Bullmastiff a kutyavil�g "Oroszl�nja"

Mint azt a t�rt�nelemb�l is tudhatjuk, t�bbek k�z�tt Charles Dickens reg�nyeiben is olvashatjuk, a vikt�ri�nus Angli�ban sok volt az �hez� szeg�nyember, akik r�k�nyszer�ltek az orvvad�szatra. Ez�rt a cselekedet�k�rt azonban lebuk�s eset�n k�t�l �ltali hal�l volt a b�ntet�s, s hogy ezt elker�lj�k a tetten �rt vadorz�k, gyakran meggyilkolt�k az erd� vad�r�t. A vad�r�knek olyan k�l�nleges kuty�kra volt sz�ks�g�k, mint p�ld�ul a mastiff, amely kiegyens�lyozott, b�tor �s er�s.

Sz�mukra az ide�lis kutya, az eredetileg "�jjeli vad�rkuty�nak" nevezett bullmastiff, amelyet meglehet�sen hat�rozott elk�pzel�ssel �s c�llal teny�sztettek ki.

Sz�ks�g volt azokra az egyed�l�ll� tulajdons�gokra, hogy csendben fogadja az ellens�get, csak parancsra t�madjon, leter�ti �s fogva tartja a t�mad�t, betolakod�t, de soha nem sebes�ti meg, nem marcangolja sz�t ellenfel�t.

Akkoriban kedvelt volt a cs�kozott sz�n, j�l rejt�zk�d� hat�sa miatt, b�r manaps�g a legkedveltebb sz�nek k�z� a v�r�s, er�s fekete maszkkal, tartozik. Az �jjeli �rj�ratokon ezek a kuty�k kiv�l� szimatukkal meg�rezt�k, hogy idegen j�r az erdei birtokon, akit cs�ndben nyomonk�vettek �s k�m�letlen�l f�ldred�nt�ttek.

1860-t�l 1924-ig, amikor is 1924-ben a BKC hivatalosan elismerte a bullmastiffot, a teny�szt�k a t�k�letes vadorz�-elh�r�t� kutya l�trehoz�s�n f�radoztak. 1924-ben 191 bullmastiffot regisztr�ltak. Az ekkoriban egyik legh�resebb teny�szt� Mr.S.E. MOSELEY, aki els� alap�t� eln�ke volt a NEMZETI BULLMASTIFF REND�RKUTYA KLUBNAK, amelyet 1925-ben alap�tottak.

Mr.S.E. MOSELEY a bullmastiff teny�szet�r�l a k�vetkez�ket mondja.

"Hogy azt a kutyafajt�t teny�sszem ki, amely domin�nsan egyes�ti az �ltalam nagyra �rt�kelt mastiff �s angol bulldog fajt�t, a k�vetkez� terv szerint dolgoztam.

Egy 60% mastiff �s 40% buldog sz�rmaz�s� kuty�t volt c�lom kiteny�szteni. P�roztattam mastiff szuk�t, bulldog kannal, �gy 50-50%-os ar�nyt �rtem el. Ebb�l a teny�szetb�l egy szuk�t fedeztettem egy mastiff kannal, melynek k�lykei 75%-ban mastiffok lettek, 25%-ban buldogok. Ezeket a kuty�kat fedeztetve egy 50-50%-os keresztez�sb�l ad�dik egy 62,5% mastiff �s 35,5% buldog. Ebb�l a keresztez�sb�l sz�rmaz� szuk�t fedeztettem egy 50-50%-os kannal, majd ezek k�lykeib�l egy szuk�t fedeztettem egy 50-50%-os kannal, majd ezek k�lykeib�l egy szuk�t fedeztettem egy 62,5%-os mastiff, 37,5%-os buldog kannal.

Ezen m�don l�trej�tt a 60%-os mastiff �s a 40%-os buldog: ez a bullmastiff."

Minden alomb�l csak a leger�sebb, legeg�szs�gesebb, sz�v�s, j� idegzet� k�ly�k ker�lhetett be a teny�szt�sbe �s �lete els� n�gy h�napj�ban k�nyeztett�k, babusgatt�k, majd egy�b kuty�k �s h�zi�llatok k�zt is nevelt�k, hogy kell�k�ppen hozz�szokjon jelenl�t�kh�z, de t�vols�got is tartson vel�k szemben. Erre az�rt volt sz�ks�g, hogy k�s�bb se vonj�k el a figyelm�t m�s �llatok.

Ezut�n kapott a kutya egy komolyabb kik�pz�st, kb. olyat, mint a "tenger�szgyalogosok". Megtanult a falakon, �rkokon, akad�lyokon �tugrani, �t�szni a foly�kon �s nem f�lni a puskaropog�st�l. Nyolc h�napos kor�ban sz�jkos�rral f�lszerelve embert kellett megtal�lnia a terepen. S minthogy az ember bot�t�sekkel fogadta, a kezdetben gyan�tlan �jonc, gyorsan megtanulta, hogy b�r sz�jkos�rban harapni nem tud, de le kell d�ntenie az ellenfel�t, ha nem akarja, hogy �t �ss�k le a f�ldre. Ezt a gyakorlatot j� p�rszor megism�telt�k, �gy hogy a kutya egyre nagyobb �t�seket kapott, �gy azt�n term�szetesen maga is egyre kem�nyebb t�mad�v� v�lt, persze ezeket a feladatokat csak parancsra vitte v�ghez.

