M�ltai Selyemkutya

M�lta gazdag �s nemes t�rt�nelemmel rendelkezik. Miut�n a f�n�ciaiak k�zel 4000 �vvel ezel�tt letelep�ltek a szigeten ,elhelyezked�s�nek k�sz�nhet�en mindig is fontos szerepet t�lt�tt be a F�ldk�zi-tenger t�rs�g�ben. A szigeten olyan n�p sz�letett amely egyed�l�ll� k�pess�gekkel rendelkezett �s egy olyan kutyafajta amely szinte minden m�s fajt�t�l k�l�nb�z�tt. A sziget gazdas�ga - fekv�s�nek k�sz�nhet�en - �vsz�zadokon kereszt�l zavartalanul fejl�dhetett. A m�ltai selyemkutya m�r az 1500-as �vek k�r�l mint fajtatiszta kutya jelenik meg.

Angli�ba az els� m�ltai selyemkuty�k VIII. Henrik uralkod�sa alatt ker�ltek �s minden bizonnyal kedvencei voltak I. Erzs�bet kir�lyn� kor�nak is. (1558-1603) A XIX. sz. k�zep�re a fajta Angliaszerte elterjedt �s a selyemkutya r�sztvev�je lett a korai kutyaki�ll�t�soknak is.

Az Egyes�lt �llamokban a fajta az 1800-as �vek v�g�n t�nik fel az els� t�rzsk�nyvez�s pedig 1888-ra dat�lhat�.

Az 1880-t�l 1950-ig tart� id�szakban a m�ltai selyemkuty�k sz�ma lassan n�tt. De ett�l kezdve a fajta n�pszer�s�ge ugr�sszer�en megn�tt. Az 1990-es adatok szerint az USA-ban a fajta beker�lt a 15 legn�pszer�bb fajta k�z�.

�ltal�nos megjelen�s: A m�ltai selyemkutya egy kism�ret� kutya melynek eg�sz testfel�let�t hossz�, feh�r, selymes sz�rzet bor�tja. Term�szete kellemes �s mag�valragad�, mozg�sa f�rge �s ig�nyli is azt. Alacsony termete ellen�re rendelkezik azzal az �leter�vel ami sz�ks�ges ahhoz, hogy megfelel� t�rsunk legyen. A m�ltai selyemkutya k�l�nb�zik az �sszes t�bbi fajt�t�l hossz� selymes sz�rzete miatt. A standard nagyon nagy hangs�lyt helyez a "selymes" jelz�re. A sz�rzetnek a finoman sz�tt selyemre kell hasonl�tania. A kuty�nak kedvesnek de �leter�snek is kell lennie. Kedvelik a gazda mellett val� csendes �ld�g�l�st ugyan�gy mint a hanc�roz�st �s a j�t�kot. A kutya nem mutathat terrierekre jellemz� agresszi�t. A fajta elk�telezett t�rsa gazd�j�nak de ezzel egyidej�leg nem tarthat az idegenekt�l sem.

Fej: K�z�p m�ret� �s ar�nyos a testtel. A koponya kiss� g�mb�ly�tett a tetej�n a stop k�zepes. A f�lek ink�bb kiss� lejebb helyezkednek el �s er�teljesen sz�rrel bor�tottak. A szemek egym�st�l nem t�l messze helyezkednek el, s�t�tek �s kerekek. A szemek s�t�t kerete kedves de egyben figyelmeztet� benyom�st kelt. A pofa k�zepes hossz�s�g�, az orr fekete. A fogak oll�s harap�ssal z�r�dnak.

