Magyar ag�r

Ez a fajta t�bbsz�r �t�lt m�r l�tv�nyos felemelked�st �s l�tv�nyos buk�st is, oly m�rt�kben, hogy m�r kihaltnak tekintett�k. Mindig akadtak azonban megsz�llottak, vagy a fajt�nak volt szerencs�je, de eddig elker�lte v�gzet�t.

Mint �les szemû s�lymok, �gy p�szt�zt�k szem�kkel a ligetes-f�s somogyi vid�ket az agarak. Csendesen lop�zva araszoltunk a patakhoz vezet� vadv�lt� fel�, melyen az erd� lak�i inni j�rnak. A k�t kapit�lis m�retû magyar ag�r vadat sejthetett a k�zelben, olyan izgatottan ny�jtogatt�k hossz� nyakukat a csap�s ir�ny�ba. De meglehet, csak az ereikben cs�rgedez� �si vad�szszenved�ly forralta v�r�ket, amit az eldugott somogyi faluban �l� cig�ny rabsicok kez�n nap mint nap felpezsd�thettek. T�bb sz�z kilom�teres aut�z�s ut�n bukkantak r� a magyar ag�r megment�s�re �s felt�maszt�s�ra felesk�d�tt bar�taim erre a k�t csod�latos j�sz�gra. Most itt vagyunk „�lesben”, bevet�s k�zben. Itt, ahol a kuty�ik vad�sztulajdons�g�t magasztal� rom�k bizony�tani akart�k, hogy az agarakr�l sz�l� t�rt�neteik nem l�gb�l kapottak.

L�legzetvisszafojtva megker�lt�nk egy facsoportot. Az utols� f�k takar�s�b�l a t�gas tiszt�son �zcsoportot pillantottunk meg. A mennyei csendet a p�r�zr�l lecsatolt agarak robban�sszerû startja t�rte meg. Elkezd�d�tt a ragadoz�szenved�ly sz�totta eszeveszett hajsza. Az �zek meglepetten rebbentek a hozz�juk legk�zelebb fekv� liget fel�, de a cs�kos ag�rnak siker�lt egyet leszak�tania a menek�l�s �tvonal�r�l. A visszaford�tott suta val�s�ggal „karjaiba szaladt” a fifik�san h�tr�bb marad� fak� kuty�nak. R�vid, egyenl�tlen k�zdelmet sejtet� v�gta ut�n lemarta a vadat, s a k�zben seg�ts�g�re siet� tigriscs�kos k�zremûk�d�s�vel kir�zta a lelket az �zb�l.

Az elsz�nt, furfangos vad�sz, a magyar ag�r t�rt�nete rendk�v�l sz�nes �s gazdag. Kialakul�s�r�l sz�mos elk�pzel�s l�tott napvil�got. Egyes n�zetek szerint a magyars�g a Kaszpi-tenger k�rny�k�n az ott �l�, magas vad�szati kult�r�val b�r� perzsa �s kauk�zusi n�pekkel kapcsolatba ker�lve ismerkedhetett meg az �zsiai ag�rt�pussal. Ezeket a kuty�kat magukkal hozva �rkezhettek a K�rp�t medence ter�let�re. M�sok v�lem�nye az, hogy az eur�pai r�vidsz�rû agarak Kis-�zsi�b�l vagy �szak- Afrik�b�l sz�rmaznak, �s r�mai valamint egyiptomi k�zvet�t�ssel j�ttek az �reg kontinensre. A l�nyeg az, hogy Eur�pa k�zep�n l�trej�tt egy saj�tos ag�rt�pus: er�sebb csontozat�, t�megesebb izomzat�, lass�bb, de ugyanakkor kitart�bb, mint a nyugatabbra �l� agarak R�g�szeti leletek m�r az �rp�d-korb�l is tan�skodtak az ag�r jelenl�t�r�l �seink mellett.