1901-ben a k�vetkez� t�rt�netet lehetett olvasni egy korai bullmastiffr�l: "A Thorneywood kennel tulajdonosa Mr. BURTON egy kutyabemutat�ra (nem versenyeztet�s c�lj�b�l) egy "�jjeli vad�rkuty�t" hozott �s egy fontot �g�rt annak, aki el tud menek�lni az � kuty�ja el�l. Az egyik n�z�, aki tapasztalt kutyatart� volt, az �sszegy�lt publikum nagy mulats�g�ra, jelentkezett is. J�kora el�nyt kapott, azut�n ut�naeresztett�k a kuty�t. Az eb pillanatok alatt utol�rte �s egy ugr�ssal led�nt�tte a l�b�r�l a menek�l�t. Ember�nk vit�z�l k�zd�tt, de �jra �s �jra led�nt�tt�k valah�nyszor megpr�b�lt l�bra �llni, s v�g�l a kutya leszor�tva tartotta a f�ld�n, m�g a gazda oda nem �rt �s ki nem szabad�totta. Az illet� h�romszor k�s�relte meg a dolgot, de egyszer sem siker�lt, nem volt k�pes elmenek�lni a hatalmas eb�llat el�l."

A m�sodik vil�gh�bor�ban a bullmastiff haszn�lati kutyak�nt is szolg�lt az angol hadseregben. A h�bor�s �ns�g �s bomb�z�sok sor�n igencsak lecsappant a bullmastiffok sz�ma. �sszesen 7 p�ld�nyt tartottak nyilv�n Angli�ban, a h�bor� ut�n.

1947-ben Brit Kolumbi�b�l 2 sz�p k�lyk�t hoztak az �llom�ny felfriss�t�se �rdek�ben, �gy 1950-ben, m�r 50 egyedet jegyezhetett a Brit Kennel Klub.

A bullmastiffr�l nem igaz�n mondhat� el, hogy k�l�n�sebb n�pszer�s�gnek �rvendene Angli�ban, mint m�s orsz�gokban. A fajt�nak mindenhol megvannak a maga fanatikus h�vei.

Napjainkban, az anyaorsz�g�ban �vente 400-500 k�lyk�t nevelnek. Sok akt�v, de az angol viszonyokhoz k�pest relative kis sz�m� kennel van. Nagyon kev�s az a teny�szet, ahol �gynevezett t�megteny�szt�s van. �ltal�ban egy kennelben 2-3 szuka van �s a teny�szt�s egy eg�szs�ges alapokon nyugv� folyamat. Ez is azt bizony�tja, hogy Angli�ban a teny�szkuty�k sz�nvonala kiegyenl�tettnek t�nik. Hiszen a bullmastiff egy �p, er�s csontozat�, meglep�en j� mozg�s�, szil�rd karakter�, egys�ges megjelen�s� kutya.

Haz�nkban is igen n�pszer� ez a csod�latos fajta, megfelelhet minden kutyaszeret�, kedvel� ember �s csal�d sz�m�ra. Hiszen kiv�l� k�s�r�, de ugyanakkor �nzetlen�l szeret�, h�s�ges t�rsra lelhet mindenki a bullmastiffban. Tal�n az egyetlen olyan �rz�-v�d� fajta, amely egy igazi, nagy, szel�d csal�di kutya, m�rhetetlen t�relm�vel viseli a gyermekek ny�st�l�s�t, j�t�k�t. Ak�r eg�sz napot k�pes gazd�ja l�ba mellett elt�lteni, de mindezek mellett biztons�ggal b�zhat� r� szeretteink, �rt�keink �s vagyonunk �rz�se, hiszen m�r puszta l�tv�nya is elegend� a rabl�k-bet�r�k elriaszt�s�hoz.

�ltal�nos megjelen�s:

Er�s testfel�p�t�s�, ar�nyos termet�, nagy er�t mutat� kutya, amely azonban nem neh�zkes.

Term�szet�t �l�nks�g (biztons�g), megb�zhat�s�g, kitart�s �s �bers�g jellemzi.

Fej �s koponya:

A koponya er�s �s sz�gletes minden oldalr�l n�zve j�l kirajzol�d� r�ncokkal, ha izgalmi �llapotban van, de nyugalmi �llapotban nem. A koponya k�rm�rete kb. azonos a marmagass�ggal. A koponya sz�les �s m�ly, kell�en telt pof�kkal. A pofa r�vid. Az orrt�k�r �s a stop t�vols�ga nem t�bb mint az eg�sz fej hossz�nak egyharmada. Sz�les a szem alatt �s csaknem olyan sz�les az orrhegyig, sz�gletes �s hat�rozottan elv�gott, der�ksz�get alkot az arcorr fels� vonal�val, �s ugyanakkor ar�nyos a kopony�val. Az �llkapocs sz�les, eg�szen a v�g�ig. Az orrt�k�r sz�les, szemb�l n�zve t�g orrlyukakkal, sima �s nem hegyes, nem is nyomott. Kifejezett stop. Az ajkak nem l�gnak, nem ny�lnak az �llkapocs (als� vonala) sz�le al�.