A m�ltai selyemkutya egyik legfontosabb jellegzetess�ge a fej, amely azt az im�dnival� k�ls�t k�lcs�nzi a kuty�nak. Napjainkban k�t jellegzetes tipus l�tezik. B�r a fajta nem k�t�dik a sp�nielekhez az egyik t�pus m�gis ezekhez a kuty�khoz hasonl�t. A m�sik t�pus sokkal ink�bb a terrierekhez hasonl�t, hosszabb pofacsonttal, keskenyebb fejjel �s magasan t�z�tt f�lekkel. Ez ut�bbi t�pus inkorrekt �s a komoly teny�szt�k azon dolgoznak, hogy ezt a v�ltozatot kik�sz�b�lj�k. A fej kedves kin�zet�t mindig �sszhangban kell tartani a standarddal. Sok selyemkuty�val foglalkoz� ember haszn�lja a "gy�r�s" kifejez�st amikor a fej kin�zet�r�l besz�l. B�r a "gy�r�s" kifejez�s sz� szerint nem szerepel a standardban ez a jegy befoly�solhatja a kutya �ltal�nos megjelen�s�t. A "gy�r�s" sz�t a szemek k�r�li s�t�tebb b�rsz�nre alkalmazzuk. Sokszor a "gy�r�k" j� pigment�ci�val kapcsol�dnak �ssze, de a fajta legkiemelked�bb egyedeinek nagy r�sze nem rendelkezik ezekkel a jegyekkel. A "fekete foltok" egy m�sik olyan kifejez�s amelyet e fajta tart�i haszn�lnak. Ez a kifejez�s a szem sz�l�n, az orron illetve a mancsokon elhelyezked� fekete pigment�ci�ra utal.

Nyak: Megfelel� magass�g� nyak k�v�natos, hogy az kiemelje a fej magas tart�s�t. A fajta fel�p�t�se szempontj�b�l a nyak �s annak magas tart�sa rendk�v�l fontos, ez az egyik tulajdons�g, ami a m�ltai selyemkutya r�sz�re eleg�ns megjelen�st k�lcs�n�z. Meg kell eml�ten�nk azt is, hogy a nyak megfelel� tart�s�hoz elengedhetetlen a lapock�k �s a mells� v�gtagok korrekt fel�p�t�se.

T�rzs: T�m�r,a mart�l a l�bv�gig m�rt t�vols�g egyenl� a mart�l a farokt�ig m�rt t�vols�ggal. A lapockacsont csapott, a k�ny�k j�l illeszkedik �s a testhez k�zel helyezkedik el. A h�t magas, a bord�k j�l kivehet�ek.

A mellkas ar�nyosan m�ly,az �gy�k feszes �s, csak kiss� emelkedik. �ltal�nos megjelen�se egy t�m�r kuty�t mutat. A lapock�k ide�lis sz�gel�se 45�. A nem megfelel� h�tvonal miatt r�videbbnek vagy t�l szell�snek t�nhet a kutya. Szint�n helytelen a t�rzs v�kony,keskeny fel�p�t�se.

Farok: A hossz� feh�r sz�rzettel rendelkez� farok kecsesen �ll, cs�csa a farok negyede ut�n helyezkedik el. A faroknak a far tetej�n kell elhelyezkednie. A m�ltai selyemkuty�kn�l az egyik jellegzetes hiba, hogy a farok alacsonyan helyezkedik el �s ez�ltal a kutya hosszabnak n�z ki mint val�j�ban, ami befoly�solja a kutya t�m�r �sszk�p�t. A z�szl�s vagy hossz� farok szint�n s�lyos hib�nak sz�m�t.

L�bak �s mancsok: A l�bak csontozata k�nnyed,�s sz�rrel egyenletesen bor�tottak. A mells� l�bak egyenesek �s a csontok j�l kapcsol�dnak egym�shoz, a l�bsz�r mentes minden l�that� hajlatt�l. A h�ts� l�bak er�sek k�zepesen sz�gelltek a t�rdkal�csn�l. A mancsok kicsik �s kerekek az ujjp�rn�k feket�k. A l�bon n�v� egyenletlen, csom�s sz�rt trimmel�ssel t�vol�thatjuk el, hogy szebb megjelen�st �rj�nk el. A m�ltai selyemkutya egyike azon h�rom kistermet� kutyafajt�nak amelynek standardje k�l�n kihangs�lyozza a k�nnyed csontozatot. A kutya megjelen�se k�nnyed, kifinomult amely egykor az arisztokr�cia kedvelt �leb�v� tette. Az er�s csontozat vagy a csontok megnagyobbod�sa kir�v� hiba.

