onnan Mexik�ba. Felt�telez�s�t mumifik�lt egyiptomi kutyaleletekre alapozza, melyeken j�l l�that� a nyitott fontanella, azaz a koponya azon r�sze, ahol nem n�ttek �ssze a csontok. Ez a jelens�g azonban a t�rpeteny�szt�s sor�n b�rhol kialakulhat, rokons�gi kapcsolat n�lk�l is. K. de Blinde, h�res mexik�i teny�szt� �veket t�lt�tt a csivava eredet�nek kutat�s�val, mik�zben l�h�ton bej�rta a fajta �ltala felt�telezett sz�rmaz�si ter�let�t. Arra a v�gk�vetkeztet�sre jutott, hogy a tecsicsi �s az �zsi�b�l �rkez�, kicsi meztelen kuty�k keresztez�s�b�l alakult ki a mai csivava, �s ut�bbiaknak k�sz�nhet� a m�ret cs�kken�se.

A XIX. sz�zad k�zep�t�l amerikai turist�k rendszeresen besz�moltak indi�n falvakban l�tott apr� kuty�kr�l, melyeknek felt�n�en nagy a f�l�k, kopony�jukon pedig felfedezhet� a nyitott fontanella. Ezek a kuty�csk�k szuven�rk�nt gyakran eljutottak az Egyes�lt �llamokba, de mindig hamar elpusztultak, mert t�bbek k�z�tt nem b�rt�k a h�v�sebb, �szaki �ghajlatot. James Watson amerikai kinol�gus szint�n egy bennsz�l�tt�l vett h�rom doll�r�rt, 1888-ban egy vil�gos v�r�s sz�n� szuk�t, melyet Manzanita n�vre keresztelt, de ez a kutya is elpusztult m�r az els� t�len. Ezut�n Ariz�na Tucson v�ros�ban v�s�rolt egy kant, majd El Pas�ban hat kuty�ra tett szert, melyek nagyon k�l�nb�ztek egym�st�l. M�g ezek a kuty�k is ut�d n�lk�l pusztultak el.

Watson 1913-ban Ciudad Ju�rezben vett egy h�th�napos k�lyk�t, mely 450 gramm volt, bund�ja h�feh�r. Az amerikai kinol�gus sok�ig nem tekintette �n�ll� fajt�nak apr� kuty�csk�it, 1905-�s, k�tk�tetes kutyalexikon�ban m�g meg sem eml�ti, 1914-es m�v�ben – „Country Life in America” – azonban m�r eg�sz fejezetet szentel a csivav�nak. Az angol Robert Leighton 1911-es „The Book of the Dog” c. munk�j�ban m�r t�zetesen le�rta a fajt�t, mely Mexik�b�l sz�rmazik, �s gyakran olyan par�nyi, hogy n�gy l�bon elf�r az ember tenyer�ben. Ha az els� kuty�k el is pusztultak, a csivava 1900-t�l lassan megh�d�totta eg�sz Amerik�t.

M�g csivava-terrier n�ven, el�sz�r 1884-ben szerepelt kutyaki�ll�t�son. Az els� csivav�t 1904-ben regisztr�lt�k az AKC t�rzsk�nyv�ben, egy Midget nev� v�r�s kant. M�g ebben az �vben megsz�letett az els� alom is. Az amerikai �llom�ny �sapj�nak a Caranza nev�, hossz�sz�r�, v�r�s kant tartj�k, akit Owen Wister hozott Mexik�b�l. 1923-ban megalakult az amerikai csivava klub, �s megsz�letett a standard is. 1967-ben m�r 37000 csivav�t t�rzsk�nyveztek. Nemcsak az els� hivatalos fajtale�r�s az amerikaiak �rdeme, de napjainkban nincs olyan t�rzsk�nyvezett csivava Mexik�ban, mely ne amerikai �s�kt�l sz�rmazna. Ami Eur�p�t illeti, 1886-t�l h�be-h�ba felbukkant egy-egy csivava Angli�ban. 1934-ben sz�letett az els� alom, m�gpedig egy USA import szuk�t�l, de a n�gy k�ly�k k�z�l csak kett� maradt �letben.

Tov�bbi kuty�k �rkeztek az USA-b�l, de a vil�gh�bor� k�zbesz�lt, a h�res Rosina Casselli teny�szt�n� h�z�t is bomba robbantotta sz�t. Mikor 1952-ben megalap�tott�k a brit csivava klubot, csup�n 8 kutya akadt az orsz�gban. 1969-ben a 4149 csivava k�ly�k rekordnak sz�m�tott. Magyarorsz�gra az 1960-as �vekben jutott el a fajta. Apr� termete ellen�re nagyon temperamentumos, b�tor fajta. Kutyaki�ll�t�sokon gyakori, mosolyg�sra k�sztet� l�tv�ny a n�la elmondhatatlanul nagyobb kuty�t is megugat� csivava. Gazd�j�hoz a v�gtelens�gig ragaszkodik, tanul�kony, agility-re is alkalmas, term�szetesen mini kateg�ri�ban. Lak�sban term�szetesen k�nnyen tarthat�, mindenhova magunkkal vihetj�k, de arra �gyelni kell, hogy apr� m�retei miatt viszonylag hamar �r�l a b�lrendszere, illetve a t�pl�l�k min�s�g�re is figyelni kell, mert a r�vid b�lcsatorn�k kev�sb� hat�konyan k�pesek felsz�vni a t�panyagot.

Fontos figyelmeztet�s: m�rete �s n�pszer�s�ge miatt a csivava kedvelt �ldozata a kuty�ikat m�ltatlan k�r�lm�nyek k�z�tt tart� kutyaszapor�t�knak, ez�rt k�ly�kv�s�rl�s el�tt alaposan t�j�koz�djunk, �s kiz�r�lag lelkiismeretes teny�szt�t�l v�s�roljunk.