Szemek:

S�t�t vagy mogyor�barna, k�z�pnagy, a pofa sz�less�ge k�vetkezt�ben egym�st�l j�l elv�lasztott. A szemek k�z�tt bar�zda h�z�dik. A vil�gos vagy s�rga szemsz�n durva hib�nak sz�m�t.

F�lek:

V-alak�ak, magasan �s t�vol t�z�ttek, a tark� vonal�ban a fejnek sz�gletes jelleget adva helyezkednek el. A koponya n�gysz�gletes jellege a helyes f�lt�z�ssel �s f�ltart�ssal alakul ki, amely felt�tlen�l fontos. A f�lek kicsik �s s�t�tebb sz�n�ek, mint a test t�bbi r�sze. Figyel� �ll�sban a f�lek hegye a szemek vonal�ba �r. Az �n. r�zsaf�l (oly m�don h�tracsavarodott f�l, hogy a kagyl� belseje l�tszik) hiba.

Sz�j, fogazat:

Kisfok� el�reharap�s megengedett, de nem jelent el�nyt. A szemfogak nagyok �s j�l elk�l�n�l�k. A t�bbi fog er�s �s szab�lyosan sorbarendezett.

Nyak:

J�l �velt, k�zepesen hossz�, nagyon izmos, k�rm�rete csaknem azonos a kopony��val.

El�ls� testr�sz:

A mellkas sz�les �s m�ly, hosszan ny�lik eg�szen a mells� l�bakig m�ly el�mellel. A v�llak izmosak, ferd�n nyugv�k, er�teljesek, de nem t�lzottan teltek. A mells� v�gtagok egyenesek �s er�sek, j� csontozat�ak, sz�lesek (sz�lesen �ll�k), sz�les �s egyenes el�ln�zetet k�peznek. A l�bt� egyenes �s er�s.

T�rzs:

A h�t r�vid �s egyenes, amely kompakt hat�st kelt, de nem t�l r�vid, hogy a mozg�konys�got vesz�lyeztesse. A pontyh�t �s a s�ppedt h�t hiba.

H�tuls� testr�sz:

Sz�les �s izmos �gy�k, m�ly l�gy�kkal. A h�tuls� v�gtagok er�sek �s izmosak, j�l fejlett combbal, jelzik az er�t �s mozg�konys�got. M�rs�kelten sz�gelt cs�nk. A teh�n�ll�s hiba.

Mancsok:

Boltozatos macskamancsok �velt l�bujjal, kem�ny talpp�rn�val. K�v�natos a s�t�t karom. A sz�tter�l� mancs hat�rozott hiba.

Farok:

Magasan t�z�tt, t�v�n�l er�s, a hegye fel� fokozatosan keskenyed�. El�ri a cs�nkot, egyenes vagy hajl�tottan hordott (de nem kop�szer�en). A t�r�tt farok s�lyos hiba.

J�r�sm�d, mozg�s:

Mozg�sa er�t sug�roz, c�ltudatoss�got t�kr�z. Mozg�sban sem a mells� v�gtagok, sem a h�tuls� v�gtagok nem keresztezik egym�st (kasz�l� j�r�sm�d), egyenes vonal�, egyenletes el�rehalad�skor. Kiegyens�lyozott, harmonikus mozg�s jellemzi.

Sz�rzet:

R�vid �s kem�ny, amely v�d az id�j�r�s viszontags�gaival szemben, szorosan a testhez simul. A hossz�, selymes vagy gyapjasod�sra hajlamos sz�rzet hib�s.

Sz�n:

A cs�kos minden �rnyalata, a fawn (fak�) vagy v�r�s, csak a sz�n tiszta, egy�ntet� �s hat�rozott legyen. Kis feh�r jegy a mellkason megengedett, m�s feh�r jegy nem k�v�natos. N�lk�l�zhetetlen a s�t�t pofa, ugyan�gy a s�t�t t�nus eg�szen a szemekig, tov�bb� a s�t�t jegyek a szem k�r�l, amelyek egy�ttesen a k�v�natos kifejez�st biztos�tj�k.

M�retek:

Marmagass�g: kanok: 63,5-68,5 cm; szuk�k: 61-66 cm

S�ly: kanok: 50-59 kg; szuk�k: 41-50 kg

Nagyon fontos a m�ret �s a s�ly ar�nya, harm�ni�ja. L�nyeges az er�teljess�g, mozg�konys�g, eg�szs�g.

Megjegyz�s:

A kanoknak k�t, szemmel l�that�an j�l fejlett, a herezacsk�ban elhelyezked� her�kkel kell rendelkeznie

.