Sz�rzet �s szinezet: A sz�rzet egyr�teg� aljsz�rzet n�lk�l. Sz�lai hossz�ak, egyenesek �s selymesek az eg�sz kutya testfel�let�t bebor�tja szinte a f�ldig. A fejen l�v� hossz� sz�rzetet �ssze lehet fogni egy kis csom�ba de szabadon is lehet hagyni. A sz�rzet g�nd�r�d�se, csavarod�sa vagy a sz�rzet gyapjas �llaga kifog�solhat�. Sz�ne tiszta feh�r. Vil�goss�rga vagy vil�gosbarna sz�nezet a f�lekn�l megengedett de nem k�v�natos. Minden bizonnyal a legfigyelemrem�lt�bb jellegzetess�ge a fajt�nak a gy�ny�r�, leveg�ben szinte "�sz�" feh�r, selymes sz�rzete. Val�sz�n�leg ez teszi k�l�nb�z�v� �ket a t�bbi kutyafajt�t�l. A hib�tlan selymes sz�rzet az egyed�li amely a testre simulva egyenletesen bor�tja a kuty�t. Sajnos napjainkban sok kutya nem rendelkezik igaz�n selymes sz�rzettel de sokuknak selymess� teszik a sz�rzet�ket k�l�nb�z� kezel�sekkel �s technik�kkal. A kuty�kat az USA-ban k�tf�le hajcsom�val l�thatjuk. A k�lyk�knek gyakran egy "copf"-juk van mert a fejen l�v� sz�rzet m�g nem el�g hossz� ahhoz, hogy k�t copfot alak�tsunk ki. Eur�p�ban �s Ausztr�li�ban �ltal�ban egy copfot k�sz�tenek a k�ly�k �s feln�tt kuty�knak egyar�nt. Sok olyan kuty�t l�tni amelyek b�r�n feket�s vagy barn�s foltok tal�lhat�ak amikb�l enyh�n s�rg�sbarna sz�rsz�lak n�hetnek ki. Val�sz�n�leg ez annak a maradv�nya, hogy az 1900-as �vekben sz�nes selyemkuty�kat pr�b�ltak kiteny�szteni.

M�ret: A s�lya 4 kg k�r�li, 2-3 kg javasolt s�llyal, de az �sszbenyom�s hags�lyosabb mag�n�l a s�lyn�l. A standard nagyon hat�rozott a m�ret k�rd�s�ben. A m�retet az el��rt keretek k�z�tt kell tartani, hogy a fajta meg�rizze eleg�ns, harm�nikus megjelen�s�t.

Mozg�s: A m�ltai selyemkutya k�nnyed, finom, egyenletes mozg�ssal rendelkezik. M�ret�t figyelembev�ve mozg�sa oldalr�l n�zve gyorsnak t�nik. �get�s k�zben a mells� l�bak egyenesen kiny�lnak szabadon a lapock�t�l. A h�ts� l�bak egyenes vonalban mozognak. Kifel� vagy befel� fordul� mancsok hib�nak sz�m�tanak. Gyakran el�g neh�z meg�t�lni a kutya mozg�s�t teljes sz�rzetben. B�r gyakorlott szem�ek �szrevehetik a s�lyosabb hib�kat mint p�ld�ul a nem kiny�jtott v�gtagok.

Egy�b hib�k: a mells� v�gtagok tipeg�, k�gy�z� valamint nem egyenletes mozg�sa. A h�ts� v�gtagok k�t�tt vagy sz�kd�csel� mozg�sa.

A sz�kd�csel� mozg�s a t�rdkal�cs illetve a t�rd�z�let s�r�l�s�re vagy rendellenes n�v�s�re utalhat.

Temperamentum: A m�ltai selyemkutya apr� termete ellen�re f�lelem n�lk�li, bizalma �s megkap� �rz�kenys�ge nagyon kedveltt� teszi. A legkellemesebb modor� az �sszes kistermet� kutya k�z�tt �s ugyanolyan kedves �s j�t�kos mint amilyen �leter�s. A fajta temperamentuma egyed�l�ll�v� teszi a kuty�t a t�bbi fajta k�z�tt. Az ijed�keny vagy t�lzottan agressz�v kutya s�lyos szem�lyis�gi probl�m�kkal rendelkezik.

