Shih - tzu, mint f�listen

Tibetben van �si otthona e pomp�zatos megjelen�s� apr� termet� kuty�nak. A Himal�ja tetej�n zord id�j�r�si viszonyok uralkodnak. Nem lehetett k�nny� az �lete! A korai tibeti feljegyz�sek m�r megeml�tik a kicsi termet� h�zkuty�t, melynek �pp oly vastag bund�ja volt, mint az itt �l� nagy termet� tibeti masztiffnak, de f�le m�g �rz�kenyebb, �gy az � feladata, hogy vesz�ly eset�n riassza a nagy �rz�-v�d�ket.

Tibetben a l�maizmus �s a buddhizmus megjelen�se el�tt is k�l�n�s tisztelettel �vezett �llat volt az oroszl�n. A buddhizmus csak meger�s�tette ezt a tiszteletet. A legenda szerint a megismer�s istene /Buddha Manjusri/ bej�rta a n�gy kontinenst, s �tj�n nem k�s�rte m�s, csak egy apr� termet� kutya. Ez a kutya pillanatok alatt hatalmas oroszl�nn� v�ltozott, hogy h�t�n utazhasson Buddha. Tibet templomaiban ma is megcsod�lhatjuk a szellemoroszl�nok k�pm�sait.

1653-ban a dalai l�ma l�togat�st tesz a k�nai cs�sz�rn�l, h�dolata jel��l egy oroszl�nkuty�t vitt aj�nd�kba az uralkod�nak, a Nap fi�nak.

Az id�k folyam�n gondos teny�szt�si munk�val pekingi palotakuty�kkal keresztezt�k.

A K�nai palot�ban eunuchok versengtek azon, ki tudja a legszebb, legjobb �llatot kiteny�szteni. A mag�nh�zakhoz csak olyan �lebek ker�lhettek, amelyek nem feleltek meg az eunuchok �ltal fel�ll�tott szigor� m�rc�nek.

A cs�sz�r nagyon megszerette ezeket az intelligens, �letvid�m j�t�kos, kedves, boh�k�s szeretetre v�gy�, ugyanakkor mer�sz, �s b�tor kuty�kat. �k az uralkod� �lland� k�s�ret�hez tartoztak.

1908-ban Cu-Si /a cs�sz�r �zvegye/ hal�la ut�n a kuty�k helyzete gy�keresen megv�ltozott K�n�ban.

Az �j cs�sz�r nem szerette �ket, ez�rt a palota kuty�ib�l sokat eladtak, illetve elaj�nd�koztak.

Az els� vil�gh�bor�, a jap�n megsz�ll�s puszt�t�sa, majd a kommunista forradalom eszm�inek hat�s�ra, �gysz�lv�n teljesen felsz�mol�dtak a k�nai a teny�szetek. /Napjainkban pr�b�lj�k �jra az �shonos �llom�nyt vissza�ll�tani./

Az eur�paiak sz�m�ra komoly neh�zs�gekbe �tk�z�tt az orsz�gb�l shih-tzut hozni.

1930-ban egy kutyabar�tnak siker�lt h�rom kuty�t Angli�ba vinni. 1933-ban mutatkozott be el�sz�r ki�ll�t�son a shih-tzu. Ahol �rdekes, eredeti megjelen�se, hossz�, pazar sz�rzete eleve „z�ld utat" biztos�tott sz�m�ra a k�l�nleges kuty�kat kedvel�k sz�v�hez. Ezt a d�delgetett kedvencet egyre t�bben kezdt�k el teny�szteni. �s hamarosan rendk�v�l n�pszer� lett, a mer�sz, b�tor, rendk�v�l tetszet�s, k�l�nleges megjelen�s� minikutya.

Hamarosan megalakultak a Shih-tzu Klubok, �s ennek a fajt�nak is lettek fanatikusai, akik a kuty�k kuty�j�nak tartott�k ebecsk�j�ket.