�llamalap�t� Istv�n kir�lyunk idej�ben a n�met ritterek (lovagok) kedvenceikkel, az agarakkal �rkeztek magyar f�ldre. �k teremtett�k meg a hazai nemesek k�r�ben az agar�szat divatj�t. Az �rp�d-h�zi kir�lyok uralkod�sa alatt mindenfajta vadhajsza kedvelt tev�kenys�g volt: a s�lymokat, agarakat, kop�kat nagyon becs�lt�k. K�s�bb, Hunyadi M�ty�s kir�lys�ga alatt tet�fok�ra h�gott a kuty�s vad�szat. M�ty�s maga is kitûn� lovas �s vad�sz h�r�ben �llt, aki felett�bb kedvelte az agaras futtat�sokat. Az igazs�gos kir�ly hal�la ut�n azonban az orsz�g feldarabol�sa t�bbek k�z�tt a kir�lyi vad�szatoknak is v�get vetett Magyarorsz�gon. Az elszigeteltebb vid�keken – a Felvid�ken, valamint Erd�lyben – azonban tov�bb agar�sztak a nemesek. I. R�k�czi Gy�rgy fejedelem �s Bornemissza J�zsef erd�lyi nagy�r is els�rang� lovas- �s agar�szh�rn�vnek �rvendett. Az ut�bbi 25 p�r ag�rral vad�szott farkasra. Ez a nem mindennapi feladat hatalmas ig�nybev�telt t�masztott az agarakkal szemben. „Ha az ag�r feledni tudja v�res talpait �s szertesz�t szakajtott l�bujjait a ny�l, vagy �z l�tt�ra, csakis akkor r�szes�l m�lt� p�rtol�sba. Kev�sb� kitûn� t�rsai elt�vol�ttatnak” – vallott�k a korabeli agar�szok.

Igaz�n nemzeti kutyafajt�v� Sz�chenyi Istv�n, a reformkor nagy alakja tette az agarat. Javaslat�ra sorra alakultak az agar�szegyletek: 1844-ben Budapesten, 1846-ban Gy�r-Kom�rom �s Aba�j megy�ben. A vad�szatokon gyakran t�bb mint sz�z lovas sz�guldott a vadat ûz� agarak ut�n. Az orsz�g jelent�s szem�lyis�gei gyûltek �ssze ezeken az esem�nyeken, ahol term�szetesen id�t szak�tottak a haza dolgainak megt�rgyal�s�ra is. Az agar�szatok teh�t a reformkor jelent�s sz�nhelyei voltak.

Hamarosan, az angol teliv�r lovak haz�nkba �rkez�s�vel egyid�ben megkezd�d�tt a gyeng�bb fizikum�, kev�sb� kitart�, de l�nyegesen gyorsabb ag�rfajta, az angol greyhound behozatala. Ezzel az �vsz�zadok sor�n kialakult, egys�ges magyar ag�r sorsa megpecs�tel�d�tt. Az ag�rversenyek l�trej�tt�vel elkezd�d�tt a k�t ag�rt�pus keresztez�se. Ha az ag�rtulajdonos nyerni akart, k�nytelen volt a sebesebb greyhound v�r�t kuty�iba vinni. Ebb�l kifoly�lag szakmai vit�k sora ker�lt ter�t�kre Podmaniczky Frigyes, a „kock�s b�r�”, az angol ag�r nagy p�rtol�ja, �s Retsky Andr�s meg a m�g�je t�m�r�l� �reg agarasok k�z�tt. Retsky�k a kitart�bb, „gy�z�s” magyar agarat kedvelt�k. T�ny, hogy a magyar gyepet ezut�n el�z�nl�tt�k a f�lv�r �s a fajtatiszta angol agarak.

A huszadik sz�zadban a vadgazd�lkod�s �talakul�s�val �s a parlagon hagyott ter�letek megmûvel�s�vel fokozatosan „szûk�lt a gyep” az agaras hajsz�khoz. Ez az �vsz�zados hagyom�nyokkal b�szk�lked�, a magyars�gra oly jellemz� vad�szati tev�kenys�g hanyatlani kezdett. A II. Vil�gh�bor� alatt az agarak elkall�dtak, de szerencs�re n�h�ny elszigetelt ter�leten – legink�bb az orvvad�szok kez�n – megmaradt egy-egy p�ld�ny. Az utols� agaras nyul�szat 1944-ben, T�r�kszentmikl�son ker�lt megrendez�sre.