Mikor hozzuk haza a kiskuty�t?

A legink�bb aj�nlott kor amikor a kiskutya 12 hetes lesz. Ekkorra m�r el�r bizomyos fizikai fejletts�get �s az anyj�t�l val� elszakad�s sem viseli meg annyira. Rendk�v�l fontos, hogy a kiskutya rendelkezzen a megfelel� olt�sokkal a t�rzsk�nyvvel illetve a tetov�l�ssal. Amennyiben a teny�szt� ezeket a k�teless�geit nem teljes�tette alaposan fontoljuk meg a v�s�rl�st.

A k�ly�kkel elt�lt�tt els� p�r h�t igen megterhel� az �jdons�lt gazda sz�m�ra �s gyakran felvet�dik a k�rd�s, hogy meg�ri-e az er�fesz�t�s.

Azonban ne feledj�k: a kutya csak egyszer k�ly�k �s t�r�d�s amit a kutya kap k�ly�kkor�ban k�s�bb t�bbsz�r�sen megt�r�l.

L�d�k, ketrecek, kosarak.

Ahogyan az embernek is sz�ks�ge van egy szob�ra ahov� visszavonulhat �s zavartalanul pihenhet �gy ezt a kutya is ig�nyli. R�gen amikor a kuty�k m�g a term�szetben �l� vad�llatok voltak, �jszak�ikat a talaj g�dreiben �s m�s �regekben, lyukakban t�lt�tt�k �s itt leltek mened�kre az egy�b ragadoz� �llatok el�l. A l�d�k, ketrecek ezeknek a g�dr�knek a modern v�ltozatai.

M�anyag l�d�k: k�nny�ek, k�nnyen sz�tszerelhet�ek, j�l tiszt�that�ak.

Dr�t ketrecek: jellemz�i azonosak a m�anyag�val azonban jobban szell�znek.

Fonott kosarak, l�d�k: k�nny�ek azonban nehezen tiszt�that�ak �s a legf�bb h�tr�nyuk, hogy a kutya sz�tr�ghatja �ket �s a sz�lk�k megsebes�thetik kuty�nkat.

Elhelyez�s�k: pr�b�ljuk meg kuty�nk �j hely�t �gy kialak�tani, hogy az a lehet� legt�volabb essen f�bb "k�zleked�si �tvonalainkt�l" �gy biztositva nyugalmat kuty�nk sz�m�ra amikor sz�ks�ge van r�. A ketrec alj�t b�lelj�k ki selyemszer� anyagokkal hogy k�nyelmet tudjunk biztos�tani a kuty�nak. A l�d�nak vagy a ketrecnek olyan nagynak kell lennie hogy a kutya fel tudjon �llni, megfordulni illetve k�nyelmesen lefek�dni �s kinyujt�dzkodni benne.

P�r�z, nyak�rv

A kutya sz�rzete miatt ker�lni kell a f�mb�l k�sz�lt nyak�rveket illetve p�r�zokat. A f�m nyak�rv becs�pheti, kit�pheti vagy kid�rzs�lheti a kutya finom sz�rzet�t. A legc�lszer�bb egy v�kony, m�sz�lb�l k�sz�lt nyak�rvet venni amihez hasonl� anyagb�l k�sz�lt p�r�zt kapcsolhatunk.

Iv�v�z, �telek

Mindenk�ppen vegy�nk egy itat�ed�nyt �s egy ed�nyt amibe az �telt helyezz�k; ezeknek az anyaga egyar�nt lehet m�anyag, f�m vagy ker�mia. Mindig �lljon friss v�z k�szenl�tben kuty�nk sz�m�ra. A korai etet�sekr�l k�rdezz�k meg a teny�szt�t aki pontos felvil�gos�t�st tud adni nek�nk. Azonnal ne v�ltoztassunk az eredeti etet�seken mert az gyomorpanaszokat okozhat.