��A fajta kialakul�sa

Hogy meg�rts�k ennek a nagyszerû fajt�nak kialakul�s�t, fontos megismern�nk korabeli t�rsadalmi k�rnyezet�t. K�l�n�sen Charles Dickens reg�nyei adnak hû k�pet a XVIII–XIX. sz�zadi Anglia gazdas�gi �s t�rsadalmi ellent�tekt�l fesz�l� vil�g�r�l: ezekb�l megismerhetj�k a nincstelen, gyakran �hez� falusi �s v�rosi t�megek haragj�t, mellyel a f�ldbirtokosra, vagy �ppen a gy�rtulajdonosokra tekintettek. Ebben a korban a bûn�z�s val�ban egyet jelentett a meg�lhet�ssel, s a tolvajok leggyakrabban az ennival� megszerz�s��rt loptak, s gyakori jelens�g volt, hogy a nagybirtokok erdeiben vadorz�sra k�nyszer�ltek. Mivel elfog�suk eset�n igen szigor� b�ntet�s v�rt r�juk, v�dekez�s�k is kegyetlen �s gyilkos volt.

�rthet� h�t, mi�rt pr�b�lkoztak a vad�r�k (Gamekeepers) olyan kutyafajta kiteny�szt�s�vel, amely vesz�lyes munk�juk sor�n k�pes megv�deni �ket. Olyan kuty�kra v�gytak, amely cs�ndben, ak�r �r�kig is mozdulatlanul lapul rejtekhely�n, majd gazd�ja parancs�ra azonnal a vadorz�ra (poacher) rohan �s hatalmas erej�vel f�ldh�z szegezi azt, es�lyt sem hagyva t�mad�sra vagy menek�l�sre. El�sz�r a szarvasok vad�szat�nak mester�vel, az �r farkas ebbel pr�b�lkoztak, ez azonban gyeng�csk�nek bizonyult egy felfegyverzett vadorz� elfog�s�hoz, �s a kell� hat�rozotts�g is hi�nyzott bel�le. Pr�b�lkoztak a masztiffal, „aki” viszont hatalmas termete miatt kev�sb� volt hat�kony a menek�l� bûn�z�k �ld�z�s�ben. A korabeli bulldog nagyobb termetû v�ltozat�nak alkalmaz�s�val is pr�b�lkoztak, de ez a kutya akkori form�j�ban t�ls�gosan nyugtalannak, makacsnak �s kezelhetetlennek bizonyult.

J� lenne tudni, kinek t�madt v�g�l az a nagyszerû �tlete, hogy a k�t fajt�t keresztezz�k egym�ssal, mindenesetre megindult egy olyan kutya kiteny�szt�se, amely �tv�zi a masztiff nyugodtabb, cs�ndesebb term�szet�t a bulldog robban�konys�g�val, f�rges�g�vel, s mely �gy lehet�v� teszi a vadorz�k tetten �r�s�t. Ez a k�s�rlet meghozta a v�rva-v�rt eredm�nyt: a vad�r�k t�k�letes seg�t�jek�nt „megalkotott” kutya nagy, de nem lass�, akinek nem jelentett gondot a menek�l� vadorz� be�r�se, ugyanakkor b�s�ges er�tartal�kkal rendelkezett ak�r a leger�sebb ember feld�nt�s�hez �s fogva tart�s�hoz. Fontos, hogy az �j „fajta” kell�en higgadt term�szetû volt: nem „gurult be” �s nem t�pte sz�t a lefogott szem�lyt, m�g akkor sem, ha az hat�rozottan ellen�llt, s�t esetleg meg is sebes�tette a n�gyl�b� vad�rt. Akkoriban a b�r�s�g el� �ll�tott bûn�z�nek minden es�lye megvolt a hal�los �t�letre, �gy elk�pzelhet�, milyen vehemenci�val v�dekezett az erd�ker�l�vel szemben �s k�zd�tt szabads�g��rt az �t fogva tart� kuty�val.

Az �j t�pus� kuty�k gyorsan elterjedtek ebben a feladatk�rben, s f�lelmetes h�r�k mindenhov� eljutott. A vadorz�k val�s�ggal rettegtek t�l�k, mint ahogyan arr�l Richard Jeffries is besz�mol „The Gamekeeper at Home” (1879) c�mû k�nyv�ben: „… ha szembeker�ltek a vad�rrel, igyekeztek el�sz�r a kuty�j�t lel�ni.” Egy m�sik anekdota szerint „… a k�rny�k �sszes csirkefog�ja tudta, hogy ha beteszik a l�bukat a birtokra, Growler �szrev�tlen�l ott terem… a h�tuk m�g�tt, led�nti �ket a l�bukr�l, �s lefogva tartja �ket eg�szen addig, am�g a vad�r oda nem �r.”

Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt minden vadorz� meggondolta, hol pr�b�ljon meg t�rt vagy hurkot vetni a nyulaknak, �zeknek.

