M�r a k�z�pkori n�met irodalomban is megtal�lhat� a hovawart. A Schwabenspiegel k�z�pkori t�rv�nyk�nyv egyik f�ggel�k�ben: "Hovawartnak nevezik pedig azon ebet, mely a gazda h�z�t �s udvar�t �rizi �ccaka �s napvil�gn�l".

A hovawart gy�jt�n�v volt, a parasztok �s a kisnemesek h�z�rz�j�t nevezt�k �gy. Bizony�ra nagy, durva, l�g� f�l�, robosztus kutya lehetett, mindenf�le id�j�r�s ellen v�d� bund�val, k�l�nb�z� sz�nekben. Pontos le�r�sa sehol sem tal�lhat� meg, akkoriban a tany�k �rei nem voltak fajtatiszt�n teny�sztett ebek. Nem volt m�s dolguk, mint a h�z, az udvar �s a j�sz�g szigor� �rz�se b�rmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt, �s ezt is tett�k �vezredeken �t.

A XIX. sz�zad elej�n a mai hovawart kiteny�szt�i azt a c�lt t�zt�k ki maguk el�, hogy felt�massz�k a r�gi germ�n kuty�t, ahogy az � k�pzelet�kben l�tezett.

A fajta teny�szt�s�ben nagyon fontos szerepet j�tszott a K�nig csal�d. Az I. vil�gh�bor� ut�n Kurt F. K�nig a Harz-hegys�gben l�v� parasztkuty�kat keresztezett k�nny� landseer szuk�val, �n�met juh�szkuty�val, k�nny� �jfoundlandival, �s perzsa p�sztorkuty�val.

K�s�bb beker�lt m�g sv�jci hegyikutya, kuvasz �s gordon szetter is.

El�sz�r 1922-ben nyitottak teny�szk�nyvet a hovawartnak, amikor Kurt F. K�nig bejegyezte az els� almot. K�nig mindenf�le sz�rsz�nt megengedett, sz�m�ra a kutya term�szete volt az els�rend�, az � �lma a r�gi n�met h�z�rz� volt, amely bar�ts�gos a csal�ddal, bizalmatlan az idegenekkel, �ber, rettenthetetlen, j� munkak�szs�g� kutya.

K�nig elk�pzel�s�nek vitat�i is voltak, olyanok, akik az�rt hagyt�k el a n�met juh�szkutya egyes�letet, mert ott megtiltott�k a hossz�sz�r� �n�met juh�szkutya teny�szt�s�t. �k azonban ragaszkodtak ehhez, ez�rt keresztezt�k hossz� sz�r� n�met juh�szkuty�jukat K�nig kuty�ival. Az elk�pzel�s�k egy hossz� sz�r� tanul�kony kutya amely, egyes�ti mag�ban a munka- �s sportkutya el�nyeit.

A fajt�t hivatalosan 1937-ben ismert�k el, ekkor r�gz�tett�k a standardot.

II. vil�gh�bor� ut�n lecs�kkent �s elszigetel�d�tt az am�gy sem t�ls�gosan homog�n �llom�ny, helyi v�ltozatok alakultak ki. A hatvanas �vekt�l a fajta n�pszer�s�ge egyre jobban n�tt, olyannyira, hogy 1964 �ta a hovawart az elismert szolg�lati kutyafajt�k k�z� tartozik.

1984-ben megalakult a Nemzetk�zi Hovawart Egyes�let (IHF).

A hovawart kanok marmagass�ga 63-70 cm, szuk�k� 58-65 cm, s�lyuk a kutya nagys�g�nak megfelel�, hogy a munkak�pess�get megtartsa.

Er�teljes j�l izmolt ny�l�nk, mozg�sa harm�nikus, k�nnyed, a mellkas m�ly �s er�s, h�t feszes.

Sz�pen form�zott fej, �l�nk, bar�ts�gos �s hat�rozotts�got sug�rz� szemek. Sz�re hossz�, f�nyes, enyh�n hull�mos, a l�bakon �s a farokn�l z�szl�s. A leggyakoribb sz�nv�ltozat a sz�ke �s a fekete-rajzos, fekete sz�n m�g mindig a ritka sz�nek k�z� tartozik, de mostan�ban egyre jobban kezd elterjedni.

�l�nk, j�indulat� �s kiegyens�lyozott kutya, k�nnyen �s �r�mmel tanul, b�tor, rendelkezik �rz�, k�zd� �szt�n�kkel, kem�ny ki�ll�ssal. Nem csavarg�s, nem k�borol el a h�zt�l. Nagy mozg�sig�nye kiel�g�t�s�re rendszeres mozgat�sra, foglalkoz�sra van sz�ks�ge, ahol kitombolja mag�t. A csal�dba k�nnyen beilleszkedik, a gyerekekkel t�relmes �s j�t�kos, nem egyemberes kutya. Aki egyszer megismeri ezt a fajt�t �s ilyen kuty�t tart, az ragaszkodni fog hozz� mindig.

Megfelel� tart�s eset�n eg�szs�ges, �l�nk kuty�k maradnak hossz� �vekig, 12-14 �vig is �lnek, �regkorukra b�lcsek �s meg�llapodottak lesznek.

Mint minden nagytest� kuty�n�l, n�la is el�fordulhat a gyomorcsavarod�s, cs�p��z�leti diszpl�zia, ami szerencs�re sokkal ritk�bban fordul el�, mint m�s nagytest�ekn�l.

Term�szetes k�pess�gei miatt k�l�n�sen alkalmas h�z-, ill. udvar �rz�s�re, k�zepes temperamentummal rendelkezik �s kiv�l� szagl�ssal, ez alkalmass� teszi sokoldal� felhaszn�l�sra. Alkalmazz�k szem�lyv�delemre, �rz�-v�d� munk�ra, katasztr�fa- �s ment�kutyak�nt Eur�pa sz�mos osz�gaiban.

Mivel m�rete ellen�re gyors, mozg�kony �s kit�n� ugr�, a kutyasport minden ter�let�n alkalmas.

A hovawartok k�s�n �r� kuty�k, k�t �ves kor ut�n fejl�dnek ki igaz�n, ez�rt hagyni kell nekik id�t, semmik�ppen sem szabad t�l kor�n meger�ltetni. A kik�pz�sn�l t�relmetlens�ggel �s er�szakkal semmire sem megy�nk, mert ekkor megmakacsolja mag�t �s nem, vagy csak kedvetlen�l dolgozik.

Viszont dics�rettel, jutalmaz�ssal �s kedvess�ggel szinte mindent el�rhet�nk.

Napjainkban a kuty�k sokat finomodtak �s eleg�nsabbak is lettek, �gyelni kell arra a teny�szt�knek, hogy meg�rizze a testnagys�g�t, j� munkak�pess�g�t, kiv�l� term�szet�t.

Haz�nkba 12 �ve ker�ltek be az els� hovawartok, ma 600-700 lehet a sz�muk. Az ut�bbi �vekben egyre t�bben �rdekl�dnek a fajta ir�nt, egyre t�bben ismerik. Ma m�r minden ki�ll�t�son szerepelnek �s egyre t�bb kuty�t lehet l�tni, kutyaiskol�kban is egyre gyakoribbak, ismertebbek.

Ha valaki elhat�rozza, hogy kiskuty�t v�s�rol, �rdemes sz�tn�zni t�j�koz�dni, mert nem egys�ges az �llom�ny. Van nagytermet�, er�s csontozat� �s kisebb, v�konyabb fel�p�t�s� kutya is.