Hogyan tegy�k lak�sunkat "k�ly�k�ll�v�"

Term�szetesen a frissen hazaker�lt kiskutya egy teljesen �j vil�gba �rkezik �s ezt az �j vil�got "fel kell fedeznie". A megel�z�s sokkal jobb m�dszer mint a szem�nket �lland�an a kuty�n tartani. J�rjunk k�rbe a lak�sban �s tegy�k el vagy helyezz�k magassabbra a f�ltett t�rgyainkat. Ezzel nemcsak �rt�keinket menthetj�k meg de egy csom� vesz�lyt�l is meg�vjuk kiskuty�nkat. Ha van olyan helys�g a lak�sban ahov� a kuty�nak tilos bel�pnie (konyha, f�rd�szoba stb...) akkor a legegyszer�bb ha egy gyerekkaput helyez�nk el az ajt�ban vagy csukva tartjuk az ajt�t addig amig a kuyta megtanulja, hogy mely helyek tiltottak sz�m�ra. Ha van akkor j�rjuk v�gig a kertet is, n�zz�k meg a ker�t�st, hogy ne legyen rajta olyan r�s amin a kuyta kisz�khet. Ha a kertben vagyunk: mindig tartsuk szem�nket a kuty�n vagy tegy�nk r� p�r�zt.

�llatorvos

A hazavitelt k�vet� 3 napon bel�l vigy�k a kuty�nkat �ltal�nos vizsg�latra az orvoshoz. Ha m�g nem ismer�nk �llatorvost k�rdezz�k meg a teny�szt�t vagy m�s kuty�s ismer�s�nket.

Tan�t�s, szocializ�ci�

M�r az els� napokt�l kezdve "tiszt�zzuk" a kuty�val, hogy mit tehet,hogy mi a j� �s mi a rossz. A legf�bb szab�ly a k�vetkezetess�g. A csal�d minden tagj�nak ugyanazokkal az elv�r�sokkal kell lenni a kutya fel� �s senki sem lehet eln�z�bb a m�sikn�l. Ha ez nem �gy van a kuyta zavarba j�n mert nem lesz tiszta sz�m�ra, hogy mit lehet �s mit nem. Ha b�rmi probl�m�nk van keress�k meg a teny�szt�t vagy forduljunk kutyakik�pz�h�z.

J�t�kok

A m�ltai selyemkuty�k im�dnak j�tszani! Mindenk�ppen vehet�nk m�anyag j�t�kokat, amelyek sz�nesek, cs�r�gnek, s�polnak stb. Nagyszer� j�t�k
a k�t�l csom�kkal a k�t v�g�n, f�leg ha egy m�sik kutya is van a k�zelben.

A sz�rzet �pol�sa - t�m�ren

Mivel a M�ltai selyemkutya legjellegzetesebb r�sze a sz�rzet, ennek �pol�s�ra �ri�si figyelmet kell ford�tanunk.

Err�l a t�m�r�l szinte k�nyveket lehetne �rni de most megpr�b�ljuk �sszefoglalni a legfontosabb tudnival�kat p�r mondatban.

Eszk�z�k: Ne becs�lj�k al� a kell�kek, eszk�z�k szerep�t. Mindig csak a legjobbat vegy�k! Figyelem! A legdr�g�bb nem mindig a legjobb! Sz�ks�g�nk lesz f�s�re, kef�re, oll�ra.

Tan�tsuk meg a kuyt�t, hogyan viselkedjen amikor f�s�lj�k! Ehhez a legmegfelel�bb id� amikor m�r elf�radt �s mag�t�l is lefekszik. B�r a k�ly�k kutya m�g nem ig�nyel sok gondoz�st, a tan�t�st ekkor c�lszer� elkezdeni.

F�s�l�s: amikor kuty�nknak teljes a sz�rzete minden m�sodik nap kef�lj�k ki. F�s�l�s el�tt haszn�ljunk egy-k�t csepp sz�rmeolajat. Mindig a teljes sz�rzetet f�s�lj�k �t. A f�s�l�st kezdj�k a hasi r�szen �s inn�t haladjunk tov�bb.