A fajta els� �r�sos eml�t�se a francia Buffon nev�hez fûz�dik: 1791-ben megjelent „Term�szetrajz” c�mû k�nyv�ben m�r besz�mol a bulldog �s masztiff keresztez�sekb�l sz�rmaz� kuty�kr�l, „neh�z bulldognak” nevezve �ket. Kor�nak egyik legh�resebb kutyaszak�rt�je, Stonehenge arr�l �rt 1859-ben, hogy a kor�bbi id�kben k�l�nb�z� m�rt�kben keresztezt�k a k�t fajt�t, ez tulajdonk�ppen nem m�s, mint a m�sz�roskutya „visszasz�rmaztat�sa” volt az �st�pushoz.

Vannak azonban m�s v�lem�nyek is a fajta sz�rmaz�s�val kapcsolatban: Clifford L. Hubbard p�ld�ul arra eml�keztet, hogy �ppen a bullmasztiff egyik �sek�nt sz�mon tartott ancient bulldog kialakul�s�ban j�tszottak szerepet a kisebb testû �s f�rg�bb masztiffok, m�g a IX–X. sz�zad k�rny�k�n. Ezek k�pesek voltak ell�tni a masztiff feladatk�r�t, �gy a marh�k lefog�s�t is. Hubbard szerint ezekt�l a kuty�kb�l sz�rmazik a ma ismert fajta; �m a t�rt�nelmi �s term�szettudom�nyi munk�k alapj�n val�sz�nûbbnek l�tszik a kor�bban ismertetett v�lem�ny. Ezek hat�rozottan azt mutatj�k, hogy a fajta a masztiff �s a bulldog XVIII–XIX. sz�zadi keresztez�s�b�l sz�rmazik, a csaknem ezer �vvel ezel�tti kisebb testû masztifft�l viszont nem mutathat� ki nyolcsz�z �ves folytonoss�g a bullmasztiffig.

L�tezik egy roppant fontos, mindenk�ppen tiszt�zand� k�rd�s: ha a bullmasztiff eredetileg – sarkosan fogalmazva – emberek megt�mad�s�ra lett kiteny�sztve, hogyan tarthat� felel�ss�ggel a mai vil�gban? A v�lasz �ppen eredeti hivat�s�ban, m�r a kezdet kezdet�n megtal�lhat�: a vad�r�k ugyanis roppant nagy hangs�lyt fektettek kuty�ik idegrendszeri stabilit�s�ra, melynek k�vetkezt�ben azok a legforr�bb pillanatokban is k�pesek voltak nyugodtak maradni, �s engedelmeskedni gazd�juk parancs�nak. Sokszor kellett �n�ll�an, utas�t�s n�lk�l cselekedni�k, tal�n �ppen magatehetetlen, sebes�lt vagy eszm�letlen gazd�juk seg�ts�g�re sietni�k, ugyanakkor alapos ok n�lk�l sohasem t�madtak. Ez a kiegyens�lyozott idegrendszer �s az alapvet�en nyugodt v�rm�rs�klet teszi k�pess� a fajt�t arra, hogy napjainkban remek�l meg�llja a hely�t – �rk�nt �s t�rsk�nt egyar�nt. Stonehenge �rta: „Nincs a k�l�nb�z� fajt�knak keresztez�s�b�l sz�rmaz� m�g egy olyan kutya, amely ennyi er�t �s elsz�nts�got mutatna… (ugyanakkor) sokan meglep�dnek, amikor l�tj�k, milyen fegyelmezettek a ‘vad�r�k kuty�i’ m�g akkor is, ha provok�lj�k �ket.” (Dogs of the British Islands – 1878). Ez a bullmasztiff egyik legt�k�letesebb jellemz�se, amit valaha olvastam.

Igen sokoldal� fajta: noha kezdetben els�sorban nagyszerû fizikumuk �s v�d�kutya-jellem�k miatt tartott�k �ket, igen j� nyomk�vet�k is voltak. Teljes�tm�ny�k a r�gi feljegyz�sek szerint megk�zel�tette a v�rebek�t, amire a menek�l� vagy elrejt�z� vadorz�k felder�t�s�n�l sz�ks�g is volt: „Ismertem bulldogok �s masztiffok keresztez�s�b�l sz�rmaz� olyan kuty�kat, amelyek ugyanolyan kitûn� szimattal k�vett�k a szagnyomot, mint a Bloodhound.” (W. Hutchinson t�bornok – Dog Breaking, 1885). A t�bornok egy�bk�nt is nagy rajong�ja volt a fajt�nak: „…f�lelmet kelt� megjelen�s�vel, elk�peszt� erej�vel �s elsz�nts�g�val jobban megv�di a re� b�zott �rt�keket, mint egy tucat ember.” Az �sbullmasztiff teh�t egy hihetetlen�l robusztus, m�gis mozg�kony, k�nnyen k�pezhet�, engedelmes kutya volt, amely gazd�ja parancs�ra – v�szhelyzetben �n�ll�an is – azonnal t�madott �s minden�ron megv�dte annak �let�t. Mivel feladata rendk�v�l vesz�lyes volt, a fajta kiteny�szt�s�be csak a legjobb fizikum� �s idegrendszerû egyedeket vett�k be. Felt�tel volt m�g a s�t�t sz�n, mivel a vadorz�kat jellemz�en �jszakai t�nyked�s�k k�zben kellett tetten �rni �s elfogni, �gy eg�szen sz�zadunk els� �vtized�ig szinte kiz�r�lag cs�kos egyedek l�teztek.