A pekingi Kennel Club szinte k�lt�ien �rja le a shih-tzu k�llem�t:

„Az oroszl�nkuty�knak oroszl�nfeje, medvet�rzse, tevepat�ja /mancsa/, tollsepr�farka, p�lmalev�lf�le, rizsfoga, gy�ngyh�zr�zsasz�n nyelve van. Mozg�sa mint az aranyhal�..."

1960-ban �rkezett N�metorsz�gba az els� shih-tzu szuka. Ekkor a ki�ll�t�sokon m�g gyakran a kutya tulajdonos�nak kellett a b�r�nak kez�be adni a standardle�r�st, hogy az �rt�kel�se megt�rt�nhessen.

A shih-tzu �ltal�nos ismertet�i

G�mb�ly� fej�t d�s sz�rzet bor�tja, k�l�n �rdekess�g a tekint�lyes pofaszak�lla, szak�lla.

Arcorri r�sze sz�gletes �s r�vid, nem r�ncos. Orrt�kre fekete, szeme nagy, kerek, barna. F�le nagy, lel�g�, hossz� sz�r bor�tja, ez�rt �gy t�nik, mintha egybeolvadna a nyak sz�r�vel. H�ta egyenes, mellkasa izmos, sz�les, m�ly, �gy�ka r�vid. Mells� v�gtagjai r�videk, izmosak, er�s csontozat�ak, a d�s sz�rzet miatt pedig m�g vastagabbnak l�tszanak. H�tuls� l�baik r�videk, izmosak, h�tulr�l n�zve egyenesek, ezeket is d�s sz�r fedi. Mancsa kem�ny, s a sz�rzet miatt nagynak l�tszik. �l�nk, t�ncol� j�r�s jellemzi, h�tulr�l n�zve talp�t teljes terjedelm�ben mutatja. Magasan t�z�tt, hossz� sz�rzettel bor�tott fark�t vid�man a h�t�ra kunkor�tja. A farok�v legmagasabb pontja k�r�lbel�l egy magass�gban van a koponya legmagasabb pontj�val, ez a kuty�nak harmonikus sziluettet k�lcs�n�z. Pazar bund�ja t�m�r hossz�, puha, s�r�, de nem g�nd�r, gyapjas aljsz�rzettel. Enyhe hull�mok enged�lyezettek. A hajb�bita felk�t�se aj�nlott, mivel a kutya t�k�letes l�t�sa csak �gy biztos�tott. Minden elk�pzelhet� sz�nben �s �rnyalatban teny�sztik. A t�bbsz�n� �llatok homlok�n feh�r csillag, �s a feh�r farokv�g nagyon k�v�natos.

Magass�ga 26,7 cm felett ne legyen. Testt�mege 4,5-7,3 kg k�z�tt.

Jellegzetes �leb, annak ellen�re, hogy bizony m�g munkakuty�k is megirigyelhetn�k szil�rd jellem�t. Ink�bb lak�sba val� mint kertbe, �mb�tor jelz� kuty�nak is alkalmas. A gyerekek ide�lis j�tsz�pajt�sa, sz�vesen lesz k�s�r�je id�sebb embereknek, k�pes �r�kat s�t�lni gazd�j�val. Eleg�ns, hossz� sz�r�t rendszeresen gondozni, �polni kell, mivel ellenkez� esetben k�nnyen elfilcesedik. A kutyus �gy mutat igaz�n, ha sz�re �polt, sz�p hossz� �s selymesen csillog�.

Viselked�se, tulajdons�gai:

Mint a par�nyi kuty�k �ltal�ban, a shih-tzu is rendk�v�l �l�nk, �ber, j�t�kos, kedves, boh�k�s kis j�sz�g. T�rsas l�ny, az embereket nagyon szereti, � maga is szeretetre v�gy�, ugyanakkor mer�sz, b�tor, idegenekkel szemben bizalmatlan. Min�l nagyobb a csal�d, ann�l ink�bb igyekszik a „falka" k�z�ppontj�v� v�lni. Mer�sz, b�tor kiskutya. Kiss� s�rt�d�keny, akaratos.