T�vol�tsuk el a csom�kat! Ha megpr�b�ljuk a csom�kat kif�s�lni csak kit�pj�k a sz�rt, ez�rt k�l�n�ts�k el a csom�t a sz�rzet t�bbi r�sz�t�l �s cseppents�nk r� egy kis sampont, vagy b�rolajat. A csom�t ezut�n szedj�k sz�t ujjainkkal majd v�g�l finoman f�s�lj�k ki! Ez a m�velet nagy t�relmet ig�nyel a gazda �s a kutya r�sz�r�l egyar�nt. Sohase v�gjuk le vagy ki a csom�t mert csak �res folt marad a hely�n. F�rdet�s el�tt az �sszes csom�t t�vol�tsuk el a sz�rzetb�l mert a v�z csak megkem�ny�ti azokat.

A sz�rzet mos�sa: az, hogy h�nyszor mossuk meg kuty�nkat f�gg att�l, hogy ki�ll�t�si kuty�r�l vagy csak h�zi kedvencr�l van sz� valamint a k�rnyezett�l ahol a kuyta �l. Term�szetesen egy olyan kuty�t amely sokat van a szabadban t�bbsz�r kell f�rdetni. �ltal�ban hetenk�nt, m�sf�l hetenk�nt mossuk meg kuty�nkat. A sampon ut�n mindig haszn�ljunk kond�cion�l�t. A kuty�nk f�l�t tiszt�tsuk ki ha sz�ks�ges f�rdet�s el�tt �s helyezz�nk kis vatt�t a f�lekbe: hogy az felsz�vja a beker�l� nedvess�get ami k�s�bb fert�z�sekhez vezethetne. Csak azut�n haszn�ljunk sampont, hogy a kutya eg�sz sz�rzete vizes. A samponnal t�k�letesen mossuk �t a kuty�t majd a sampont teljesen mossuk ki a sz�rzetb�l. �gyelj�nk arra, hogy sampon ne ker�lj�n a szembe. A sampon kimos�sa ut�n haszn�ljuk a kond�cion�l�t, hagyjuk a sz�rzetben �llni, majd mossuk ki t�k�letesen. A ph �rt�k miatt mindig haszn�ljunk kutyasampont.

Mos�s ut�n sz�r�tsuk meg a sz�rzetet, erre a c�lra megfelel� egy �tlagos hajsz�r�t� is.

��H�feh�r kedvenc

A m�ltai selyemkutya

A m�ltai selyemkutya kedves term�szet�, vonz� k�llem�, kis m�ret� t�rsas�gi eb. �l�nk, figyelmes, nagyon �rtelmes �s ragaszkod� kutya. Kis termete ellen�re nem szabad �rz�keny �lebecsk�nek tartani, akit a sz�lt�l is �vni kell, hiszen a m�ltaiak im�dnak j�tszani, mozogni, rohang�lni

Hab�r a ki�ll�t�si p�ld�nyok sz�re val�ban sok gondoskod�st �s t�r�d�st ig�nyel, ha a h�tk�znapokon tincseiket megfelel� m�don „becsavarjuk”, nekik sem kell kimaradniuk a szabadt�ri hanc�roz�sb�l. A lak�sban a m�ltai mindenhova k�veti im�dott gazd�j�t, k�nnyed�n ugrik fel sz�kre �s �gyra egyar�nt. Ha ez a gazd�t zavarja, a kezdet kezdet�n hat�rozottan k�z�lni kell ezt a kuty�val, �s k�vetkezetesen ellen�llni a „t�mad�snak”. A m�ltaiak egy�bk�nt a bez�rt ajt�kat is nehezen viselik: legsz�vesebben m�g a f�rd�szob�ba �s a mell�khelyis�gbe is elk�s�rn�k gazd�jukat.

A m�ltai val�sz�n�leg a nyugati vil�g egyik legr�gebbi, kistermet� fajt�ja, a bichon csal�d leg�sibb k�pvisel�je. A bichonok olyan hossz� sz�r� t�rpekuty�k, amelyek az �kort�l fogva az el�kel� h�lgyek k�s�r�i voltak a F�ldk�zi-tenger ment�n elter�l� orsz�gokban. Puha sz�rzet�k t�bbnyire feh�r, orruk �s ajkaik pigmentje mindig fekete. Fajt�nk�nti feloszt�sukat a franci�k k�s�relt�k meg el�sz�r. A m�ltai selyemkutya k�zeli rokona teh�t a Havanese, a Bolognese �s a Bichon Fris�.