Azok a k�s�rletek, teny�szt�i pr�b�lkoz�sok, melyek v�g�l a mai nagyszerû kuty�k kialakul�s�hoz vezettek, az ir�ntuk rajong�k legnagyobb szerencs�j�re m�r r�gt�n a folyamat kezdet�n remek eredm�nyeket hoztak: a kitûz�tt eszm�ny gyors el�r�s�t, az eredeti c�lra val� t�k�letes megfelel�st. A bullmasztiff kiteny�szt�inek �rthet� okokb�l m�sodlagos szempont volt v�rvonalak kialak�t�sa, �s sokkal ink�bb foglalkoztatta �ket a kutya teljes�t�k�pess�ge. �gy is fogalmazhatn�nk, hogy a vad�r�k sz�m�ra egy j� kutya �letfontoss�g� volt, �mb�r hamar kider�lt, hogy ezeket a kuty�kat j�l el lehet adni – hiszen kiv�l� �rkuty�ra m�snak is sz�ks�ge volt. „A keresztez�s r�v�n kialakult fajt�k k�z�l a bullmasztiff a legjobb �rkutya” – �rta Robert Leighon, a sz�zad els� �vtizedeinek legelismertebb szak�r�ja „The Complete Book of the Dog” (1922) c�mû k�nyv�ben.

Ahogyan a marhahajcs�rok �s m�sz�rosok bikahecceken m�rt�k �ssze kuty�ik k�pess�geit, �gy a vad�r�k a r�mai gladi�torj�t�kokra eml�keztet�, b�r azokn�l j�val kev�sb� v�res, s�t gyakorlatilag vesz�lytelen viadalokat rendeztek. Egy bunk�val, sz�gek n�lk�li buzog�nnyal vagy nagy fakalap�ccsal felfegyverzett ember fogad�sb�l ki�llhatott a sz�jkos�rral felszerelt kutya ellen, �s megpr�b�lta elker�lni, hogy a bullmasztiff a f�ldre teperje. A fennmaradt t�rt�netekb�l az der�l ki, hogy egy j� kutya ellen senki, m�g a leger�sebb ember sem tudott talpon maradni! A „The British Field Sports” c. foly�irat 1901. augusztus 20-i sz�m�ban besz�mol arr�l, hogy a londoni Crystal Palace termeiben rendezett hagyom�nyos kutyaki�ll�t�son Mr. Burton, a h�res Burtonwood Kennel (Nottingham) tulajdonosa egy rendk�v�l �rdekes bemutat�t tartott: egy fontot aj�nlott fel annak, aki k�pes elmenek�lni sz�jkos�rral ell�tott kuty�ja el�l. Egy a kuty�kat j�l ismer� n�z� v�llalta a megm�rettet�st, �s jelent�s el�nnyel indult, �m a bullmasztiff hamar utol�rte, �s azonnal a f�ldre d�nt�tte. Az ember b�tran v�dekezett, de a kutya szemernyi es�lyt sem hagyott neki. A v�llalkoz� szellemû versenyz� m�g k�tszer pr�b�lkozott, de mindig a f�ldre leteperve v�gezte, s v�g�l Mr. Burton szabad�totta ki szorult helyzet�b�l.

A sz�zadfordul� el�tti id�szak teny�szt�i, a fajta l�trehoz�ihoz, a vad�r�kh�z hasonl�an m�g v�rbeli munkakuty�kat tartottak, �s esz�k �g�ban sem volt ki�ll�t�si szempontok alapj�n megv�logatni teny�szegyedeiket. Mindazon�ltal megkezd�d�tt a bullmasztiffok ki�ll�t�sokon val� bemutat�sa, s a fajt�t egyre sz�lesebb k�rben megismert�k. El�sz�r a h�res 1871-es londoni show-n ind�tottak k�l�n kateg�ri�t „udvarok, m�s n�ven vad�r�k �jjeli kuty�ja” n�vvel, b�r ekkor m�g csak hat kuty�t neveztek. A k�vetkez� �vekben egyre n�tt az indul�k sz�ma, s ezzel p�rhuzamosan n�tt a fajta ir�nti �rdekl�d�s. 1900-ban p�ld�ul a Brit Had�gyminiszt�rium megb�z�s�b�l egy �rnagy is szem�gyre vette a fajta egyik seregszeml�j�t, hogy megvizsg�lja a bullmasztiff esetleges hadi alkalmaz�s�nak lehet�s�g�t.