A h�bor� ut�n a magyar ag�r megment�s�t sz�v�gy�knek tekint�k felkutattak n�h�ny, a fajtajellegnek megfelel� kuty�t, �s ezzel megkezd�d�tt a teny�szt�s, az �si fajta felt�maszt�sa. Az elk�vetkezend� id�ben az agaras vad�szatok tiltott tev�kenys�gnek sz�m�tottak, m�gis sz�mos �reg agar�szban, akik m�g nem felejtett�k el a r�gi sz�p id�ket, tov�bb �lt a v�gy az �si tev�kenys�g ut�n. Ma, a k�rp�ly�n elektromos ny�l ut�n lohol� agarak kor�ban a nosztalgi�z� gondolatok v�gre testet �lthettek: 1998 december 6-�n, 54 �v ut�n el�sz�r az Orsz�gos Agar�sz Egyes�let Szolnok hat�r�ban agar�szatot rendezett. A f�l �vsz�zadon �t titkon pisl�kol� l�ng �jra lobog…

A magyar ag�r furfangoss�g�r�l �lljon itt egy t�rt�net a h�bor� el�tti id�kb�l:

„A gyerekek a vak�ci� v�g�vel Pestre mentek tanulni a szeg�ny kiskuns�gi tanyavil�gb�l. Mih�ly b�csi, a birtok mindenese �gy sz�lt a fi�khoz:

Aranyat k�ne adnom nektek, de forintra sem futja. Nektek adom Bug�t, az agarunkat. Buga �gyis csak nyûg a tany�n. Alszik, vagy cs�mborog a hat�rban, mert itt bizony senki sem agar�szik. Gy�ny�rû �llat. Reggel elviszitek Pestre. K�t-h�rom h�tig csak k�sz�ljatok vele az utc�n, hogy kiismerje mag�t, tudja, hol laktok. Mindennap adjatok neki cukrot, mert majd megveszekedik �rte, �gy szereti. Azt�n eladhatj�tok ak�r hetente egyszer, mert kezeskedem: ak�r a pokol fenek�r�l is visszasz�kik! Mi is odaaj�nd�koztuk m�r t�l a Tisz�ra, Dun�ra, de mindenhonn�t hazaette a fene. �rtj�k-e?

H�rom h�t m�lva Buga levizsg�zott. Jobban ismerte Pestet, mint a fi�k a tenyer�ket. Okt�ber k�zep�n adt�k el egy sz�zadosnak tizen�t forint�rt, ami akkoriban sz�p p�nz volt. Mikor haza�rtek, Buga m�r ott vakar�zott a kapualjban. Azt�n eladt�k minden h�ten, majd v�rszemet kaptak, �s hetente k�tszer-h�romszor is. T�bbnyire v�nkisasszonyok, f�ldbirtokosok, bankfi�k vett�k meg, isten tudja h�nyan. Egyszer j�n �m a f�ldbirtokos, csikorog a foga is:

Az istenit az ap�toknak, �n m�r megvettem t�letek egyszer ezt az agarat!

H�t persze, az�ta is mag�t keress�k, b�csika, ihol az istr�ng, oszt vigye!

Megy a birtokos, �r�l a sz�ve, h�zza a kuty�t. Mikor sz�z m�terre �rnek, elkezd az egyik fi� s�polni az ag�rnak. Egyszer csak Buga elkezd h�tr�lni, h�zza a tajt�kz� birtokost. Fesz�l a zsineg; a kutya odakap, �s egy szempillant�s alatt kett�harapja. A f�ldes�r elv�g�dik, a fi�k meg elsepernek Bug�val egy�tt, de sebesen �m! Az utca meg �rj�ng a nevet�st�l.

�gy nem megy tov�bb – gondolj�k a sr�cok –, mert Bug�t m�r minden kutyabar�t, gyerek �s rend�r ismeri. Ellenben sz�pen befestett�k. El�sz�r sz�p nagy s�rga foltokat tettek r�, majd az eg�szet s�rg�ra kent�k. K�s�bb a s�rga alapra fekete foltokat, v�g�l az eg�szet feket�re. �r�m volt n�zni. �gy vett�k, mint a cukrot.