M�lta vagy Meleda?

Egyes szak�rt�k eg�szen a r�mai korig vezetik vissza a fajta eredet�t, hab�r a korabeli kuty�k m�g k�zel sem rendelkeztek olyan eleg�ns k�ls�vel, mint a mai m�ltai selyemkuty�k. Darwin id�sz�m�t�sunk el�tti 600-ra dat�lja a fajta megjelen�s�t. T�ny viszont, hogy Kallimakhosz g�r�g k�lt� �s tud�s (i.e. 310-240 k�r�l) feljegyezte, hogy l�tezik egy olyan t�rpekutya, amely Melitaiosz (mai nev�n Meleda) sziget�r�l sz�rmazik, az Adria dalm�t partszakasz�r�l. Plinius (23-79) is t�bbsz�r eml�ti �r�saiban a Melita szig�r�l val� kuty�t, amely „nem nagyobb egy m�kusn�l”. �ll�t�lag keresked�k r�v�n, a h�res Selyem�ton �zsi�ba is eljutottak ezek az apr� kuty�csk�k, ahol tibeti fajt�kkal keveredtek, majd a XV. sz�zadban bukkantak fel Eur�p�ban. Sz�zadokon �t az uralkod� oszt�ly kedvencei voltak, Tiziano, Goya �s D�rer k�pein is nagyon sok m�ltai jelleg�, feh�r �leb szerepel.

Neve ellen�re egy�ltal�n nem biztos, hogy a fajta M�lta sziget�r�l sz�rmazik. Elnevez�se a s�mi „m�lat” sz�b�l ered, amely mened�ket vagy kik�t�t jelent, s M�lta nev�n k�v�l egy adriai sziget – Meleda –, �s egy szic�liai v�ros – Melita – nev�ben is felfedezhet�. A m�ltai teh�t a F�ldk�zi-tenger vid�k�r�l sz�rmaz� fajta, amelynek k�zvetlen �sei ugyan r�gcs�l�irt�k voltak a kik�t�v�rosokban, azonban nagyon hamar az el�kel� d�m�k k�s�r�iv� l�ptek el�. A fajt�nak nincs aljsz�rzete, ami szint�n arra utal, hogy meleg �ghajlat� vid�kr�l sz�rmazik.

Uralkod�k �lebe

1520 nagyon fontos d�tum a kis feh�r kutya t�rt�net�ben. Ebben az �vben szeretett bele Stuart M�ria a fajt�ba, �s a franciaorsz�gi Lyon v�ros�b�l k�ldetett n�h�ny p�ld�nyt udvar�ba. III. Henrik, Franciaorsz�g kir�lya (1574-1589) is megszerette az eleg�ns, feh�r kuty�csk�kat. Azt mondj�k, minden �vben vagyonokat k�lt�tt a kuty�ira, �s n�h�ny udvari alkalmazottnak kiz�r�lag az volt a dolga, hogy a n�gyl�b� j�sz�gok j�l�t�r�l gondoskodj�k.

Napjainkban is ismert megjelen�s�t a m�ltai a XIX. �s XX. sz�zadi angol teny�szt�knek k�sz�nheti. Emil Hauck professzor szerint Mr. Lokey tekinthet� a m�ltai selyemkutya els� jelent�s teny�szt�j�nek, de meg kell eml�teni Mr. Maudville teny�szet�t is, ugyanis t�le sz�rmaztak azok a kuty�k, amelyek m�r nagyon hasonl�tottak a fajta mai t�pus�hoz.

A m�ltai selyemkutya az FCI kilencedik fajtacsoportj�ba, a t�rsas�gi �s k�s�r� kuty�k k�z� tartozik; a fajtagazda, patr�nus orsz�g Olaszorsz�g. A kanok marmagass�ga 21-25 cm, a szuk�k� 20-23 cm. A fajta s�lya 3-4 kg.