A sz�zad els� �veire m�r t�bben magas sz�nvonalon teny�sztett�k ezeket a kuty�kat, s tev�kenys�g�knek k�sz�nhet�en – miut�n a k�zponti egyes�let hivatalos lapj�ban, a „The Kennel Gazette”-ben k�zz�tett�k a h�rt – a BKC 1924-ben hivatalosan is elismerte a fajt�t, �s megind�tott�k a t�rzsk�nyvez�st. Ugyanebben az �vben megalakult a Midland Bullmastiff Club. A korabeli teny�szt�k k�z�l is kiemelkedik a modern bullmasztiff megteremt�jek�nt ismert S. E. Mosley, a h�res Farcroft Kennel tulajdonosa, aki az els� eln�ke volt a „National Police Dog Club”-nak (1926), melynek neve is mutatja az �ltala folytatott munka eredeti c�lkitûz�s�t: egy a rend�ri feladatok ell�t�s�ra is alkalmas fajta nemes�t�s�t. Az egylet �llhatatos munk�j�nak k�sz�nhet�en eg�szen a II. vil�gh�bor� kit�r�s�ig csaknem minden vid�ki rend�r�rs�n tartottak egy p�ld�nyt.

Mr. Mosley teny�szt�i munk�j�nak alapj�t m�r a 60–40 %-os keresztez�sek adt�k, m�gpedig a masztiff jav�ra. K�vetkezetesen v�grehajtott programj�nak eredm�nyek�nt siker�lt r�gz�tenie ezt az „�sszet�telt”, s erre alapozva folytatta tov�bb a teny�szt�st. Az � egyik kanja, Farcroft Fidelity volt az els� bullmasztiff, akinek siker�lt ki�ll�t�st nyernie. Kennelj�b�l a Silvo nevû szuka a fajta els� Championja, aki egy�bk�nt 1927-ben megnyerte a h�res Cruft’s Show-t, majd egy �vvel k�s�bb megism�telte ezt a brav�rt. Noha ebben az id�ben a t�pus m�g nem volt egys�ges, sok mai �rtelemben vett kitûn� kutya �lt az 1945-�t megel�z� id�szakban; k�z�l�k mindenk�ppen kiemelked� Wisdom of Wynard, Tiger Prince �s Beppo of Bullmas, valamennyien nagyszerû fedez� kanok, a mai modern fajta alkot�i.

A II. vil�gh�bor� m�ly nyomokat hagyott a fajta �let�ben; az �ns�ges k�r�lm�nyek nagyon megnehez�tett�k a nagytestû kuty�k tart�s�t, etet�s�t. Nem v�letlen, hogy 1945-re m�r csak elv�tve tal�lkozhattunk bullmasztiffal Angli�ban, �s l�te az �shaz�ban vesz�lybe ker�lt. A fajta gyors t�rnyer�s�nek k�sz�nhet�en azonban m�g a 30-as �vekben sz�mos p�ld�ny ker�lt az Egyes�lt �llamokba �s D�l-Afrik�ba, ahonnan teny�szegyedeket import�lhattak, mondhatni „visszahonos�t�s” c�lj�b�l. A bullmasztiff gyorsan mag�hoz t�rt a r�vid Csipker�zsika �lm�b�l �s �jra r�gi f�ny�ben t�nd�k�lt: a BKC 1950-ben m�r �tven p�ld�nyt tartott nyilv�n, �s ekkor r�gz�tett�k a ma is �rv�nyben l�v� standardot. A fajta ma m�r vil�gszerte rendk�v�l n�pszerûnek mondhat�: tulajdonk�ppen a legkedveltebb �s legelterjedtebb molosszus, �gy nem v�letlen, hogy haz�nkban is nemzetk�zileg jegyzett szinten foglalkoznak teny�szt�s�vel.

A fajta jelleme �s felhaszn�lhat�s�ga

A bullmasztiffr�l hatalmas termete �s val�ban f�lelmetes k�lseje alapj�n a legt�bb ember azt gondolja, hogy egy mogorva fenevad. Az igazs�g az, hogy megb�zhat� �s �ber �rkutya, ugyanakkor hangs�lyoznunk kell v�gtelen nyugalm�t �s cs�ndes term�szet�t, melynek r�v�n nagyszerû csal�dtag v�lik bel�le. A fajta h�vei pontosan tudj�k, hogy a bullmasztiff az egyik legnagyszerûbb �s legszeret�bb babysitter �s t�rskutya, akit csak k�v�nni lehet. A gyerekekkel nagyon t�relmes �s eln�z�, sz�vesen al�veti mag�t minden j�t�knak. Az idegenekkel szemben �ltal�ban bar�ts�gos vagy k�z�mb�s, s higgadts�ga, t�relme eg�szen addig tart, am�g szeretteit, otthon�t vesz�ly nem fenyegeti. �ppen ez�rt nem tan�csos egy idegennek az � jelenl�t�ben t�ls�gosan is hangoskodni, gesztikul�lni, mivel j�l fejlett term�szetes v�d��szt�n�vel az ilyen megnyilv�nul�sokat esetleg csal�dja elleni t�mad�sk�nt �rt�kelheti, s v�delm�kre kel. M�rpedig ezt aligha �ssza meg valaki �p b�rrel! �ltal�ban hasonl�an t�relmes az idegen kuty�kkal is. Am�g nem fenyegetik biztons�g�t vagy tekint�ly�t (mindkett� egyform�n fontos sz�m�ra), addig rendk�v�l eln�z� fajt�rsaival. �m ahogy kikezdenek vele, f�riak�nt rohan ellenfel�re �s hatalmas erej�vel a f�ldh�z sz�gezi azt. �m ekkor sem veszti el a fej�t, �s a r�vid �ton kiv�vott gy�zelme ut�n – an�lk�l, hogy komolyabb s�r�l�st okozna vagy kapna – gyorsan megnyugszik. A dolog magyar�zata egyszerû: b�r nem vereked�s, vagy k�t�zk�d�, tiszt�ban van erej�vel, ez�rt dominanci�ra t�r. Egyszerûen nem tûri, hogy b�rki megk�rd�jelezze els�bbs�g�t.