Egyszer azt�n Buga v�letlen�l a t�k�r el� �llt. Mikor megl�tta mag�t, ijedt�ben az �gy al� b�jt. Ett�l kezdve folyton mosakodott �s d�rg�l�z�tt. Mikor azt�n l�tta, hogy semmi nem seg�t, sz�rnyen megharagudott. Elkezdte kapar�szni az ajt�t. Mikor kiengedt�k a fi�k, meg sem �llt a kiskuns�gi tany�ig…”

����������A magyar ag�r kialakul�s�ra, eredet�re nincsenek fellelhet�, hiteles t�rt�nelmi dokumentumok. K�ts�gtelen, hogy a n�pv�ndorl�skor a nom�d p�sztorn�pek rendelkeztek ag�r jellegû kuty�kkal, amelyeket a fut� vad elejt�s�re haszn�ltak. Val�sz�nûs�thet�, hogy a magyar ag�r �si v�ltozata is a v�ndorl�sok sor�n ker�lt a K�rp�t-medenc�be. R�szben az itt �l�k, majd a t�r�k�k hasonl� ag�rfajt�ival keresztezve alakulhatott ki az �si magyar ag�r. Az �rp�d-kori illetve a honfoglal�s idej�b�l felt�rt s�rokban tal�ltak ag�rcsontleleteket, �gy Zalav�rr�l egy kopony�t, valamint Felgy�n is ki�stak ag�rleletet.

�sszbenyom�s alapj�n a magyar ag�r az er�, a kitart�s �s a gyorsas�g megtestes�t�je. Betegs�gekkel szemben ellen�ll�, szil�rd szervezeti fel�p�t�sû, igazi hajt�eb. Ellent�tben az angol ag�rral, meg�llja a hely�t a sz�nt�son, tarl�n, fagyott talajon egyar�nt; t�bb kilom�teres hajsz�kra is k�pes, �ld�zve a kifejlett baknyulat. A nagyobb vad sem jelent probl�m�t: utol�ri �s ler�ntja az �zet, szarvast, n�h�nyadmag�val a vaddiszn�val is szembesz�ll. Megfogja a r�k�t, patk�nyt is.

Az agar�szat t�rt�nete

Az agar�szat �si vad�szati m�d. Az ag�r els�sorban a l�fegyver vad�szaton t�rt�n� haszn�lata el�tt volt n�lk�l�zhetetlen vad�szati „eszk�z”: a felugr�, majd fut� vad elejt�s�re haszn�lt�k, nagy kezd�sebess�ge �s kitart� v�gt�ja miatt, ami sokszor a v�gkimer�l�sig tartott. Az �kori n�pekn�l egyar�nt agar�sztak kult�rn�pek �s nom�dok. A k�z�pkorban is kedvelt vad�szati m�dnak sz�m�tott.

Eur�p�ban Magyarorsz�gon maradt fenn a legtov�bb klasszikus form�ban az agar�szat. Ez tartott a XX. sz�zad k�zep�ig, s a II. vil�gh�bor� vetett v�get neki. Haz�nkban 1835-ben alap�tott�k az els� agar�szegyletet, ezzel egyid�ben rendezt�k az els� ag�rversenyt J�n-Kocs�ron.

K�s�bb a vad�szatokon kezdett divatjam�ltt� v�lni az agar�szat, �s felv�ltotta az ag�rverseny. Erre a c�lra az angol ag�r r�vid t�v� gyorsas�ga miatt jobban megfelelt. 1839-ben import�ltak el�sz�r angol agarakat, ami gr�f Guyon Rich�rd �s b�r� Wencheim L�szl� nev�hez k�t�d�tt. Ezt k�vet�en mind gyakoribb lett a magyar ag�r keresztez�se az angollal, ami d�nt�en megv�ltoztatta a hazai agarunk jellemz�it.