A jelen:

- Egyre jobban divatba j�tt e kedves kis �llat. A „piacon" rengeteg hobbiteny�szt� jelent meg, akik nem t�r�dnek a megfelel� teny�szt�si vonal kialak�t�s�val, nem min�s�get, hanem mennyis�get termelnek.

�gy sz�molnak, hogy egy kuty�nak �vente k�tszer is sz�letnek k�lykei, s ha azokat csak feleannyi �ron �rt�kes�ti, mint amennyi�rt az eredeti teny�szkuty�t beszerezt�k, akkor is m�r eg�szen csinos haszonra tesznek szert. Ez a hib�s felfog�s ahhoz vezet, hogy az orsz�g shih-tzu �llom�nya nagy m�rt�kben min�s�gi visszaes�st szenved.

�s v�gezet�l aki szeretne egy ilyen intelligens, tanul�kony, hanc�roz�sra mindig k�sz kis j�sz�got.

A shih-tzu kistermetû, kb. 26 cm marmagass�g� kutya, m�gis egy n�la j�val hatalmasabb �llat, az oroszl�n megtestes�t�je volt a tibeti �s k�nai kult�r�ban. B�r k�nai fajt�r�l van sz�, a shih-tzu tibeti eredetû. Korai tibeti feljegyz�sek eml�tenek egy kistermetû h�zikuty�t, mely �ppolyan vastag bund�j�, mint a tibeti masztiff, de sokkal jobb hall�sa r�v�n az � feladata volt vesz�ly eset�n riasztani termetesebb t�rsait. A legenda szerint Buddh�t apr� termetû kuty�k k�s�rt�k, melyek baj eset�n hatalmas oroszl�nokk� v�ltoztak. Az oroszl�n sz�mos kult�r�ban a b�tors�g, az er� �s hatalom jelk�pe. A tibeti lobog�n is l�that� oroszl�n, a dalai l�ma tr�nus�t pedig nyolc oroszl�n hordozza. Persze praktikusabb volt �gynevezett oroszl�nkuty�kat tartani mint igazi oroszl�nokat.

Sok �r�sos utal�s, k�pz�mûv�szeti eml�k maradt fenn apr� �zsiai t�rpekuty�kr�l. Egy i.e. 500-ban keletkezett k�nyv kurta pof�csk�j� ebeket eml�t, melyeket a h�lgyek magukkal visznek, ha kikocsiznak, illetve sz�ba ker�l egy m�sik kicsi kutya is, mely rendszerint az asztal alatt tart�zkodik. K�n�ban pedig igencsak alacsonyak voltak az asztalok! M�r i.e. 960-b�l sz�rmazik az a tud�s�t�s, mely szerint egy t�rkm�n fejedelem k�t 19 cm marmagass�g� t�rpekuty�t k�ld�tt Kou-cu cs�sz�rnak. Ezekre az apr� j�sz�gokra gyakran haszn�lt�k az oroszl�nkutya megnevez�st, ami azonban nem teljesen fajt�t jel�lt, hanem ink�bb a kuty�k d�s, bozontos, oroszl�ns�r�ny-szerû sz�rzet�re vonatkozott. Tal�n a tibeti terrier, a shih-tzu, a pekingi palotakutya �s lhasa-apso k�z�s �se volt ez a kis oroszl�nkutya, vagy csak egyszerûen ezen fajt�kra vonatkoz� gyûjt�fogalomnak kell tekinteni a kifejez�st. Mindenesetre Eur�p�ba ezekr�l az apr�, aranysz�nû kuty�kr�l Marco Polo hozott h�rt el�sz�r, aki 1271-ben �tutazott K�z�p-�zsi�n, eljutva eg�szen Pekingig.

