Kir�lyi kedvenc

Szeretetrem�lt�, alkalmazkod�k�pes �s mindig j�kedvû – ilyen egy igazi t�rs, azaz egy igazi Cavalier King Charles sp�niel. R�ad�sul a kis kir�lyfi el�kel� sz�rmaz�ssal is b�r, nemes nev�t I. K�roly (1600–1649) �s II. K�roly kir�lyokt�l (1630–1685) kapta. Mindk�t uralkod�, apa �s fia, olyannyira im�dt�k a kis Charlie-kat, hogy a kuty�k m�g a parlamentbe is bel�phettek �s �llami fogad�sokon is r�szt vehettek.

M�g a templomba is elk�s�rt�k a k�t kir�lyt apr� sp�nieljeik. A Stuartok buk�s�val azonban nemcsak �j kir�ly, de �j kutyafajta is ker�lt az udvar �l�re: Vilmos �s M�ria kedvence a mopsz volt. �gy hamarosan politikailag nem volt �ppen szerencs�s dolog toy sp�nielt tartani, ez�rt a King Charles kuty�k egyre ritk�bb� v�ltak, r�ad�sul a mopszok keveredtek is a sp�nielekkel, �gy az eredeti t�pus lassan el is tûnt.

Kicsi, sp�niel t�pus� kuty�k egy�bk�nt m�r sz�zadok �ta l�teztek, az arisztokr�ci�t �br�zol� festm�nyeken �s gobelineken rendszeresen felbukkannak ezek a kis kuty�k is, a XV. �s XVI. sz�zadi festm�nyeken szinte mindig a kir�lyi udvar csal�djainak gyermekeivel l�that�k. A King Charles sp�nielek minden bizonnyal luxuscikknek sz�m�tottak, hiszen egy �tlagos ember akkoriban nem engedhette meg mag�nak, hogy olyan kuty�t tartson �s etessen, mely nem dolgozik.

A fajta II. K�roly uralkod�sa alatt �lte vir�gkor�t (1670–1685), aki igen komoly teny�szt�i munk�t v�gzett, londoni kutyabar�t alattval�inak kiv�l� n�st�nykuty�kat aj�nd�kozott, melyek teny�szt�se azt�n kir�lyi ir�ny�t�ssal folytat�dott. A fiatal Vikt�ria kir�lyn�nek is volt egy Dash nevû Cavalier kuty�ja. Vikt�ria eg�sz �let�ben nagyon �rdekl�d�tt a kutyateny�szt�s, a fajt�k alak�t�sa ir�nt, de a szervezett kutyaki�ll�t�sok elterjed�se is seg�tett radik�lisan megv�ltoztatni az eredeti Cavalier King Charles sp�nielt. A mopsz-keresztez�st mutat�, boltozatos kopony�j�, kiss� nyomott pof�j� sp�niel olyan n�pszerûv� v�lt, hogy az eredeti v�ltozat szinte teljesen eltûnt. �rdekes, hogy �ppen egy amerikainak k�sz�nheti �jj�sz�let�s�t ez a t�sgy�keres angol fajta.

Az 1920-as �vek elej�n egy Roswell Eldridge nevû amerikai �r felkerekedett, hogy Angli�ba utazva olyan r�gi t�pus� sp�nieleket v�s�roljon, amilyeneket Gainsborough �s Copley k�pein l�tott. Mivel pr�b�lkoz�s nem j�rt sikerre, 1926-ban d�jat tûz�tt ki – nem is kis �sszeget, 25 fontot – az elk�vetkez� �t �vben a legjobb r�gi t�pus� toy sp�niel kannak �s szuk�nak a Cruft’s ki�ll�t�son.

A d�j kezdetben nevets�g t�rgy�t k�pezte, hiszen minden olyan toy sp�niel, mely r�gi t�pus� fejjel rendelkezett, teny�szt�si szempontb�l egy�ltal�n nem volt k�v�natos. Azonban a kitûz�tt d�j nagys�ga elgondolkoztatta a teny�szt�ket �s �rdekl�d�st gerjesztett az eredeti sp�niel t�pus fel�leszt�s�re. N�h�nyan felv�s�rolt�k az almokban olykor-olykor felbukkan� hosszabb orr� egyedeket �s nekil�ttak a r�gi fajta �jj��leszt�s�hez. Munk�juk olyan eredm�nyes volt, hogy 1928-ban m�r meg is alakult az els� Cavalier King Charles Spaniel Club Angli�ban. A Kennel Club hivatalosan 1944-ben ismerte el a r�gi-�j fajt�t. Az els� CC c�met 1946-ban adt�k ki a fajt�ban, az�ta a Cavalier egyike a legn�pszerûbb fajt�knak Nagy-Britanni�ban. De a Cavalier az USA-ban is h�vekre tal�lt, b�r ott csak 1996. janu�r elseje �ta b�r teljes AKC-elismerts�ggel.

Manaps�g mindk�t v�ltozat �n�ll� fajtak�nt l�tezik: b�r a King Charles sp�nielt �s a Cavalier King Charles sp�nielt a nyelvhaszn�lat gyakran �sszekeveri, a k�t fajta k�lseje, f�leg fejform�ja vil�gos k�l�nbs�geket mutatnak. A King Charles sp�niel r�videbb pof�val, kerekebb kopony�val rendelkezik, mely „k�zbenj�r�” mopsz�ra eml�keztet.

A Cavalier napjainkban is r�szolg�l el�kel� nev�re: olyan kiskutya, mely szereti, ha gazd�ja mindenhov� mag�val viszi; ezt p�ldaszerû magatart�ssal k�sz�ni meg, felt�ve persze, ha r�szes�lt n�mi nevel�sben. Tan�tani azonban k�nnyû, hiszen egyik legszembetûn�bb tulajdons�ga a tetszeni v�gy�s, a t�rekv�s, hogy felvid�tson �s tetsszen nek�nk, �gy a Cavalier nagyon sz�vesen �s nagyon k�nnyen tanul. Sz�rakoztatja, ha tehet �rt�nk valamit, �gy nagy �r�mmel �s v�llalkoz�kedvvel vesz r�szt mindenben. Igazi r�giv�g�s� herceg, akinek kevesen tudnak ellen�llni. Ny�lt term�szet�vel, vid�m kisug�rz�s�val �s csinos k�lsej�vel pillanatok alatt megnyeri nemcsak a csal�dtagok, hanem a bar�tok, s�t idegenek sz�v�t is. Gyerek vagy �llat, a Cavalier mindenkivel szemben bar�ts�gos, szereti a harmonikus egy�ttl�tet, ide�lis csal�di kutya. Temperamentumos �s rettenthetetlen, de pozit�v be�ll�totts�ggal fordul minden �l�l�ny fel�, �gy ha kicsi, ha nagy, ha idegen, ha ismer�s, mindenkit bar�ts�gosan �dv�z�l.

A Cavalier King Charles sp�nielt n�gy sz�nv�ltozatban teny�sztik. A Ruby megjel�l�s az egysz�nû, m�lyv�r�s egyedeket illeti, a Blenheim a h�feh�r alapon gesztenyev�r�s foltokat visel� kuty�kat jel�li, ezenk�v�l m�g black and tan (fekete, v�r�s jegyekkel) �s tricolor p�ld�nyokat l�thatunk.