Az agar�szat fellend�l�se vagy buk�sa szinte mindenkor politikai �s gazdas�gi okokra vezethet� vissza; p�ld�ul a szabads�gharc buk�s�t k�vet�en rendk�v�l fellend�lt, mert ehhez a vad�szathoz nem kellett fegyvertart�si enged�ly, amihez azid�t�jt nem sokan juthattak. A kiegyez�st (1867) gazdas�gi fellend�l�s jellemezte, ami a polg�rosod�st felgyors�totta, a mez�gazdas�got �talak�totta. Ez a folyamat lehet�v� tette a k�z�p- �s kisnemesi valamint a gazdagabb paraszti r�tegek agar�szat�t, oly m�rt�kben, hogy a magyar ag�r teny�szt�s�t is �k v�gezt�k. Az 1900-as �vekre jellemz� volt a mez�gazdas�g belterjess� v�l�sa, aminek k�vetkezm�nye volt a lovas agar�szat visszaszorul�sa. Az utols�t 1943 �sz�n tartott�k.

A II. vil�gh�bor�t k�vet�en a magyarag�r-popul�ci�t kihaltnak tekintett�k. 1963-ban egy film forgat�s�n�l, M�ty�s kir�ly korhû k�rnyezet�nek filmez�s�hez magyar ag�rra volt sz�ks�g. Szigethy K�lm�n, az akkori MAFILM-telep vezet�je hosszas kutat�sok eredm�nyek�nt Nagyecseden fellelt n�h�ny p�ld�nyt, amelyek k�s�bb a fajta fel�leszt�s�nek alapj�t k�pezt�k.

1991-ben �jj�alakult az Orsz�gos Agar�sz Egyes�let, majd 1999-ben ebb�l kiv�lva alakult a Tisz�nt�li Agar�sz Egyes�let.

Munk�ban az ag�r

Az agar�szat �s az ag�r tart�sa az „als�bbrendû” n�pr�tegek sz�m�ra sok�ig tilos volt. Els�sorban a lovas agar�szat sz�m�tott a nemesek �s uralkod�k kiv�lts�g�nak. Az agarak �s a lovak �sszeszoktat�sa ut�n (ami k�ly�kkorban kezd�d�tt) ker�lhetett sor erre a vad�szati m�dra, ami abb�l �llt, hogy a felugr� vad l�tt�n az agar�szok a kuty�kat biztatva, l�h�ton k�s�rt�k az �ld�z�st �s az elfog�st.

A lovas agar�szat speci�lis m�dja volt m�g a ragadoz� mad�rral ny�lra, r�k�ra, �zre „v�gat�s”. L�nyege, hogy a magasban k�r�z� mad�r – pl. s�lyom – a felugr� vagy felrep�l� vadra r�v�g. A nagyobb vad elejt�s�hez sz�ks�ges az ag�r, mivel a s�lyom nem k�pes ezek meg�l�s�re. A lovasok k�vetik az esem�nyeket, �s �gy int�zik, hogy sebes lovaikkal a pr�da �s az azt t�mad� agarak �s ragadoz� mad�r harc�ban seg�teni tudjanak, megel�zv�n a komoly s�r�l�seket. Ilyenkor a vad�sznak kellett a kegyelemd�f�st megadnia l�ndzs�j�val vagy a szarvas gyilokkal.

Az agar�szat m�sik m�dja az �n. gyalog agar�szat. Ennek l�nyege, hogy az agarakat „f�z�ren” vezetve k�zel�tett�k meg a vad v�lt tart�zkod�si hely�t. A felugr�skor �ltal�ban p�rban engedt�k az agarakat hajsz�ra. Ûzhett�k ezt a vad�szati m�dot lesb�l is, kiv�rva a felkel� vadat.

Ritk�n, de el�fordult a lovas �s gyalog agar�szat egy�ttes alkalmaz�sa is. Az agar�szok v�lem�nye a j� ag�rr�l megoszlott. Retski Andr�s „N�h�ny sz� az agarak fut�s�r�l” c�mû k�nyv�ben �gy �r: „J� ag�r, v�lem�nyem szerint k�tf�le lehet, tudniillik, sebes �s gy�z�s (mondj�k n�melyek, hogy sebes �s gy�z�snek kell egy�tt lenni a j�nak, ilyen azonban nincs, – �n legal�bbis soha nem l�ttam)”.