Angli�ba 1930-ban �rkeztek olyan kuty�k, melyeket kezdetben ugyan lhasa aps�nak tartottak, azokt�l m�gis egy�rtelmûen k�l�nb�ztek, els�sorban fejform�juk �s sz�rzet�k tekintet�ben. Sokan „k�nai apso ebeknek” h�vt�k �ket, �s nem is volt olyan helytelen ez a megnevez�s, hiszen maguk a k�naiak is gyakran „Tibetb�l idevet�d�tteknek” h�vt�k ezeket a t�rpekuty�kat. Mivel a buddhista �dvtan tiltotta a kuty�k �ruk�nt val� kezel�s�t �s a vel�k val� kereskedelmet, �gy a tibeti t�rpekuty�k mint aj�nd�kok ker�lhettek K�n�ba, hiszen a dalai l�ma is 1653-as l�togat�sa sor�n egy oroszl�nykuty�t aj�nd�kozott a k�nai cs�sz�rnak.

A Ming dinasztia alatt a shih-tzu n�pszerû h�zi�llat volt, az uralkod�csal�d kedvence. A kuty�k teny�szt�s�vel kiv�lasztott udvari eunuchokat b�ztak, akik egym�ssal versengve pr�b�ltak olyan p�ld�nyokat l�trehozni, melyek elnyerik a cs�sz�r tetsz�s�t. A kiv�lasztott egyedeket lefestett�k, f�gg�ny�kre, drap�ri�kra vagy falisz�nyegekre ker�lt a k�pm�suk. Mag�nh�zakba csak olyan kuty�k ker�lhettek, melyek nem feleltek meg az eunuchok szigor� m�rc�j�nek.

A kicsiny, de ann�l nagyobb sz�rzetû j�sz�gokat krizant�m-arc� kuty�nak is h�vt�k, mert az arcorri r�szen, az orr t�v�n�l minden ir�nyban n� a sz�r. Sajnos az els� vil�gh�bor�, a jap�n megsz�ll�s �s a kommunista forradalom hat�s�ra szinte teljesen megszûntek a k�nai teny�szetek. A Peking Kennel Club 1934-ben alakult meg, s 1938-ban sz�vegezt�k meg a hivatalos fajtale�r�st, egy orosz menek�lt, Madame de Breuil seg�ts�g�vel.

Angli�ba 1930-ban �rkeztek az els� p�ld�nyok, Miss Madelaine Hutchins �s Mrs. Douglas Brownrigg’s v�s�rolt n�h�ny kuty�t K�n�ban. Ezekkel az egyedekkel kezd�d�tt a teny�szt�s Angli�ban. El�sz�r apso n�ven regisztr�lt�k �ket, eg�szen addig, m�g a Kennel Club k�t k�l�n�ll� fajt�nak hat�rozta meg a lhasa aps�t �s a shih-tzut. 1933-ban mutatkozott be az els� shih-tzu angol ki�ll�t�son. Eredeti, l�tv�nyos megjelen�se hamar n�pszerûv� tette a k�l�nleges kuty�kat kedvel�k k�r�ben, egyre t�bben kezdt�k el teny�szteni. 1935-ben alakult meg a Shih Tzu Club of England. A K�n�b�l import�lt ebek lesz�rmazottjai ker�ltek a skandin�v illetve m�s eur�pai �llamokba, s�t Ausztr�li�ba is. Emil Hauck professzor 1965-ben eml�ti a shih-tzut, k�nai oroszl�nkuty�nak nevezi, s�t k�t v�ltozat�t is eml�ti: egyik a nao-t’ou, melynek fej�n �s pof�j�n bozontos sz�rzet �s szak�ll tal�lhat�, a m�sik a tou-tou, melynek arcorri r�sze kurta sz�rzetû.

A shih-tzu k�v�natos marmagass�ga maximum 26,7 cm. Tests�lya 4–7 kilogramm. Teste hosszabb, mint amilyen magas. Minden elk�pzelhet� sz�nben �s �rnyalatban teny�sztik. Eleg�ns, hossz� sz�r�t rendszeresen �polni kell, k�l�nben k�nnyen filcesedik �s csom�sodik.

�l�nk, �ber, j�t�kos, kedves j�sz�g.