A fajta egyedeivel kapcsolatban sokszor hangs�lyozz�k, hogy k�l�n�sen �rtelmesek, b�r n�ha t�ls�gosan is akaratosak. K�ts�gtelen, hogy egy „n�metjuh�szos” kik�pz�shez nem a bullmasztiff a megfelel� alany: egy hatvankil�s kuty�t�l nem v�rhatunk el olyanfajta munkateljes�tm�nyt, mint az erre alkalmasabb fajt�k eset�ben. Aki egy „ugrik, k�szik, m�szik” t�pus� kuty�ra v�gyik, az ne a bulldog-lesz�rmazottak k�z�tt keresg�ljen: nagy csal�d�st�l k�m�li meg mag�t �s kuty�j�t is. Ezeknek a jellemz�en k�s�n �r� fajt�knak ink�bb egyfajta koordin�l�sra, �s nem drill�roz�sra van sz�ks�g�k. Ig�nylik, hogy csal�djuk ne csak szeresse, de el is ismerje �ket: tiszteletben kell tartanunk jellem�ket, �s eln�z�knek kell lenn�nk apr� rigoly�ikat, szok�saikat illet�en. Ez al�l h�s�nk sem kiv�tel, r�ad�sul az � er�s egy�nis�ge k�t k�l�n�sen karakteres sz�l� hagyat�ka: a masztifft�l �r�k�lte nemcsak testar�nyait �s nagyobb termet�t, de higgadt, nyugodt term�szet�t, �n�ll� egy�nis�g�t is, m�g bulldog �se „felel�s” rettenthetetlen jellem��rt, magabiztos fell�p�s��rt. Elevens�ge, kitart�sa is az egykori m�sz�roskutya hagyat�ka, melynek k�sz�nhet�en nagyszerûen meg�llja hely�t test�r- �s �rz� ebk�nt. �ppen elt�k�lts�ge, no meg hihetetlen ereje miatt fontos, hogy idej�ben megtan�tsuk az alapvet� tudnival�kra: a nagytestû kuty�k eset�ben tal�n m�g hangs�lyosabb a v�rosi k�r�lm�nyek k�z�tti biztons�gos k�zleked�s, a semleges helyzetekben idegenekkel szembeni nyugodt viselked�s elsaj�t�t�sa.

Ezt a kuty�t – term�szet�t �s alkat�t tekintve – �rz�munk�ra teremtett�k, �gy �rizz�k meg olyannak, hogy erre tov�bbra is alkalmas legyen! �sei csak a legjobb tulajdons�gokat hagyt�k r�, �s ez a „kvintesszencia” az er� �s m�ret mellett nem n�lk�l�zheti a f�rges�get, mozg�konys�got, amit n�h�ny mai show szt�r bizony egy�ltal�n nem mutat. �vakodjunk a kuty�juk t�lzott m�reteivel dicsekv� teny�szt�kt�l! R�n�z�sre el kell hinn�nk, hogy ez a kutya alkalmas ak�r a leger�sebb ember f�ldre d�nt�s�re, ha a helyzet �gy k�v�nja. Ehhez az er�n t�l nagyfok� agilit�s is sz�ks�ges, melyet egy t�l m�retes �s -s�lyos p�ld�nyt�l aligha v�rhatunk el. A teljes k�phez az is hozz�tartozik, hogy az ut�bbi �vek Cruft’s-gy�ztesei mindannyian a standard m�retet �ltal�ban 15–20 %-kal meghalad� hatalmas kuty�k. A mai angol trend a nagyon er�s �s robusztus ebek fel� mutat, akik �ri�si �s kidolgozott izom t�meggel rendelkeznek, de t�meg�ket meghazudtol� m�don k�nnyed�n �s gyorsan mozognak.

A fajta t�k�letes elhelyez�s�hez csak a kertes csal�di h�zas k�rnyezet lehet megfelel�. M�g ebben az esetben is ig�nyli a rendszeres �s kiel�g�t� mozg�st, ami a csontozat, inak �s �z�letek teljes kialakul�s�nak el�r�s�ig csak olyan m�rt�kû legyen, amit a kutya mag�t�l, j�t�kosan v�gez. Ezut�n fokozatos terhel�ssel kialak�thatjuk a hatalmas �s f�radhatatlan izmokat, hogy h�rom �ves kor�ra, a kifejl�d�s ��v�g�re egy csupa izom body buildert kapjunk.

Forr�s: www.kutya.hu