Van-e j�v�?

Az agar�sz vad�szati m�dok visszaszorul�s�t k�vet�en a p�lyaversenyek ker�ltek el�t�rbe, ahol viszont az angol ag�r fut�sa jobbnak bizonyult. Ez�rt intenz�v keresztez�s indult el, aminek eredm�nye, hogy m�ra az �si magyar ag�rt�pus vesz�lyeztetett lett. A popul�ci� oly m�rt�kben lecs�kkent, ami k�ts�gess� teszi a fenntarthat�s�got.
Az �shonoss�g�ra val� tekintettel sz�ks�ges a g�nmeg�rz� fajta fenntart�sa, m�sr�szr�l vad�szati kult�r�nk is megk�veteli, hogy vad�szati hagyom�nymeg�rz�s c�lj�b�l ism�t lehet�s�get ny�jtsunk az agar�szatnak.

Ezt a c�lt szolg�lja az �j, 1996. �vi LV. t�rv�ny a vad�szatr�l, �s ennek v�grehajt�si rendelete is. Term�szetesen a kivitelezhet�s�g�nek meg kell tal�lni a megfelel� kereteket, ami legink�bb tal�n a nemzeti parkok ter�let�n k�pzelhet� el. Itt a term�szetv�delem feladata lenne – a vad�szati hat�s�gokkal egy�ttmûk�dve – �gy a g�nmeg�rz�s, mint a vad�szati hagyom�ny�rz�s. Ma m�g nem k�s� elgondolkodni, �s megmenteni az ut�kor sz�m�ra ezt az �rt�kes vad�szkutyafajt�nkat.

��A „professzion�lis” sz� jelent�sk�r�be manaps�g �hatatlanul vegy�l egy kis negat�v felhang. B�r profinak nevezz�k a kiemelked� teljes�tm�nyt is, a sz�hoz t�rsul� fogalom p�nzzel kapcsolatos mivolta v�gett hajlamosak vagyunk k�tked�ssel fogadni bizonyos tev�kenys�gek professzion�lis v�ltozat�t, �nk�ntelen�l �sszekapcsolva azt doppinggal, vissza�l�sekkel, k�ny�rtelens�ggel. Ami az ebeket illeti, az FCI a kuty�kra val� tekintettel szigor�an tilt minden p�nzd�jas esem�nyt, �gy el�t�li a profi ag�rversenyz�st is. Pedig a profik sokkal jobban �vj�k kuty�ikat!

1990 �ta haz�nkban is l�tezik profi klub, a Hung�ria Ag�rverseny Klub, mely a Kontinent�lis Ag�rsz�vets�g tagja. A klub versenyigazgat�ja, Benke Judit seg�tett eligazodni a profik – mint v�g�l kider�lt, igen hum�nus – vil�g�ban.

Az el��t�letekkel szemben a profi agarasok egy�ltal�n nem terhelik t�l kuty�ikat, hanem kifejezetten k�m�lik �ket, hogy a lehet� legkevesebb s�r�l�s mellett maxim�lis gyorsas�got �rjenek el. Az FCI versenyekkel ellent�tben, ahol napi h�rom futam sem ritka, egy profi versenyag�r naponta csak egy futamot teljes�thet, s�t, Angli�ban – a rengeteg verseny miatt – csup�n minden �t�dik napon futhat. Ez egyr�szt a s�r�l�sek elker�l�se v�gett nagyon fontos, hiszen tapasztalatok szerint az egy napon futott m�sodik �s harmadik futamon halmozottan fordulnak el� balesetek, m�sr�szt az ag�rverseny l�nyege a gyorsas�g, maxim�lis teljes�tm�nyre pedig egyetlen kutya sem k�pes t�bb futamon kereszt�l.

Ha valamit profinak nevez�nk, akkor ott csak a kiemelked� teljes�tm�nyt ny�jt� versenyz�nek van helye – gondoln�nk –, s lass� vagy vereked�s ag�rra nincs sz�ks�g. A profi ag�rversenyz�sben azonban ez nem �gy van, persze nem mer� r�szv�tb�l. Mint mindennek, ennek is meg van a maga oka. A profi ag�rversenyeken a kuty�k legt�bbsz�r kateg�ri�kra osztva futnak, el�zetes teljes�tm�nyeik alapj�n. Ez a gyakorlatban �gy n�z ki, hogy a hasonl� a hasonl�val versenyez. �gy a kev�sb� klasszis kuty�nak is van es�lye a gy�zelemre, r�ad�sul minden futam nagyon izgalmas, hiszen a nagyon gyors kutya nem ker�lhet �ssze nagyon lass�akkal. Egy futamban egy�bk�nt legal�bb n�gy, maximum nyolc ag�r versenyez. Ha egy kutya a saj�t kateg�ri�j�ban k�tszer nyer, feljebb juthat, de ha t�bbsz�r utols� helyen v�gez, als�bb kateg�ri�ba cs�szik.

�s ha egy kutya vereked�s? Semmi gond, indulhat a g�tfut�shoz hasonlatos versenysz�mban! Itt a p�lya k�t egyenes szakasz�n k�t-k�t akad�lyt �ll�tanak fel, melyet a kuty�knak fut�s k�zben �t kell ugraniuk. A tapasztalat szerint ez annyira lek�ti az agarakat, hogy az egy�bk�nt vereked�s egyedek sem foglalkoznak a t�bbiekkel. �gy a profik k�t legyet �tnek egy csap�sra: a k�teked� p�ld�nyokat sem kell kiselejtezni�k, r�ad�sul adott egy igen l�tv�nyos, k�z�ns�gsz�rakoztat� bet�tfutam. Hiszen azt az�rt ne feledj�k, hogy a profi ag�rversenyekre fogad�sok k�ttetnek (Magyarorsz�gon m�g nem!), s a rendez�knek mindent meg kell tenni�k a fogad�k sz�rakoztat�s��rt �s bizalm��rt. Nem csoda, hogy nagyon szigor�ak a doppingvizsg�latok, s a doppingol�son �rt tr�nert egy �letre eltiltj�k. A hum�n sportokkal ellent�tben egy�bk�nt az ag�rversenyeken eleddig alig volt p�lda tiltott szerek alkalmaz�s�ra. 1998-ban a Hung�ria Ag�rverseny Klub rendezte a kontinens legnagyobb verseny�t, az Eur�pa Bajnoks�got. A d�nt�be jutott kuty�kt�l vizeletmint�t vettek, melyeket egy �rorsz�gi laborban ellen�riztek, s mindegyik eredm�ny negat�v volt.

Angli�ban az ag�rversenyz�s nemcsak a gazdagok kiv�lts�ga. Gyakori eset, hogy mondjuk egy ac�lgy�ri munk�s v�s�rol mag�nak versenyagarat, melyet azonban nem maga k�pez ki, hanem kihelyez egy tr�nerhez, aki gondoskodik a kutya ell�t�s�r�l, felk�sz�t�s�r�l, versenyeztet�s�r�l. A tulajdonos pedig h�tv�g�ken csal�dj�val megl�togatja a kuty�t a tr�nern�l, vagy kimegy a versenyre szurkolni. A kateg�ri�knak k�sz�nhet�en kuty�ja m�g nyerhet is! Ha pedig ki�regszik, a csal�d mag�hoz veszi a kuty�t kedvencnek. Az angol ag�rklubok tev�kenys�g�hez egy�bk�nt a ki�regedett versenyagarak „nyugd�jaz�sa” is hozz�tartozik: ha a tulajdonosnak esetleg m�r nincs sz�ks�ge a kuty�ra, a klub szeret� csal�dot keres neki.

A Hung�ria Versenyag�r Klub �vente kb. 15 versenyt illetve ugyanennyi edz�st rendez csepeli p�ly�j�n. Mint minden profi klub, �k is csak angol agarakkal foglalkoznak, de edz�seiken r�szt vehetnek m�s ag�rfajt�k is.